Esztergom és Vidéke, 1912
1912 / 14. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1912. február 11. mindig, — helyesebben nem minden pap követi — a vallás tanításait s azokat helytelenül alkalmazza, tehát: félre a vallással ! Ne engedjük az iskolában tanítani a vallást, mert ime az egyik pap a reformátusokra haragszik, a másik pedig a zsidókra. Nem szeretem hasonlataimat fölmelegiteni, de most az egyszer muszáj. Én nem lelkesedem a matézisért (hajdani tanárom rá a koronatanú) s hűvösen objektive : még sem tartom kívánatosnak, hogy ne tanítsák az iskolákban a kétszer kettő négyet azért, mert sok matézis tanár a magánéletben úgy számol, hogy kétszer kettő — öt. Csöppentett igy vagyok a vallástanitással, recte : a vallások tanításával, — hűvösen és objektiven, de nem kénytelen-kelletlen. T. i. a hűvösen objektiv máshol sem, itt meg különösen nem azonos fogalom a kénytelen-kelletlennel.*;; Ez utóbbi kényszert jelent, az előbbi pedig csak any- nyit, hogy nincs szükségem még extra lelkesednem is valamiért, ha azt feltétlen kívánatosnak és nélkülözhetlennek tudom. A zsebórám nélkül se tudnék ellenni egy napig sem, de mért lelkesedjem érte ? „Ha valaminek elkövetése bocsánatra szorul, annak tudatos elkövetése hasznos nem lehet.“ Hát hogy a szöszbe is lehetne ? A kétszer kettő — öt se hasznos, (legfeljebb a korcsmárq- soknak) de a kétszer kettő — négy az, és ezt kell is tanítani, mert örök emberi igazság. Annál inkább kell azt, ami örök isteni igazság. A cikkébe becsúszott hiba nem sajtóhiba, hanem tolihiba. Vannak kiirt tollak, amelyek megérzik a tudat alatti, okkult gondolatokat is. Dobja el azt a tollat kérem, mert még majd egyebet is kiír. Hogy ön milyen célt imputál zárjelek közt a vallástanitásnak, az az ön egyéni véleménye. Én nem egy vallásnak (ön talán felekezetet gondolt ?), hanem a vallásnak uralmára gondolok. Hogy némelyek (és talán nem egyedül a katolikusok) szívesen vennék, ha az ő vallásuk lenne a leghatalmasabb, — ez oly emberileg érthető vágy. Nem számítom bűnül sem a rabbinak, sem a püspöknek, sem az ulémának. De a gyengébb rendszerint bűnt lát abban, ha a másik erősebb nála. Ez sem csoda. Hogy az ifjúság vallásosságának erősítésére egyesületek állanak fenn (Szent Imre-kör, Mária- kongregáció), azt tudom. De hogy ott a felekezeti gyülölség magvait hintik-e, vagy sem, ezt már nem tudom, mert én egyiknek sem vagyok tagja s igy apodiktice erre nézve en nem mernék nyilatkozni. Ön azt állítja alább, hogy a katolikusok az egyedüliek, akik csak a katolikus felebarátjaikat szeretik. Lássa, én önt is szeretem, ha veszekszünk is együtt és szeretem a tisztességes kálvinista és zsidó embereket is, csakúgy, mint a tisztességes katolikusokat, pedig hát katolikus vagyok jó magam is. Nem találja ön, hogy erős sporthajlamai vannak ? Legalább a sulykot néha messzire eldobja. Csak most veszem észre (kissé későn: gondolja ön), hogy én szandolinommal egy kis patakon indultam el tiszta levegőt szívni, amikor arról írtam, hogy a civiltanároknak nem szabad a gyermek lelkében a vallásosságot lerombolni, Isten ellen lázitani őket. Ön jött az akkumulátoros jachtjával és kivontatta az én kis lélekvesztőmet a nyílt tengerre, a vallástanitás megszüntetésének zátonyos, nagy vizére. Léket még nem kapott szandolinom, de nehogy az ön jachtját meglékelje valami éles szikla, nem mennénk vissza a patakra ? Ott aztán megsúghatja azt is, hogy ki az a Harkányi, mert szégyen bár, de még ne n ismerem azt az urat, aki oly sokat foglalkozik a babonával, bizonyos (de mennyire bizonyos) vallással kapcsolatban. Lehetséges, hogy akkor arra is rájövünk, hogy talán inkább sokat foglalkozik bizonyos vallással, bizonyos egyéb tendenciákkal kapcsolatban. Most aztán végzem az ön cikkének az elejével: „Lesz-e valami eredménye polémiánknak?“ Mindenesetre lesz, de rajtunk kívül eső eredménye. Nem nagy, de mégis valami. Ki fog derülni az a nagy titok, hogy vidéki lapban is lehet úgy vitatkozni, hogy egymást le ne gazemberez- zék az ellenfelek. Persze, ehez olyan nobilis ellenfélre van szükség, mint amilyenhez nekem szerencsém volt. Kempelen Farkas. Az Iparbank alaptőkeemelése. Az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank igazgatósága f. hó 8-án tartott ülésében Marosy József igazgatónak a bíráló bizottság és a felügyelőbizottság együttes közreműködésével tett előterjesztésére egyhangúlag úgy határozott, hogy az intézet alaptőkéjét a jelenlegi 400.000 koronáról egymillió koronára emeli fel, mely határozatát még az idei évi rendes közgyűlés elé terjeszti elfogadás, illetve jóváhagyás végett. Örömmel üdvözöljük ezen városunkra nézve közgazdaságilag rendkívül fontos eseményt, melynek befejezésével városunknak ezen általánosan kedvelt intézete az anyagilag és erkölcsileg is erős vidéki pénzintézetek sorába lép. Az egyre fokozódó üzleti igények, a minden oldalról érkező financiális ajánlatok és megkeresések következtében a kellő terjeszkedés meg- valósithatása érdekében egyrészről, másrészről pedig az alaptőke és a nagyközönség bizalma folytán az intézetnél elhelyezett betétek összege között fennállott aránytalanság égetően szükségessé tették ezen pénzügyi transactió megvalósítását. — Az iparbank igazgatósága ezen határozatával nemcsak az intézet iránt táplált érdeklődéséről tett bizonyságot, hanem a közgazdaság terén való előrehaladottságát is megmutatta. Az alaptőkefelemelés részleteivel annak idején bővebben fogunk foglalkozni. «X HÍREI0^0 Farsangi naptár. 1912. febr. 11. Turista egyesület előadással egybekötött zártkörű estélye a Magyar Király nagytermében. ,, „ 11. A Dömösi Dalárdakor táncvigalma Zöld József vendéglőjében. ,, „ 11. A Pilismaróti iparosság táncmulatsága Marosi Sándor vendéglőjében. ,, „ 11. Az Esztergomi Belvárosi Kath. Olvasókör táncmulatsággal egybekötött szinielőadása saját helyiségében. „ ,.15. Az Esztetgomi Rendőri alkalmazottak családias estélye a Fürdőben. ,, ,, 17. Kaszinó Cabaret estélye. , ,17. Esztergomi Kereskedő Ifjak Önk. Egyesületének táncpróbája saját helyiségében. ,, „ 17. Az Esztergomi Kath. Kör. humoros estélye saját helyisegében. — Hymen. Dr. Ridty István és Hartmann Rózsika február hó 12-én délelőtt 11 órakor tartják esküvőjüket a nyergesujfalusi róm. kath. templomban. — Szobi Luczenbacher Pál február 19-én tartja esküvőjét Malomszeghi Elek Lillyvel. — Helyreigazítás. Legutóbbi számunkban téves értesítés alapján közöltük, hogy Haán Bélát a váci járásbíróság élére helyezték át. A hir nem felel meg a valóságnak, mert a váci járásbírósághoz Haáz Béla helyeztetett. Haán Béla ez- idő szerint a székelyudvarhelyi törvényszék elnöke. — Uj járásbirósági jegyző. Az igazságügyminiszter dr. Madár Kálmán budafoki ügyvédet a párkányi járásbírósághoz jegyzővé nevezte ki. — Turistáink közgyűlése. A „Magyar Turistaegyesület Esztergomi Osztálya“ f. évi február hó 11-én (vasárnap) d. u. 3 órakor a „Magyar Király“-szálloda nagytermében első rendes évi közgyűlését tartja. A közgyűlést követőleg este 8 órakor ugyanott előadással és táncmulatsággal egybekötött, zártkörű turistaestélyt rendez. A közgyűlésen és a turistaestélyen a tagok által bevezetett vendégeket szívesen látják. — Az estélyen szerepelni fognak a Turistadalárda, Brutsy Jenő, Henning Árpád, Laiszky Kázmér, Pottmann Béla, Oltóssy Rezső és Nagy Pál egyi. tagok. — Beteg városi tisztviselők. Teljes részvéttel vagyunk ama városi tisztviselők iránt, akiket betegség látogatott meg, mert a mai nehéz viszonyok között nagy teher ez a fizetésből élő ti-ztviselőkre. Fray Vince, Bérczy Endre, Holly Sándor, Stancsics Gyula városi tisztviselők már hosszabb ideje könnyebb-nehezebb betegség miatt kénytelenek távol maradni hivataluktól. S miután kevés a létszám — még a pénzügyi tanácsnoknak is kell helyettesíteni az adópénztárnokot, nehogy a hivatal menete fennakadjon. — Jubileum. Rogriin Ede, az Esztergom- megyei Párkányi Takarékpénztár igazgatója azon alkalomból, hogy most töltötte be születésének hetvenedik a pénzintézetnél pedig negj'vene- dik évét, az intézet tisztviselőit és az igazgató- sági tagokat barátságos vacsorán látta otthonában. — Rogriin Ede egyike azon keveseknek, akiknek nemcsak a párkányi takarékpénztár, hanem Párkány nagyközség is igen sokat köszönhet, hogy fejlődésének mai fokát elérte. — Az esztergomi izr. nöegylet 1912. évi január hó 27-én tartott mulatságán felülfizetni szívesek voltak : Leimdörfer Nándorné úrnő g}7üj- tése 77. K, — dr. Áldori Mór 17. K. — Dr. Be- rényi Zoltán, dr. Berényi Gyuláné, Fischer László, Födi Félix, dr. Frey Vilmos, Krausz Béniné (Pécs), Leimdörfer Nándor, Polgár Emil, Renner Róbert, Schrank Béla, Schvvarcz Adolf, Vécsei Emil 10—- 10 K. — Dr. Áldori Viktor 8 K. — Dr. Berényi Zsigmond, dr. Weisz Sándor 6—6 K. — Fuchs Hermann (Szerajevó), Löwy Lajos, dr. Mautner Gyula, Milch Adolf, Neubauer Sándorné (Váguj- hely), dr. Pártos Vilmos, Popper Bernát, Schlesinger Lajosné, Schmideg Soma és Sándor, Schvvarcz Dezső, Stromf Ignác, dr. Tárnái Béla, Vajda Ármin 5—5 K. — Dr. Deutsch Ármin (Nyergesujfalu), Haar Adolf, Neubauer János, Öblatt Lajos, Weichsler Vilmosné 4—4 K. — Balog László, Haar Adolf, dr. Steiner N. (Szob) 3— 3 K. — Fuchs Ármin, Haar Ignác, Kósik Ferenc, Leimdörfer Zsiga, Rosenberger Sámuel, Rochlitz Sch. Artur, Salcer Miksa, Schrank Ödön, Steiner József, Szekcsik Elek, Widder Lajos 2 — 2 K. — Gerő Samu, Kerschbaummayer Károly, dr. Rudolf Béla, Schwarcz Viktor 1 — 1 K. — Felülfizeté- sek címén 350 korona folyt be. A mulatság tiszta jövedelme helybeli szegények segélyezésére fordittatott. A nemesszivü adakozóknak ez utón is köszönetét mond az elnökség. — Kabaré-est a Koronában. Hétfőn és kedden este a Korona-kávéház jeles kabarémüvé- szek előadásának lesz színhelye. A Bérezi Jenő igazgató (ő lesz a konferenciát is) vezetése alatt álló társulat tagjai közt vannak : Göndör Aurél, az országoshirü jellemkomikus, Árvái Margit szub- rett, Fekete Etel kabaret-énekesnő és Gabányi László sanszonett humorista. A legújabb kabarészámok és az aktuális színpadi tréfák iránt nagy érdeklődés nyilvánul már előre is. Az előadás mindkét estén fél 9 órakor kezdődik. — A dunakotrási munkálatokkal már igen szépen előrehaladtak. A Kőrös kotrógép közeledik a Lőrinc-utcai hídhoz. A kisdunának a mángorló
