Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 95. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1912. november 28. Jövedelemadó mentesek azok, akik­nek évi összes jövedelme a 800 koronát meg nem haladja, továbbá a közös had­sereg, honvédség, csendőrség tényleges szolgálatban, levő tisztjeinek, legénységé­nek, valamint a pénzügyőri legénységnek a fogházak, az állami és városi rendőr­ség legénységének illetményei. De adóköteles jövedelem mindaz, bár­mely forrásból ered, melyhez illetmény­kép avagy ingyen lakás címén az adózó hozzájut. Jövedelmi adót fizetünk a föld­birtok, a ház után, vállalkozásunk, hiva­talunk vagy egyéb általános kereseti adó alá vont haszonhajtó foglalkozásunk jö­vedelme után. Adót fizetünk értékpapír­jaink tőkekamatjövedelme vagy járu­léka után. De ezenkívül fizetés, bér, zsold, dij, tiszteletdij, lakáspénz jutalék, természetben járó illetmények, jövedelmi adó alá esik. És pedig progresszív módon. Mert mig 900 koronát kitevő évi jövede­lem után 5 korona rovatik ki, addig 2000 korona jövedelem esetén 20 korona, ötezer korona jövedelem esetén 96 korona, 10 ezer korona jövedelem esetén 290 korona jövedelmi adót fizet az illető. Ezután az adót nem három, hanem évenkint vetik ki. Megszűnik az első, má­sodik, harmadik és negyedik osztályú ke­reseti adó és helyébe a progresszív mó­don emelkedő általános kereseti adó lep. A 800 koronáig terjedő kereset létmini­mum és ha az adókötelesnek ennél egyéb jövedelme nincs, adómentes, ha azonban az adókötelesnek keresetén kívül egyeb jövedelme is van, házbér, haszonbér, ka­mat, úgy a 800 koronán aluli kereset is adó alá esik. A jövedelmi adó eletbeléptetésével az eddig jövedelmi pótadó megszűnik, azonban a betegápolási pótadó és útadó, kereskedelmi kamarai illeték, valamint a közs. adó továbbra is érvényben maradnak. A progresszív adórendszer kétségkí­vül könnyít a munkáson és segédnélkül dolgozó kisiparoson, ellenben az a körül­mény, hogy a szellemi foglalkozást űzők kereseti adója már 2000 koronán felül a keresetnek 3 %-a, továbbá az, hogy ehez még 23 kor. jövedelmi adó is járul, ter­hes lesz a kisfizetésű magán és községi alkalmazottakra. Szerencsére az állami tisztviselők községi adót nem fizetnek, és akként mentesek majdnem olyan nagy­arányú adótól, mint a községi adó. Hiszen tudvalevőleg nálunk a községi adó az állami adót is túlhaladja és a pótadó év- ről-évre növekszik. Az adózás uj rendjéről szóló ismer­tetésünket alig fejezhetnők be alkalmasabb módon, minthogy felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy a Földmivesek Tuda­kozó Irodájában egy alkalmas könyvecske jelent meg az Adóügyi Tanácsadó cimen. Ezt a kis könyvet minden mezőgazdálko­dással foglalkozó embernek akár birtokos, akár cseléd, akár napszámos, a földmive- lésügyi miniszter rendeletére az iroda in­gyen és bérmentve megküldi, ha a köny­vecske elküldése érdekében a Földmivesek Tudakozó Irodájának (Budapest, Ország- ház-tér 11.) akár egy levelezőlapot Írnak. Megjelent az „Esztergomi Szent István Naptár“ az 1913. évre gazdag irodalmi résszel, melyből különösen kiemelendők Sinka Ferenc Pál, Kem- pelen Farkas, Homor Imre, Gyar= mathi József és Sinka László közle­ményei. A címtár a hivatalos Esz= tergomnak hü és pontos ismertetés sét foglalja magában. A vaskos, he= lyiérdekü szöveget tartalmazó nap= tárnak ára 80 fillér. A szép kiálli= tásu munka díszére válik Laiszky János jóhirű nyomdájának. o<r c hírek1"> >o — Dr. Gedeon Kálmán meghalt. Dr. Gedeon Kálmán, a hercegprimási uradalmak nyugalmazott főorvosa, a „Vörös Kereszt“ kórház igazgató or­vosa, Esztergom és Bars vármegyék tb. főorvosa f. hó 24-én este fél 9 órakor meghalt. Dr. Gedeon Kálmán egy tiszta, szép élet után tért pihenőre. Esztergomba 1887-ben költözött Zselizről, ahol 15 évig a gróf Breiner-féle urada­lomnak volt becsült és szeretett orvosa. Mivel azonban bálványozásig szeretett Zoltán fia ott tüdővészben elhalt, ez a csapás annyira megtörte életkedvét, hogy lemondott nagy jövedelmű állá­sáról és azzal az elhatározással költözött Eszter­gomba, hogy itt pihenni fog és csak fia emléké­nek él. De orvosi jó hire már itt megelőzte őt és csak a többszöri kérésnek engedett, amikor a pri- mási uradalmak főorvosi állását elvállalta. Nem volt nagyképű orvos, de lelkiismeretes, képzett, ügyes kezű s e tulajdonságai miatt nőtt meg annyira azok száma, akik teljes bizalmukat helyez­ték belé. Megható jelenség, hogy a zselizi nép még az utolsó időig is mind Esztergomba jött, ha valami komoly baját érezte, az ő régi jó orvo­sához gyógyulást keresni. Tavaly karácsony táján kezdett betegeskedni. A torka fájdult meg s egy ideig csak makacs torokbajt gyanított ő is, orvostársai is, de nem­sokára tudatára jött bajának. A tuberkulózis, ez a rettentő kór ejtette rabul, a torkát és tüdejét is. A lussimpiccolói napfény sem hozott enyhülést bajára s hazajövet lemondott minden elfoglaltsá­gáról, magángyakorlatáról. Élete ezután már csak folytonos lassú hal­doklás volt. Mint kiváló, jó orvos, tisztában volt bajával, sőt azt is tudta, mennyi ideje lehet még hátra. Családját vigasztalta, bámulatos lelkierövei viselte szenvedése kínjait s mikor az utolsónapok elérkeztét érezte, meggyónt, felvette a halottak szentségét, elmondta végső rendelkezéseit, amelyek­ben még hű cselédjéről sem feledkezett meg, aztán tiszta hittel, Istenbe vetett bizalommal várta a földi élet befejeztét. Folyó hó 23-án este fél 9 órakor elaludt és nem ébredt fel többé, csak egy szebb hazában. Családja a következő gyászjelentést adta ki: „Özv. Gedeon Kálmánné, szül. Mátyássy Ottilia, úgy a maga, mint az alulirt gyászoló családtagok nevében is mély fájdalommal tudatja, hogy sze­rető hű férje, dr. Gedeon Kálmán, a hercegpri­mási uradalmak ny. főorvosa, Esztergom és Bars vármegyék tb. főorvosa f. hó 23-án este fél 9 órakor, áldásos életének 56 ik, boldog házassá­gának 30-ik évében, hosszas szenvedés és a hal­doklók szentségeinek ájtatos felvétele után csen­desen elhunyt. Szeretett halottunk földi porait — a róm, kath. egyház szertartása szerint beszen­telve — f. hó 25-én d. u. 3 órakor fogjuk a gyászházból (Szent Lőrinc utca) a belvárosi teme­tőben örök pihenőre helyezni. — Lelki üdvéért a gyász szent mise november hó 26-án reggel 9 órakor lesz a belvárosi plébánia-templomban. — Esztergom, 1912. november 23. — Áldás és béke poraira ! — Dr. Gedeon Endre fia, dr. Gedeon Endréné Niedermann Bertike menye, Gedeon Gáborka unokája. A megboldogult temetése óriás nagy részvét mellett történt meg. A szebbnél szebb koszorúk sokaságát nem bírta meg a külön erre a célra rendelt kocsi. A gyászoló közönség végtelen hosz- szú menetben kisérte utolsó útjára a mindenki által szeretett halottat. — A temetési szertartást Mátéffy Viktor plébános végezte, a sírnál pedig dr. Áldori Mór búcsúzott el orvostársai nevében a jó kollégától a következő beszédben. DRÁGA HALOTTUNK! Mielőtt az anyaföldnek visszaadunk, bocsáss meg, hogy háborgatunk ! Az Esztergomi Orvos Fiókszövetség és a városi és megyei Gyógyszerészek részéről nekem jutott a szomorú kötelesség, hogy e nagy gyá­szoló közönség jelenlétében rólad emlékezzem, tőled elbúcsúzzam. Bármennyire át vagyunk hatva a Minden­ható nagy igazságától és bármennyire ismerjük azokat a jogokat, amelyekkel Isten az embereket ’Rochel közkedveltségét bebizonyult kiváló tulajdonságainak köszöni, mert a tüdőt erősíti, e mellett étvágyserkentó és jóizQ, ezért évek óta orvosok és patiensek. előnyben részesítik. — Sirolin ’Roche’ a legjobb sikerrel vált be köhögés, hurutok, hörghurut, influenza é8 görvélykóraii.n A légzőszervekre kiváló előnyös befolyással van és meghűlés kezdetén alkalmazva felette meglepd könnyítőén hat. — Már néhány nap múlva a tüdőtevékenység szabályoztatik és a természetes hang, nemkülönben az álta­lános közérzet helyreáll. Joggal nevezik a Sirolin ’Roche’-t a legjobb óvszernek tüdobaiok ellenr

Next

/
Oldalképek
Tartalom