Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 101. szám

Esztergom, 1912. Csütörtök, december 19. 7 XXXIV. évfolyam 101. szám. ESZTERGOM és VIDÉKÉ AZ ESZTER GOM VARMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZERKESZTIK: ELŐFIZETÉSI ÁRAK: ESZTERGOM, JÓKAI-UTCA 17. SZ. KEMPELEN FARKAS Egész évre . . ... 12 K Negyedévre . . . . 3 K ——— és Félévre . , . ... 6 K Egyes szám ára . . . 14 f. Megjelenik vasárnap és csütörtökön. VARSÁNYI IGNÁC . Kéziratot nem adunk vissza. Nyilttér sora 60 fillér. Böngészés. Semmikép sem akarok arról Írni és mégis arról kell Írnom. Valami becsületbeli kötelesség­nek érzem, hogy belenyúljak a darázsfészekbe, és hozzászóljak az első osztályú esztergomi lá­nyok dolgához. Ma mindenki erről viccel Eszter­gomban, hát ne csak vicc legyen róla. Egy kedves, művelt úriasszonynak nyelv­botlásán nyargal ma az egész demokrata városka, véres sértődöttséggel. Holott pedig ugyanazok a sértődött demokrata urak és hölgyek mélységesen lenézik a náluk kisebb rangban vagy társadalmi helyzetben levő — többieket. Egy eszes, idős úriember szavai szerint: a kinek már a nagyapja volt boltos Esztergomban, az lekicsinyli azokat, akiknek csali az apja ke­reskedő és igy fölfelé, lefelé. Ez itt a klasszifikálás. Azt hiszem, senki sem gyanúsít meg anti- demokráciával, ha kimondom, hogy demokrácia egyszerűen nincs is. Aki nemcsak itt, de az egész világon demokratának nevezi magát, az csak föl­felé gondolja ezt, de lefelé ő is arisztokratának érzi magát. Hogy ez hiba, az bizonyos. De ezt a hibát mindenki csak a fölötte állókban látja meg, ez még bizonyosabb. Utóvégre is minden ember annyit ér, ameny- nyi kötelességérzés lakik benne. Aki — mondjuk — születés, vagy egyéb, igazi vagy képzelt előny miatt többre érzi magát kötelezve a közzel szemben, mint a többi ember, az tényleg különb is a többinél. De itt csak kö­telezettségről lehet szó, nem előjogokról. Előjoga éppen úgy nincs ma a nemes em­bernek, mint nincs a demokratának sem. Hanem a szűkebb, bizalmasabb társaságát megválasztani minden embernek jogában áll. Ér­zés, modor, Ízlés, temperamentum ép úgy lehet vonzó, mint taszító erő. És ha véletlenül hét leányt fűz igy össze a szimpátia, az még nem bűnük. Megteheti ugyan­ezt másik és harmadik két leány is. Hogy ez a hét esetleg magát tartja első osz­tályúnak, az lehet. De hogy a másik és harma­dik hét is ugyanezt fogja tartani'önmagukról, az is bizonyos. Hát akkor miért a harag ? Vagy csakugyan van alapja ennek az ön- klasszifikálásnak, amikor az aprehenzió csak meg­erősíti az illetőket hitükben, vagy nincs alapja és akkor minek haragudni egy kis túlzott önérzet miatt, amely nem árthat senkinek, csak — em­beri hiúságnak. Ha majd egykor eljön az a szép, kívánatos idő, hogy minden ember lefelé is egy enlőnek érzi magát többi embertársaival, akkor lesz joga föl­felé is igy érezni. De kérdezem : így van ez ma Esztergom­ban ? (pi.) Nyílt kérelem Kobek Kornél muzslai, Szacelláry György dorogi és Széchényi Emil gróf esztergom kerületi országgyűlési képviselő urakhoz. Mikor a nem állami elemi népisko­lák jogviszonyairól és a községi hitfele­kezeti néptanítók járandóságairól szóló 1907. évi XXVII. t. c. életbelépett, nagy­nevű alkotója Apponyi Albert gróf akkori vallás és közoktatásügyi miniszter csakha­mar meggyőződött arról, hogy a magyar tanulóság bár a legnagyobb elismeréssel adózott a törvényben kifejezésre jutott magyar nemzeti törekvésekről, magával a fizetésrendezéssel azonban egyáltalán nem elé­gedett meg. AJiért is a nemes gróf több­ször oda nyilatkozott, hogy az nem te­kinthető véglegesnek, sőt kilátásba helyezte, hogy a tanítóság osztatlan kívánságai rö­vid idő múltán minden irányban teljesit- tessenek. Az ő távozásával Zichy János gróf lett a közoktatásügyi kormányzó, ki úgy a képviselőházban, valamint az általa összehívott anketten és tárcájának a pénz­ügyi bizottságban történt tanácskozás alá vétele alkalmával azt a kijelentést tette, hogy a tanítók anyagi helyzetének kívánsá­guk szerint való teljesítését méltányolja, az elöl íiem zárkózik el és e tekintetben nem csak a pénzügyminiszterrel folytat tárgya­lásokat, hanem módozatokat is keres arra nézve, 7niböl lehetne a szükséges fedezetet elötere7nte7ii. Bármily tisztelettel és bizalommal viseltessék is a magyar tanítóság 0 nagy­méltósága jóindulata iránt, ez idő szerint fájdalom, nincs abban a helyzetben, hogy az ígéreten megnyugodva néma várako­zással teljen el, mert a volt tájákoztató értesítések szerint a miniszter ur által be­nyújtott törvényjavaslat távolról sem fedi a tanítóság kardinális kívánságait, hogy az állami és nem állami tanítók, valamint a tanitók és tanítónők között fizetés te­kintetéből se legyen különbség ; hogy a tanítóság meghasonodolással az állami köztisztviselők számára biztosított és fo­kozatosan emelkedő XL X. es IX.-ik rang­osztályának megfelelő fizetésben és kor­pótlékban részesüljön, hogy a kántori ja­vadalmazás a tanítói fizetésből kikapcsol- tassék és végül a tanitók összes pótlékai és illetményei a szolgálati évnek harmincöt évben való megállapításával nyugdíjigé­nyükbe betudassék. Nagytekintetü képviselő Úr ! A magyar tanítóság az életviszonyok rohamos megnehezülésével a magyar nem­zeti állam eszme szolgálatában eredmé­nyes működését bénító, a lelkes tetrevá- gyást lankasztó, aggodalmaktól telt gyöt- relmes megélhetési küzdelmek között igaz valójában te7igödö életet él. Nélkülözés, 7iyomor hitelveszteség környékezi a tanítóságot! Szomorúan kell tapasztalnia, átszen­vedni és érezni, hogy az állam föntartá- sában nem részesül ama legkevésbbé sem túlzott mértékű ellátásban, amelyet hiva­tásánál, rendeltetésénél, megbízatásánál, képzettségénél, társadalmi, közgazdasági, közművelődési működésénél fogva meg­érdemel és amely érdem elismeréséül küz­denie kell. a legjobb minőségben Finom ruhakelméket 250 mtr flanel és barchet MOST 1.16 K, 1.36 K, 1.70 K, 1.80 K és feljebb. MARADÉKOT 95 fii., 1 K, 1.50 K, 1.80 K, 2 K-ig 150 cm széles velour-plüss szőnyegeket megkapó szép színekben K 8’50-ért, — rumburgi úri és női azsúr vászon zsebkendők tucatját 1[ÁR 5 koronátő1 a nagy karácsonyi occasio kiárusításban árusít Scheiber Rezső és Tsa vármegyénk legnagyobb szőnyegáruháza, kézműárú, női ruhakelme, vászon és női felöltő különlegességek tarhaza. Esztergom, Széchenyi-tér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom