Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 90 .szám

Esztergom, 1912. XXXIV. évfolyam 90. szám. Vasárnap, november 10. r M ESZTERGOMVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ESZTERGOM, JÓKAI-UTCA 17. SZ. Megjelenik vasárnap és csütörtökön. SZERKESZTIK: KEMPELEN FARKAS es VARSÁN'7! IGNÁC Egész évre Félévre ...... 6 K Kéziratot nem adunk vissza. Negyedévre.....................3 K Egyes szám ára . . . 14 f. Nyilttér sora 60 fillér ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 12 K fővárosi újság már el is kezdte a személyeskedő támadásokat ellene. De hát úgy áll a dolog ebben a szegény országban, hogy itt megfordítva mutat az érték­mérő, mint más kulturállamokban. A ki nálunk csak egy fejjel is ki mer emel­kedni a tömegből, annak a fejét be akarják törni. Vannak sajtóorgánumok is, a melyek ezt a tömegfelfogást szolgálják. így aztán, a ki az újságírás berkeiben kissé tájékozódott, bátran igazodhat is az ilyen lapok után, csakhogy, — mint említettem, — megfor­dított értékmérővel. A kit ők szidnak, gyaláznak, az bizonnyal érdemes, kiváló ember. Mi hisszük, hogy dr. Csernoch János még sok támadásnak lesz kiteve egyes lapok részéről de ha hiú ember volna, akkor büszkének érez­het'1".'. magát ezek miatt a támadások miatt, A higgadt, elfogulatlan, politikai marakodá­sokon felülálló lapok és emberek örömmel köszön­tik őt uj méltóságában. A primási palota pedig megkapja végre la­kóját, a ki mindenütt máshol idegen volna, egye­dül csak Esztergomban lehet itthon. — pi. Dj adó. Végre egy uj adó, amely ellen nem zúgolódunk, amelyet mindenki örömmel fogad. Melyik adó az ? A totalizator adó, melynek felemeléséről a íöldmivelésügyi miniszter az elmúlt napokban törvényja­vaslatot mutatott be. A törvényjavaslatot Polónyi Géza indítványára mutatja be a miniszter, aki a képviselőház. múlt év de­cember 12-iki ülésén általános helyeslés közben azt kívánta a minisztertől, hogy a nyilvános lóversenyfogadások évi for­galmából 2 százalékot vonjanak el a test­nevelés és testedzés országos céljaira. Po- lónyinak ezt az indítványát egyhangúlag elfogadta a képviselőház és utasította a íöldmivelésügyi minisztert a vonatkozó törvényjavaslat benyújtására. Eddig a totalizator forgalmából 12 százalékot vontak le és pedig 6 százalé­kot a versenyeket rendező egyesületek ja­vára, a totalizator kezelésére, pályák fen- tartására, versenydijak kitűzésére ; 4 és fél százalékot a földmivelésügyi miniszté­rium kezelése alatt álló lótenyésztési alap kapott; egy és fél százalékból pedig Bu­dapest szegényalapja, a vidéken rendezett versenyek jövedelméből pedig az aliami sorsjáték közjótékonyságot szolgáló céljai részesedtek. Jövőben a totalizator forgal­mából 14 százalékot vonnak le közcélokra, 2 százalék a testedzés és testfejlesztés cél­jait fogja szolgálni. Könnyű kiszámítani, hogy ha az országos lótenyésztési alap 4 és fél százalék jövedelme a zárószámadá­sok szerint az 1400000 koronát megha­ladta, még ha lóversenyünk stagnálna is, amire alig Van kilátás, mert hiszen a totalizator' forgalma évről-évre nagyobb ;és nagyobb, akkor is a testnevelés cél­jaira félmillió koronánál jóval nagyobb Böngészés. A ki a béke jelszavával jött, az a béke miatt távozik is. Köztudomásúak azok a támadások, a me­lyek Vaszary Kolost egyes hírlapok révén érték s az agg hercegprímás semmi tekintetben sem volt a harc embere, ő inkább kitért a személyes­kedések és súrlódások elől és benyújtotta lemon­dását magas méltóságáról. Ez immár befejezett dolog. Esztergom vá­rosa tisztelte, becsülte őt szelídsége és jósága miatt, de meg kell állapítani, hogy távozásával nem vészit a város, csak nyerhet. Nem vészit, mert Vaszary Kolos csak név- leg volt esztergomi hercegprímás, az igazsághoz hivebben lehetett volna őt budai, vagy balaton­füredi hercegprímásnak nevezni. Bárki legyen is utódja, csak nyereséget, még pedig rendkívül nagy nyereséget jelenthet reánk nézve, mert már a távozót sem kötötte semmi tilalom, hogy egyedüli jogos székhelyét Esztergomban el ne foglalhatta volna, annál ke- vésbbé köti az utódot. Az utód személyére nézve döntés még nem történt autentikus kijelentés szerint, de megálla­podás már igen. Egy ideig gróf Majláth Gusztáv névé tar­totta magát erősen, szó volt dr. Prohászka Otto­kárról is, de végül is visszatértek az első jelölt­höz, dr. Csernoch Jánoshoz és az ő személyében állapodtak is meg irányadó helyen. Természetes, hogy Magyarországon még kisbiró választás sem történhet politikai pártosko­dások nélkül. Csernoch János dr. neve is vörös posztó a balkáni színvonalú hajcihősök szemében. Egyik „ESZTERGOM bs VIDÉKE“ TÁRCÁJA. MaÉyarország primásai. i. Vaszary Kolos prímásunk nyugalomba vo­nulása alkalmából nem tartjuk érdektelennek, ha eddigi prímásainkról röviden megemlékezünk. Vaszary Kolos a béke jelszavával jött és ezzel vonul is nyugalomba. Magyarország hercegprímása hatalmas köz­jogi méltóságában is a szerzetes visszavonult, szelíd alázatos életét élte. Mint elődei közül Esz- terházy Imre gróf, aki húsz esztendeig tartó pri- mássága idején mindig “fráter Emericus“ nak irta magát, a pálosok derék rendjéből kerülve a hercegérseki székbe. A hetven hercegprímás kö­zül kiknek sora az ezredik esztendőtől máig tart csak tizenhatnak adatott meg, hogy két évtizedig, vagy annál is hosszabb ideig viselje nagy méltóságát. Leghosszabb ideig, harminckét évig volt prí­más Kanizsai János (1387—1419), a nagyhatalmú Kanizsai-család sarja. Lehet azonban, hogy Esz­tergom első érseke ennél is hosszabb ideig kor­mányozott, azonban egész napjainkig vita tárgya volt még az is, hogy ki volt az első esztergomi érsek, .annál inkább bizonytalan, hogy az 1030- ban említett második esztergomi érsek (Sebes­tyén) és az elsők között nem volt-e több érseke is Esztergomnak s hogy Sebestyén, a volt pan­nonhalmi szerzetes (későbbi utóda : Vaszary, tud­valevőleg szintén bencés volt) tényleg 1036-ban lett-e érsekké, amely esetben az első érsek 36 évig viselte volna főpapi tisztét. Esztergom első érseke pedig, amint Karácsonyi János eldöntötte a vitát, Anasztáz volt, aki Géza fejedelem idején jött hazánkba és szintén a pannonhalmi kolostor apáti székéből jutott a primási székbe. Az esz­tergomi érsekről, mint prímásról ugyan első Ízben csak IV. Béla tesz említést egy adománylevelében, mellyel gyerekkori játszótársának, Mátyás eszter­gomi érseknek (1239—41. javakat ád, azonban már az első esztergomi érseket is „a magyarok érsekéinek (Ungarorum archiepiscopus) nevezik a krónikások.) Anasztáz és Kanizsai János után leghosz- szabb ideig volt prímás Neaemias, aki 1048-tól 1077-ig, tehát 29 éven át primáskodott, 25 évig volt prímás Szécsi Dénes (1440—1465), Miklós nádor fia, 24 évig három prímásunk ült az esz­tergomi főpapi trónon : a pápajelölt Bakács Ta­más (1497—1521) a Pálffyak és Erdődyek csa­ládjának alapitója: Verancsics Antal (1559—1573) a hisztorikus és Lippay György (1642—1666), 23 évig viselte a primási méltóságot: Váradi Pál (1526 —1549). Batthyány József gróf (1776—1779) és Simor János, Vaszary Kolos közvetlen előde ; 22 évig volt prímás: Bódog Felicián (1127—1149) 21 évig a nagy Pázmány Péter (1616—1637). Vaszary elődei közül négyen primáskodtak husz- husz esztendeig: Jób (1184—1204), Ladomér (1279—1299). Telegdi Csanád (1330—1350) és a már említett Eszterházy Imre gróf, a „barát“ (1725—1745). _____________ (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom