Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 99. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1912. december 12. az a tehetségének megfelelően érvényesülhet. A bevétel az ifjúsági könyvtár gyarapítását célozza. Az előadásról mi „vén“-ek szomorú melan­kóliával jöttünk haza. Értelmes, okos ifjúság kezd a mi nyomunkba lépni és mig egyrészt fájós szívvel adjuk át az élet sikamlós és rögös mű­ködési terét nekik, másrészt örülünk az uj nem­zedék kiválóságán, mert megnyugvással látjuk a természet örök rendjének megnyilvánulását, a haladást. A fekete, rejtelmesen sötét háborús fellegek egyáltalában nem zavarták az előadás vig mene­tét. A közönség örül, ha nyomasztó, sivár látó­köréről elvonva pillantásait, üde, boldog és fiatal arcok rózsás jókedvén gyönyörködhet. Bakfisaink sorában Tábor Juci és Vajda Klári erős, határozott léptekkel haladnak a mű­kedvelői aspirációk tökéletes kielégítése felé s mig előbbi rutinos, lezser előadásával, a másik fiatalos bájainak érvényesítésével arat osztatlanul teljes elismerést. Mig Leimdörfer Pál virtuóz he- gedütehnikája, biztos hangfogása Zsolt mester tanári kvalitásait dicséri, addig Berényi Vilmos, Jellinek László, Kemény Imre és Székely József vonós kvartettje azt bizonyítja, hogy mi volta- képen zenevárosban élünk és hogy ezek az ifjak is a legbiztosabb utón haladnak, hogy a műked­velői keretek korlátáit hamarosan átlépjék. Dr. Kuífler Hugó párkányi orvos leányai a fiatalos bájosság, a remény, a szeretet megtestesítői. A gyermeknevelés költséges tőkebefektetésének itt is látjuk búsásan termő gyümölcseit. Ily zenei készség, ily finoman müveit gondolkodás (Kuffler Erzsi önmaga irt verseket mondott el.) ennyire fiatal gyermekeknél, csakis a céltudatos, helyes nevelésnek az eredményei. Schulteisz Jenő és Knisch Lipót előadásaik­ban ügyesen, okosan és szépen beszéltek. Meg­látszott rajtuk, hogy át is érezték, amit mondtak. Kuhn Manci Farkas Imrének két apróbb versét mondta el kedvesen, szépen. Veszprémi Olga zongorakisérete mellett Bender Mór a főkántor­nak fia adott elő egy zenés bohóságot — töké­letes magyarsággal, holott ezelőtt hét évvel még csak nem is konyitott szépséges nyelvünkhöz. Német Blanka énekmüvészete nem tartozik a dilletánsok mesgyéjére; hangja értékes, szépen csengő, előbb utóbb úgy is odakerül, ahol azt jobban meg fogják becsülni. Végül még megemlítem, hogy Scheiber Re­zső, ez a szimpatikus kereskedő ivott a Léte vi­zéből, megifjodott, újra 17 éves lett és üde fiatal­ságát a színpadra vitte, beállott konferánsziének. Legalább igy látszott. Utóbb kiderült, hogy ezt nem tette meg, a mit ő sajnál legjobban, hanem Zoltán fia volt az, a ki engem ilyen optikai csa­lódásba ejtett. Megint csak azt láttam, hogy a romokból uj, talán jobb, talán szebb, talán bol­dogabb élet fakad és hogy örvendjünk annak, ha utódainkban vissza tudunk térni a nehéz, a keserves gonddal telt és mégis csak kívánatos — életbe. L—ei. Az „Esztergom es Vidéke“ szépségversenye. A lapunk által tavaly rendezett szépségver­senyhez némi szó férhet. Kissé enyhék voltak a feltételek s igy kétséges, hogy az eredmény az általános meggyőződésnek volt e hű tükre. Több olvasónk kérésére elhatároztuk, hogy az idén is rendezünk a tavalyihoz hasonló ver­senyt, de a legszigorúbb feltételekkel és némi módosításokkal, amelyekkel olvasóink kívánsá­gait honoráljuk. A verseny célja: megállapítani, hogy a közízlés és köztudat kit tart az esztergomi leányok közt: 1. legszebbnek, 2. legsikkesebbnek, 3. legkedvesebbnek, 4. legháziasabbnak, 5. feleség gyanánt legkivánatosabbnak. A verseny feltételei: 1. Szavazhat lapunk minden olvasója, aki a kivágott szavazólapot pontosan kitöltve legkésőbb folyó hó 18-ig szerkesztőségünkbe beküldi. 2. Egy borítékban csak egy szavazólapot szabad küldeni. 3. Ha a szavazatvizsgálóbizottság azt látná, hogy ugyanazon kézírással több hasonló tartalmú lap is van kitöltve, csak egy ily lapot fogad el érvényesnek. 4. Csak 16 évöket már betöltött esztergomi leányokra lehet szavazni. 5. Szemmelláthatólag tréfás célzatú szava­zólapok megsemm isittetnek. Szavazólap. Komoly meggyőződésem szerint Esz­tergomban : a legszebb leány .................................................. a legsikkesebb „.................................................. a legkedvesebb „.................................................. a legháziasabb „................................................... feleségnek legkivánatosabb leány : Egy olvasó. Legkésőbb f. hó 18 ig beküldendő lapunk szerkesztőségébe Később érkező lapok nem vé­tetnek figyelembe. A szavazás eredményét f. hó 22-iki számunkban fogiuk közölni. QC C hirekTX) Felkérjük lapunk t. munkatár= sait, hogy karácsonyi ünnepi számunk részére szánt kézirataikat már most küldjék be Laiszky János laptulajdo= nos címére. Szintúgy kérjük nagy számban megjelenő karácsonyi la= punk részére a hirdetések mielőbbi beküldését is. — A hercegprímás eskütétele. Hétfőn dél­előtt 10 órakor tette le Schönbrunnban Csernoch János dr. esztergomi érsek, Magyarország herceg­prímása O Felsége kezébe az esküt. Az esküté­telnél Lukács László miniszterelnök, Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter, Náray- Szabó Sándor államtitkár és Apponyi Sándor gróf főkamarás volt jelen. Az eskütétel után a király külön kihallgatáson fogadta a hercegprímást, aki még aznap este visszautazott Budapestre. — Esküvő. Sinka Erzsi oki. polgári iskolai tanítónő és auerbachi Fischer Gyula magánzó e hó 7-én tartották esküvőjüket Budapesten. — Kinevezés. Fekete Árpád primási szám­vevőt Vaszary Kolos hercegprímás tiszteletbeli főszámvevővé nevezte ki. — Szerződtetés. Patek Béla dr. színigaz­gató a jövő szezonra szerződtette Szigethi Andor komikus színészt, aki Mezei Béla tavalyelőtti társulatának volt kedvelt tagja. — A káptalan vásárol. Az esztergomi szé- kesfőkáptalan megvette a báró Schossberger-féle tolnamegyei 7200 holdas uradalmat 6 és fél mil­lió koronáért. — Adomány. Szaczelláry György, a dorogi kér. orsz. képviselője 2000 koronát küldött a honvédelmi miniszternek, hogy ossza szét azok között, kiket családjuk mellől tényleges katonai szolgálatra hívtak be. — A zárdaiskola alapkőletétele ma d. e. 10 órakor lesz egyházi szertartás mellett. Az épület alapjait dr. Rajner Lajos püspök érseki helynök fogja beszentelni. — Adományok a balkáni sebesültek ré­szére. A vöröskereszt egylet esztergomi választ­mányához a múlt héten a következő adományok érkeztek: Esztergom szab. kir. város adománya 20 kor. Párkányi hitelbank 10, Juhász Lajos 5, Esztergomi keresk. és iparbank 15, Esztergomi izr. hitközség gyűjtése 100, Ivanics Gyula pár­kányi jegyző gyűjtése 35, Esztergomi Szt. Bene­dek rend és a főgimn. gyűjtése 42, Novák János bajnai jegyző gyűjtése 12 kor. 20 fill. Bellus Béla piszkei jegyző gyűjtése 10 kor. 30 fill, He­gedűs Béla kéméndi jegyző gyűjtése 3 kor. 30 f. Dágh község 3 kor. és Csolnok község 5 kor. — Névmagyarosítások. Esztergomban a kö­vetkezők cserélték át vezetéknevüket magyar hangzásúakra a december 7-iki hivatalos lap sze­rint: kk. Stepanek János Istvánka-ra, kk. Hrdina István Harsányi-ra, kk. Kratz Dezső Krasznai-ra, kk. Lusztig Lajos Lovász-ra, kk. Wernitzer Lajos Takács-ra, kk. Wacker József Vágvölgyi-re, kk. Nedbálek Ilona Nador-ra, kk. Nedbálek Elemér Nádor-ra, kk. Vodicska Ferenc Városi-ra, kk. Vo- dicska István Városi-ra — Csöndes farsang. Magyarországnak egyre több városából érkezik hir, hogy a közeli háború lehetőségének tudatában az idei farsangon min­den zajos mulatságtól tartózkodni akarnak. Újab­ban városunkban határozta el a Szent Erzsébet nőegyesület választmánya Bogisich Mihály c. püspök elnöklete alatt, hogy tekintettel a háború­val fenyegető bizonytalan helyzetre, a farsangban nem rendez mulatságot. A jótékony célra való tekintettel a mulatság eszméjét akkor veti fel majd az egyesület, ha a háborús izgalmak elmúl­nak és már biztos lesz, hogy nem fenyegeti az országot veszedelem. — Esztergomi naptár — címtár. Az Esz­tergomi Szent István Naptár megjelent már dí­szes kiállításban és érdekes helyi tartalommal. A naptári rész után Homor Imre versbeköszöntője nyitja meg a szépirodalmi részt. Sinka Ferenc Pál vonzó és szeretettől áthatott hangon ismerteti az esztergomi Szt. István ünnepségek történetét. Kempelen Farkas egy figyelmet keltő elbeszélés­sel és több kedves verssel gazdagítja a naptár tartalmát. Dr. Mattyasóvszky Kasszián, mint egyik szemtanú, a bécsi eucharisztikus világkongresz- szust ismerteti. Gyarmati József „Adatok Eszter­gom múltjából és jelenéből“, Sinka László pedig „Mátyás király kálváriája“ c. irt egy-egy közle­ményt. Neményi Károly az esztergomi ipartestület rövid történetét adja és felsorolja az ipartestület tagjait szakok szerint. Varsányi Ignác az 1912. évről közöl rövid ismertetést, melynek keretében kegyeletes hangon emlékezik meg az év halottai- ról. A naptár egyik főerőssége kétségkívül az esztergomi címtár, melyet Varsányi Ignác állított össze nagy gonddal. A címtár a hivatalos Esz­tergomnak, sőt a vármegyének is hü tükre. A szövegrészt tiszta képek tarkítják, majd a gaz­dag humoros rész után a helyi cégek hirdetései zárják be a naptárt. Megrendelhető a kiadónál, Laiszky Jánosnál 80 fillérért. — Kutyából nem lesz szalonna. A múlt hetekben egy 14 éves kis csavargót kisért be egy rendőr a kapitányságra. Hajnal Jóskát, aki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom