Esztergom és Vidéke, 1912
1912 / 98. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1912. december 8. figyelembe véve is, az állami támogatás eredménye a hozott áldozattal szembeállítva igen kedvezőnek mondható, vagyis megállapítható, hogy az állam által hozott áldozatok az elért eredményekkel arányban állanak és hogy a pénz- és gépsegély az állam részéről jó befektetésnek bizonyult. OC C hírek ^ >0 — Tisztelgés a hercegprímásnál. A főegyházmegyei iroda elöljárói dr. Csárszki István irodaigazgató vezetésével a hét elején tisztelegtek az uj hercegprímásnál. Dr. Csernoch János az udvari papságot Budapesten, a Szent Imre kollégiumban levő lakásán fogadta. — Egy jegyző jubileuma. Párkány község jegyzőjének, Ivanits Gyula 25 éves jegyzői munkálkodásának ünnepélyét üli ma, amely alkalommal tanácsterme részére az ünnepelt arcképét megfestette s ez alkalommal fogja leleplezni. Bizonyára szép és lélekemelő, ha egy község ily módon adja tanujelét annak a rokonszenvnek, melyet jegyzőjével szemben érez. De annál több okunk van elgondolkozni egy érthetetlen dolgon. Hogy a jegyzői karnak azon tagjaival szemben, kik 25 éves jegyzői működésük idején már rég túl vannak, — a községek nem emlékeznek meg, azt megértjük. De hogy a hatóságok is a községek példáját követik, az már teljesen érthetetlen. Mert hiszen Esztergom-megye községi jegyzőinek nagy része az értelmiség, a tudás és szorgalomnak s állásuk mintaszerű betöltésének oly magas fokán állanak, hogy ha már a községeik — bármi okból — erről meg is feledkeznek, a vármegye s a járás vezetőinek kellene bármi módon s alakban a becsületes munka értékelése által magát a munkát megbecsülni. — A Kereskedelmi Társulat alapitó tagjai közé 200 kor. lefizetése mellett újabban dr. Frey Vilmos, Schrank Béla és Leimdörfer Nándor léptek be. — A zsidó hitközség a balkáni sebesültekért. Az esztergomi zsidó hitközség tagjai a balkáni sebesülteket gondozó Magyar Vöröskereszt céljaira 100 koronát küldtek a helyi fiókegyesület elnökségének. — Á jogászok köréből. Azok, akik ügyvédi karunknak egyik legkiválóbb tagját, dr. Gróh Józsefet eddig előzékeny, finom modoráért, rendkívüli szerénységéért, továbbá erős jogászi ítélőképességéért szerették és tisztelték, most egy új jó tulajdonságáról győződhetnek meg. A napokban jelent meg ugyanis dr. Gróh József esztergomi ügyvédnek „A magyar róm. kath. egyház a céljog- és célvagyon theóriája szempontjából“ c. munkája, mellyel bebizonyította, hogy a létfen- tartás által megkövetelt elfoglaltság mellett jut idő az irodalmi munkálkodásra is, ami — sajnos — a vidéken ritkán tapasztalható és különösen a fiatalabb generációnál. Természetes, hogy az akarathoz tehetség is kell, ami dr. Gróh Józsefben erősen megnyilvánult. Munkája egyébként a jogi irodalomban hézagpótló. — A régészeti és történelmi társulat újjáalakítására szóló felhívásokat Vimmer Imre polgármester már szétküldözte. Sőt aláírásokkal ellátva néhány már vissza is érkezett. A társulat munkaköre a jövőben nemcsak a város és várm. múltjával foglalkozó régészetet és történelmet, hanem a jelen megörökítésére szolgáló műtörténetet és néprajzot is felöleli. A társulat igazgatója és évkönyveinek szerkesztője dr. Molnár Szulpicz főgimn. igazg. történetiró lesz, aki bízvást számit arra, bogy a kibontott szászló alá Esztergom és vidéke minden számottevő Írója tömörülni fog. Elsősorban számit a papneveldéi tanárokra, akik a „Magyar Sion“ megszűnése folytán irodalmi munkásságukat a társulatnak is szentelhetik. Számit a középiskolai tanárokra, hírlapírókra, tanítókra. Sőt számit a vidéki tanítókra is, akik főképen a muzeális tárgyak gyűjtése és a régészeti adatok beküldése körül tehetnek megbecsülhetetlen szolgálatot. Számit végül a társulat nemes céljainak előmozdításában minden művelt egyén közreműködésére. — Pályázat körorvosi állásra. Farnad székhellyel uj körorvosi állásra hirdetnek pályázatot. A kérvények f. hó 20-ig nyújtandók be a párkányi főszolgabírói hivatalba. — Az esztergomi törvényszék. Budapesten ma kezdődik a magyarorsz. városok polgármestereinek gyűlése, melyen mozgalom készül a régi törvényszéki székhelyek visszaállitása érdekében. Vimmer Imre is részt vesz a gyűlésen és küzdeni fog Esztergom elkonfiskált törvényszékének visz- szanyeréséért. Óhajtjuk a sikert, de bizni már nem igen tudunk. — Pénzügyi bizottsági ülés. A város pénz- ügvi bizottsága tegnap d. u. 4 órakor a városház tanácstermében ülést tartott. — Acsay alapítvány. Boldogult Acsay Ferenc hálás tanítványai akciót indítottak egy, szeretett tanáruk nevéről elnevezett pályadij összegyűjtésére. — Az alapítvány összegyűjtésére György Károly dr.-t, Harsányi Lajost és Csizmadia Miklós dr.-t kérték fel. — Megint lopás Párkánynánán. A párkány- nánai vasúti állomáson történő lopásokról lassan már külön rovatot kell nyitnunk. A múlt hétfőn egy a pályatestre letett zsák diót dézsmált meg Géljén András 28 éves ebedi születésű pályafen- tartási munkás. De a manipuláció nem sikerült, mert két másik munkás, Dejcző István és Fürdős Sándor rajtacsipték Geljent, aki a már kiszedett diót egy asztalkendőből visszaöntötte a felvágott zsákba és futni próbált. A két munkás azonban elcsípte és átadta az ügyeletes csendőrnek. — Megszűnt a sertésvész. Esztergom városában megszűnt a sertésvész. A városi állatorvos megtette előterjesztését a zárlat feloldására nézve. — Az élő ajándék. Dunamocson az 50 éves Lajos Józsefnéhoz kellemetlen vendég állított be a minap. Hozott is valamit, mégse örült neki La- josné, mert a mit hozott, az egy három hónapos kis lány volt. Letette a csöppséget a szoba közepére ezzel a rövid ajánlással : Ez a tied ! Mikor aztán Lajosné tiltakozni akart az eleven ajándék ellen, Danicsné kijelentette, hogy a kis lány Lajosnénak 29 éves Géza fiától való, tehát hazahozta, itthagyja. A gyerek hovátartozandóságán hamarosan úgy összekaptak, hogy a vendég földre taszította a házi asszonyt és egy kendőbe csavart zsebkéssel annak arcát össze vissza verte. A szegény kitagadott csöppség pedig mit tehetett volna egyebet, hangos zenekisérettel szolgált az ő sorsa felett döntő amazonok harcához. — Enyhítő körülmény. Gora József ebedi gazda udvaráról 4 fonyás kukoricát loptak el vasárnap éjjel. A csendőrség megállapította, hogy a tolvaj Piski Balázs 19 éves ácssegéd, a ki be- ösmerése szerint azért lopott, hogy a kocsmában mulathasson. A pénzt úgy szerezte, hogy a lopott tengerit Jalsovszki Andrásnénak adta el. Az orgazdasággal vádolt asszony enyhítő körülményként azt hozta fel, hogy tudta ugyan, hogy lopott jószágot vesz, da azt gondolta, hogy Piski csak a szüleitől lopta a tengerit, a mi nem lett volna akkora hiba. „ESZTERGOM és VIDÉKE“ TÁRCÁJA. Bécsi után). VI. Az elméleti neveléstudomány terén ezidő- szerint Magyarországon Giesswein Sándor, prelátus, a nagy magyar szociológus vette fel a harcot Kathrein Viktor dr. tanárral, kivel szemben azt az álláspontot foglalta el, hogy a jellemképzés nemcsak a család feladata, hanem immár az iskoláé is. Sőt a magyar kath. paedagógusok közfelfogása szerint az iskolának kiváló gondot kell a jellemképzésre fordítani, mert a családi jellemképzés a mai erkölcstelenségre, tétovázásra hajló áramlat között sok helyütt viszás, szomorú, romboló. Szomorúan érdekes volt Ritter v. Straweczky krakói egyetemi tanár előadása az oroszországi kath. tanügy állapotáról, ahol minden a schiz- matikusok igája alatt áll, nemkülönben a francia keresztény nevelésügyi állapotokról, ahol az Isten törvényileg van kiküszöbölve az iskolából és a tankönyvekből. Nagyszabású volt a kongresszus és végtelenül sajnálom, hogy azon mindvégig nem vehettem részt, de sajnálatosnak kell tartanom azt a szomorú valóságot is, hogy Magyarországból nagyon kevesen vettek részt és annál kevesebbet küldöttek ki, jóllehet ezidő szerint Magyarországban van legtöbb keresztény és ezek között kath. tanító és tanár és talán azt is bízvást állíthatnám, hogy a magyar főpapok a leggazdagabbak a világon 1 Mintha bizony egy ilyen nagyszabású nemzetközi keresztény nevelésügyi kongresszus nem férne reánk ! ? Majd mikor fér reánk ? Hol voltak az egyházmegyei főtan felügyelők vagy helyetteseik? Hol a tanítóképző intézeti tanárok ? Hol a magyar tanítóság díszei, egy-kettő kivételével. Hol a magyar kath. tanítónők? . . . hol . . . hol a többi keresztény paedagógus ? Kerestem őket és a közel huszonötezret számláló magyarországi kath. tantestületből alig tudtam összeszámlálni négy egyházi és nyolc világi tanférfiút, kik közül egy főtanfelügyelő is volt, Igaz Béla Pécsről. Csoda-e, ha a világon nem tudnak rólunk és ha tudnak is, rettenetesen elferdített nézőpontból ismernek meg bennünket. Pedig-pedig mily épületes lett volna, ha a magyar kath. oktatásügy számbelileg is méltóképen képviselve van a kongresszuson, hogy hangos lett volna a magyar szótól, a magyar lelkesedéstől a trónterem. Be jól esett volna látni, hogy a magyar kath. tanítóság zászlajával vonult volna végig Bécs városában és a világ népnevelői előtt magyar nyelven zengte volna el a pápai himnuszt. Bizony szép, nagyszerű, felemelő lett volna ! Talán majd máskor nagyobb érdeklődést kelt hazánkban a nemzetközi keresztény nevelésügy és belátására jövünk és jönnek annak, hogy a világ plénuma előtt való sokodalmas megjelenésünk nek sokkal nagyobb kihatása van, mintsem gondolnék. A viszontlátásra! Bizony nem ártott volna meginvitálni a kér. nevelés világbajnokait, hogy a kongresszust a jövő évben Budapesten tartsák meg. És igy ki tudja mikor kerül ide a sor 1 ? Vajha minél előbb, hogy tudja meg a világ a magyar kultúra állapotát, amelyben sokkal több a tanúság és okulás, mintsem gondolnék! (Vége)
