Esztergom és Vidéke, 1912
1912 / 95. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1912. november 28. Jövedelemadó mentesek azok, akiknek évi összes jövedelme a 800 koronát meg nem haladja, továbbá a közös hadsereg, honvédség, csendőrség tényleges szolgálatban, levő tisztjeinek, legénységének, valamint a pénzügyőri legénységnek a fogházak, az állami és városi rendőrség legénységének illetményei. De adóköteles jövedelem mindaz, bármely forrásból ered, melyhez illetménykép avagy ingyen lakás címén az adózó hozzájut. Jövedelmi adót fizetünk a földbirtok, a ház után, vállalkozásunk, hivatalunk vagy egyéb általános kereseti adó alá vont haszonhajtó foglalkozásunk jövedelme után. Adót fizetünk értékpapírjaink tőkekamatjövedelme vagy járuléka után. De ezenkívül fizetés, bér, zsold, dij, tiszteletdij, lakáspénz jutalék, természetben járó illetmények, jövedelmi adó alá esik. És pedig progresszív módon. Mert mig 900 koronát kitevő évi jövedelem után 5 korona rovatik ki, addig 2000 korona jövedelem esetén 20 korona, ötezer korona jövedelem esetén 96 korona, 10 ezer korona jövedelem esetén 290 korona jövedelmi adót fizet az illető. Ezután az adót nem három, hanem évenkint vetik ki. Megszűnik az első, második, harmadik és negyedik osztályú kereseti adó és helyébe a progresszív módon emelkedő általános kereseti adó lep. A 800 koronáig terjedő kereset létminimum és ha az adókötelesnek ennél egyéb jövedelme nincs, adómentes, ha azonban az adókötelesnek keresetén kívül egyeb jövedelme is van, házbér, haszonbér, kamat, úgy a 800 koronán aluli kereset is adó alá esik. A jövedelmi adó eletbeléptetésével az eddig jövedelmi pótadó megszűnik, azonban a betegápolási pótadó és útadó, kereskedelmi kamarai illeték, valamint a közs. adó továbbra is érvényben maradnak. A progresszív adórendszer kétségkívül könnyít a munkáson és segédnélkül dolgozó kisiparoson, ellenben az a körülmény, hogy a szellemi foglalkozást űzők kereseti adója már 2000 koronán felül a keresetnek 3 %-a, továbbá az, hogy ehez még 23 kor. jövedelmi adó is járul, terhes lesz a kisfizetésű magán és községi alkalmazottakra. Szerencsére az állami tisztviselők községi adót nem fizetnek, és akként mentesek majdnem olyan nagyarányú adótól, mint a községi adó. Hiszen tudvalevőleg nálunk a községi adó az állami adót is túlhaladja és a pótadó év- ről-évre növekszik. Az adózás uj rendjéről szóló ismertetésünket alig fejezhetnők be alkalmasabb módon, minthogy felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy a Földmivesek Tudakozó Irodájában egy alkalmas könyvecske jelent meg az Adóügyi Tanácsadó cimen. Ezt a kis könyvet minden mezőgazdálkodással foglalkozó embernek akár birtokos, akár cseléd, akár napszámos, a földmive- lésügyi miniszter rendeletére az iroda ingyen és bérmentve megküldi, ha a könyvecske elküldése érdekében a Földmivesek Tudakozó Irodájának (Budapest, Ország- ház-tér 11.) akár egy levelezőlapot Írnak. Megjelent az „Esztergomi Szent István Naptár“ az 1913. évre gazdag irodalmi résszel, melyből különösen kiemelendők Sinka Ferenc Pál, Kem- pelen Farkas, Homor Imre, Gyar= mathi József és Sinka László közleményei. A címtár a hivatalos Esz= tergomnak hü és pontos ismertetés sét foglalja magában. A vaskos, he= lyiérdekü szöveget tartalmazó nap= tárnak ára 80 fillér. A szép kiálli= tásu munka díszére válik Laiszky János jóhirű nyomdájának. o<r c hírek1"> >o — Dr. Gedeon Kálmán meghalt. Dr. Gedeon Kálmán, a hercegprimási uradalmak nyugalmazott főorvosa, a „Vörös Kereszt“ kórház igazgató orvosa, Esztergom és Bars vármegyék tb. főorvosa f. hó 24-én este fél 9 órakor meghalt. Dr. Gedeon Kálmán egy tiszta, szép élet után tért pihenőre. Esztergomba 1887-ben költözött Zselizről, ahol 15 évig a gróf Breiner-féle uradalomnak volt becsült és szeretett orvosa. Mivel azonban bálványozásig szeretett Zoltán fia ott tüdővészben elhalt, ez a csapás annyira megtörte életkedvét, hogy lemondott nagy jövedelmű állásáról és azzal az elhatározással költözött Esztergomba, hogy itt pihenni fog és csak fia emlékének él. De orvosi jó hire már itt megelőzte őt és csak a többszöri kérésnek engedett, amikor a pri- mási uradalmak főorvosi állását elvállalta. Nem volt nagyképű orvos, de lelkiismeretes, képzett, ügyes kezű s e tulajdonságai miatt nőtt meg annyira azok száma, akik teljes bizalmukat helyezték belé. Megható jelenség, hogy a zselizi nép még az utolsó időig is mind Esztergomba jött, ha valami komoly baját érezte, az ő régi jó orvosához gyógyulást keresni. Tavaly karácsony táján kezdett betegeskedni. A torka fájdult meg s egy ideig csak makacs torokbajt gyanított ő is, orvostársai is, de nemsokára tudatára jött bajának. A tuberkulózis, ez a rettentő kór ejtette rabul, a torkát és tüdejét is. A lussimpiccolói napfény sem hozott enyhülést bajára s hazajövet lemondott minden elfoglaltságáról, magángyakorlatáról. Élete ezután már csak folytonos lassú haldoklás volt. Mint kiváló, jó orvos, tisztában volt bajával, sőt azt is tudta, mennyi ideje lehet még hátra. Családját vigasztalta, bámulatos lelkierövei viselte szenvedése kínjait s mikor az utolsónapok elérkeztét érezte, meggyónt, felvette a halottak szentségét, elmondta végső rendelkezéseit, amelyekben még hű cselédjéről sem feledkezett meg, aztán tiszta hittel, Istenbe vetett bizalommal várta a földi élet befejeztét. Folyó hó 23-án este fél 9 órakor elaludt és nem ébredt fel többé, csak egy szebb hazában. Családja a következő gyászjelentést adta ki: „Özv. Gedeon Kálmánné, szül. Mátyássy Ottilia, úgy a maga, mint az alulirt gyászoló családtagok nevében is mély fájdalommal tudatja, hogy szerető hű férje, dr. Gedeon Kálmán, a hercegprimási uradalmak ny. főorvosa, Esztergom és Bars vármegyék tb. főorvosa f. hó 23-án este fél 9 órakor, áldásos életének 56 ik, boldog házasságának 30-ik évében, hosszas szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után csendesen elhunyt. Szeretett halottunk földi porait — a róm, kath. egyház szertartása szerint beszentelve — f. hó 25-én d. u. 3 órakor fogjuk a gyászházból (Szent Lőrinc utca) a belvárosi temetőben örök pihenőre helyezni. — Lelki üdvéért a gyász szent mise november hó 26-án reggel 9 órakor lesz a belvárosi plébánia-templomban. — Esztergom, 1912. november 23. — Áldás és béke poraira ! — Dr. Gedeon Endre fia, dr. Gedeon Endréné Niedermann Bertike menye, Gedeon Gáborka unokája. A megboldogult temetése óriás nagy részvét mellett történt meg. A szebbnél szebb koszorúk sokaságát nem bírta meg a külön erre a célra rendelt kocsi. A gyászoló közönség végtelen hosz- szú menetben kisérte utolsó útjára a mindenki által szeretett halottat. — A temetési szertartást Mátéffy Viktor plébános végezte, a sírnál pedig dr. Áldori Mór búcsúzott el orvostársai nevében a jó kollégától a következő beszédben. DRÁGA HALOTTUNK! Mielőtt az anyaföldnek visszaadunk, bocsáss meg, hogy háborgatunk ! Az Esztergomi Orvos Fiókszövetség és a városi és megyei Gyógyszerészek részéről nekem jutott a szomorú kötelesség, hogy e nagy gyászoló közönség jelenlétében rólad emlékezzem, tőled elbúcsúzzam. Bármennyire át vagyunk hatva a Mindenható nagy igazságától és bármennyire ismerjük azokat a jogokat, amelyekkel Isten az embereket ’Rochel közkedveltségét bebizonyult kiváló tulajdonságainak köszöni, mert a tüdőt erősíti, e mellett étvágyserkentó és jóizQ, ezért évek óta orvosok és patiensek. előnyben részesítik. — Sirolin ’Roche’ a legjobb sikerrel vált be köhögés, hurutok, hörghurut, influenza é8 görvélykóraii.n A légzőszervekre kiváló előnyös befolyással van és meghűlés kezdetén alkalmazva felette meglepd könnyítőén hat. — Már néhány nap múlva a tüdőtevékenység szabályoztatik és a természetes hang, nemkülönben az általános közérzet helyreáll. Joggal nevezik a Sirolin ’Roche’-t a legjobb óvszernek tüdobaiok ellenr
