Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 10. szám

1912. február 1. 3 ESZTERGOM és VIDÉKE. dón? Hát ön sohasem játszott golyóval? Nem cserélt kőgolyókat csábos szinü üveg­golyóbisokra ? Mind oly jellemes ifjúkkal volt együtt, akik közül egy se „csízelte“ el az ön golyóit, vagy gombocskáit, ceru­záját stb. ? Ez igazán nagyon kivételes dolog lenne. És vájjon mint jogászember is a tíz- parancsolatból ismeri ön a „jogtalan eltu­lajdonítás“ kritériumait ? Vagy hogy aki nem tanul vallástant, az ilyenformán soha sem eszmél arra, hogy tulajdon is van ezen a keserű világon ? No ná! — A második kiragadott ta­nításra csak röviden reflektálok, annak a gyanúmnak adva kifejezést, hogy ebben, az ön eseténél alighanem bünösebb lehe­tett némely gyümölcs nevű intézmény, mint a tízparancsolat, mert az utóbbi tilt későbbi időkre, de nem magyaraz, az előbbi pedig . . . ? No ná! Sok és szomorú igazság van kedves Stromf ur, önnek egy másik állításában : a krisztusi tanoknak elmeleti és gyakor­lati érvényesülese közt lévő nagy eltérést illetőleg. E pontnál én is fájdalmas rezig- náciot érzék, mint hivő keresztény ember, annal is inkább, mert embertársaink sze- retetére csak mi keresztények vagyunk kö­telezve vallásunk áltál, és ennek dacára — — nos, ennek dacára — önnek van igaza. De abban aztán nincs igaza, hogy : ilyen a gyakorlatban a vallási nevelés. Igaza lenne akkor, ha azt mondaná: a vallási nevelés dacára is ilyen a gyakorlat. Hogy hihetünk-e a vallás magasztos­ságában, ha azok, — akiknek ezt hirdet­niük, tanitaniok kell, sem tartják meg a vallás parancsait? Kérdésre kérdéssel felelek. Hihetünk-e a logika es matematika örök igazságaiban, ha még azoknak a tanitói is logikátlanul cselekszenek és elszámolási hibákat követ­nek el ? Sajnálom, de zárószavait sem akcep­tálhatom az adott esetben úgy, ahogy ön írja. Én ilyen módosításban tartom helyes­nek : „Bocsáss meg nekik, bár tudják, mit cselekszenek!“ Kempelen Farkas. PC'C WEK ö >0 Farsangi naptár. 1912. febr. 1. Kaszinó műkedvelői szinielőadása. ,, ,, 1 Altiszti táncestély a Fürdőben. „ ,. 2. Kath. Legényegylet táncestélye a Fürdőben. ,, ,, 3. Esztergomi Kereskedő Ifjak Önk. Egyesületé­nek műsoros táncestélye a Fürdőben. ,, „ 3. A dorogi bányász-altiszűkar sziniclőadással egy­bekötött táncmulatsága a bányavendéglőben. „ „ 4. A Keresztény Szociálista Építő munkások tánc­estelye a „Magyar Királyban.‘­„ ,, 10. Ipartestület táncestélye a Fürdőben. „ „ 11. Turista egyesület előadással egybekötött zárt­körű estélye a Magyar Király nagytermében. ,, „ 17. Kaszinó Cabaret estelye. , »17. Esztergomi Kereskedő Ifjak Önk. Egyesületé­nek táncpróbája saját helyiségében. ,, >, 17. Az Esztergomi Kath. Kör. humoros estélye saját helyisegében. — Betegágyon. Thuránszky Lajos dr., a párkányi járás főszolgabirája rendkívül súlyos ter­mészetű tüdő- és mellhártyagyulladást kapott. Környezete a legrosszabbra is el van készülve. — Meszleny Pál főispánunk ma érkezik Esztergomba s a kasinó műkedvelő szinielőadását megtekinti. Értesülésünk szerint pár napig váro­sunkban fog tartózkodni. — A munkapártban. Dr. Perényi Kálmán, vármegyénk alispánja belépett az országos nem­zeti munkapártba. — A városi ellenőrző bizottság — mint említettük — szombaton délután ülést tartott és megvizsgálta a hivatalok ügymenetét. Végleges határozatát, melyet a közgyűlés elé fog terjeszteni, még nem hozta meg, hanem utasította a főjegyzőt, hogy az egyes hivatalokban 10 év óta elvégzett ügydarabok számáról és tetmészetéről kimutatást adjon a bizottságnak. Ezen kimutatá-ból fog ki­tűnni vájjon aránytalanul megnagyobbodott-e a városi ügyek száma az előző évekhez képest és igy szükség van-e a kisegítő tisztviselőkre. — Figyelmes kanonok. A főgimnáziumi ifjúságnak vasárnap tartott ünnepélyén dr. Kiinda Teofil, praelátus kanonok két szereplő ifjút aján­dékozott meg egy-egy tiz koronás arannyal, sike­rült előadásukért. A gavallér főpap elismerésével nagyon növeli az ifjúság ambícióját. Nyugodtan követhetnék példáját többen is. — Uj járási számvevő. A pénzügyminiszter Fenyves Kálmánt, a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség tehetséges fiatal tisztviselőjét számtisztté nevezte ki s egyúttal megbízta a járási számvevői teendők ellátásával. — Az eszperantó. Marich Ágoston, hétfőn délután, mint előre is jeleztük, érdekes előadást tartott az eszperantó fontosságáról és terjedéséről. Az előadás iránt városunk intelligenciája nagy ér­deklődést tanúsított. A városháza nagytermét félig hölgyközönség töltötte meg ez alkalomból. A tiz napig tartó tanfolyamra jelentkezett hallgatók száma meghaladja az ötvenet. — A főgimnázium ifjúsága vasárnap dél­után öt órakor ismét egy szépen sikerült ünne­pélyt rendezett dr. Molnár Szulpicz igazgató név­napja alkalmából. A tágas dísztermet zsúfolásig megtöltötte a szülők és az érdeklődők sokasága. Nincs olyan intézménye, vagy egyesülete váro­sunknak, mely iránt közönségünk úgy érdeklőd­nék, mint a főgimnázium iránt. Dr. Prikkel Ma­rián és Szekeres Bónis ez alkalommal is gondos­kodtak róla, hogy jó műsorral mutassák be a ta­nulóifjúság ügyességét. A pompás összhangzásu ének- és zeneszámokon kívül nagy hatást keltett Füzesséry István üdvözlő beszédével, Ölveczky Dezső szavalatával és különösen Erdélyi István V. o. tanuló jóízűen előadott monológjával. Igen ked­ves volt a „Szondi két apródja“ cimüdaljátékban Máté Ferenc, Oberth Ernő és Etter Pál. A III.-ik osztályba járó Máté Ferenc mindenkit meglepett korához képest erős, érces hangjával. Úgy látszik, operaénekesnek készül a fiú. Az ünnepély végén dr. Molnár Szulpicz igazgató magas szárnyalásu beszédben buzdította az ifjúságot kötelességei to­vábbi teljesítésére és megköszönte a közönségnek impozánsan megnyilvánult érdeklődését. — Az összekötő vasút. Múlt számunkban némi szkepszissel emlékeztünk meg az összekötő vasút legújabb tervéről. Kétkedésünket igazolja ennek a tengeri kigyószerű., vasútnak viharos múltja. Hány vállalkozó szellemű tervezőnek törött bele már a bicskája, annak csak a minisztérium a megmondhatója. Ilyen múlt után nehéz dolog bízni és reménykedni. De ezt a bizalmat szerfölött megkönnyíti most az az értesülésünk, hogy a leg­újabb tervnek megpenditője, kidolgozója és fárad­hatatlan harcosa tényleg Bleszl Ferenc. Ez a név immár fogalom Esztergomban ; az igazi tudásnak, a legkomplikáltabb pénzügyi kérdésekben való otthonosságnak, a realizálható lehetőségek prak­tikus felismerésének, a legnemesebb lokálpatrio­tizmusnak és nemes önzetlenségnek fogalmát szim­bolizálja ez a név. Ha a Takarékpénztár égisze alatt, Bleszl Ferenc akarja megépíteni ezt az élet- szükségletét Esztergomnak, akkor lesz is belőle valami. A számítások, amint arról meggyőződtünk, tényleg egyszerűek és meggyőző erejűek. Az a mód, hogy nem elsőbbségi kötvényekre van alapítva a finanszírozás, körülbelül negyven percenttel teszi olcsóbbá a kivitelt, e mellett meg­marad még az a majdnem fél millió korona, amennyit a vállalkozók kívánnának nyerni rajta, mert a Takarékpénztár— ezt nem kell külön! hang­súlyoznunk,— nem nyerni, hanem adni akar Eszter­gomnak. Értesülésünk szerint az immár kész tervek és jövedelmezőségi számítások alapján a legköze­lebbi napokban beadatik az előmunkálati engedély iránti kérvény. A benyújtók pedig: Meszleny Pál főispán, Perényi Kálmán alispán, Wimmer Imre pol­gármester, O’sváth Andor főjegyző és Bleszl Ferenc lesznek. Hihetőleg nem sokára végigrobog tehát Esztergomon az első, virággal díszített villamos vonat, amely a vasutak és a dunai közlekedés egybekapcsolásával kirántja városunkat a zsák utcából, a melyben eddig szundikált. — Az Esztergomi Izraelita Nöegylet elő­adással egybekötött táncestélyét szombaton este tartotta meg, amely mulatságnak eredménye úgy anyagilag, mint erkölcsileg jóval meghaladta a hozzá fűzött reményeket. Lenkei Emil, ki a ren­dezésből dr. Perényi Zoltánnal együtt kivette a részét, gúnyolódó hangon tartott humoros felol­vasással nyitotta meg az élvezetes műsort. Arról beszélt, hogy mily nehéz Esztergomban műked­velői előadást rendezni. Bogyó Zsigmond a Víg­színház tagja, bombasztikus magánszámokat mu­tatott be. Virtuóz hegedüjátékával Leimdörfer Pál aratott óriási tetszést, aki borús Adolffal — mes­terével együtt — egy koncertduót játszott. Majd a Brukner Margit, Schwarcz René, dr. Pártos Vil­mos és Sárkány Sándor által előadott francia víg­játék következett. Brukner Margit a háziasszony szerepét kreálta könnyed elegánciával, mig Schwarc René a szobalányát játszta kedves bohomiával. Mindkét férfiszereplő ügyes volt; meglátszott raj­tuk, hogy nem először mozognak a színpadon. Székely Károly mérnökjelölt, bájos újabb verseket hozott magával a fővárosból és azokat kedvesen, ügyesen és közvetlenül, nagy előadásbeli tökéllyel szavalta el. Majd megkezdődött a tánc, amelynél a párok szép számban vettek részt. A jelenlevők szívesen fognak e mulatságra visszaemlékezni. A nem remélt kiváló anyagi siker a főrendező, Leimdörfer Nándorné úrnő nevéhez fűződik. — Az esztergomi szénbánya ügye. Nagy dolgok előtt áll Esztergom. Egy ilyennel mai ve­zető cikkünk foglalkozik. Egy másik pedig a tár­gyalás alatt levő szénbányanyitás. Kedden délután ismét alapos tárgyalás alá vette a gazdaközönség által kijelölt szükebbkörü intézőbizottság a bánya­szerződéstervezetet, melynek több pontját a gazdák előnyére módosította. A tervezet 4. pontja akként módosul, hogy a hegyi dűlőkben (az eddigi 40 fillér négyszögölenkénti dij helyett) 80 fillér dij állapíttatott meg. A 10. pontot azzal egészítették ki, hogy a bányatársaság köteles évenkint a gaz­dák által kijelölendő raktárba a gazdaközönség ré­szére 2000 métermázsa elsőrendű darabos szenet egészen ingyen szállítani. 5300 métermázsát pe­dig a legolcsóbb nagybani eladási árban. Ha a kiaknázás annyira összeszoiulna (11. pont), hogy a métermázsák után járó 4 fillérek évenkint 20.000 korona összeget sem tennérek ki, a társulat az osztalékot köteles 20.000 koronára kiegészíteni. — A gáz és füst által okozható károkat is bizo­nyos körzeten belül tartozik megtéríteni a társu­lat. — A bánya megszünéss esetén nemcsak az épületek, hanem még a beépített gépek is (19. pont) visszamaradnak a bé'beadók tulajdonában. — A bizottság két uj pontal is kiegészítette a tervezetet. Peres ügyekre nézve a helybeli kir. járásbíróság illetékes, kivéve a bányakapitányság vagy a bányabiróság hatáskörébe tartozó eseteket. — A szerződés megszűnést után a bérlők tar­toznak a betáblázott elsőbbségi jogukat egy éven belül saját költségükön töröltetni. — Ily körül­tekintéssel megkötendő sztrződést kevés helyen lehetne találni. Aki ellene ryilatkoznék ily formá­jában is, az vagy rosszalaratu, vagy annyira korlátolt, hogy a józan ész érvei úgy se bírják meggyőzni. Esztergom gazdaközönségének nagy szüksége van rá, hogy szonoru anyagi helyzetén ezen nagyfontosságu intéznény könnyítsen .

Next

/
Oldalképek
Tartalom