Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 86. szám

2

ESZTERGOM és VIDÉKE.

1912. október 27.

hogy azok államivá tétessenek. És e közben elvesztett iskoláink országszerte méltán zokoghatják: Én tégedet Egyptomból kihoztalak nagy rabságból. Te engem kedves hazámból kivetél a szent városból.

Esztergom szab. kir. város tizenhat- ezeret számláló kath. hívői hallják meg a kath. iskolák zokogó panaszát és legyenek nemesek önmagukhoz, hívek egyházukhoz, mint voltak nemesek és hívek őseik, kiket a kereszténység mentett ki abból a pogány rabságból, amelyben megmaradva, már rég letűnt nemzetek közé volna sorolva a magyar.

Nem e sorok feladata bővebben fejtegetni, hogy mik a kath. iskolák előnyei. E tekintetben igazabb mondás nincs, minthogy: a kié az iskola, azé a jovö és ez okból a kath. egyház híveire, de kivált azok vezető közegeire mi sem lehet nagyobb erkölcsi kötelezettség, mint a legnagyobb áldozatot meghozni arra nézve, hogy az elvesztett iskolák az egyház tulajdonába visszaszereztessenek.

Azt is mondják: az iskola a templom leánya. Igen. De akkor e leányra nekünk és igy az esztergomi híveknek is a legnagyobb aggodalommal kell vigyázni,- mert a hitvallásos korszellem ellen ádáz harcot folytató ellentétes szellemi forgatagban a leányzó elbukhatik és az édes anya ellen gyűlölettől terhelt nemzetségeknek adhat életet. Példa reá Franciaország, amely mint az egyház legidősebb leánya minő hűtlen lett hozzá.

Már pedig a kath. iskoláknák sorozatos eltűnése hatványozott hanyatlás a magyar kath. közélet, közszellem, közgazdaság nemzeti kidomborodásaban. Aki ezt nem érti meg, nem tudja, vagy nem akarja megérteni, annak megfigyelő látköre nagyon szűk határra szorítkozik s nem veszi észre, hogy mi magyar katholiku- sok mindinkább hátra szorittatunk azon terekről, a hol a vezető szerep már létszámunknál fogva is minket illetne meg.

És mindezekért kit terhel a felelősség? Bizonyára jó magunkat is, kik katho- likusoknak valljuk magunkat!

QC C hírek b >0

— Esztergom városa — pénz nélkül.

Nagy örömmel regisztráltuk lapunk utóbbi számaiban Vimmer Imre es Bleszl Ferenc sikerét, a kik fáradozásaikkal képesek voltak a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól kölcsönajánlatot kieszközölni szegény városunk részére. A nélkül, hogy az említett két férfi érdemeit kisebbíteni akarnók, kénytelenek vagyunk azt az újabb elszomorító hirt tudatni, hogy a város öröme korai volt. Volna ugyan pénz, adna a bank Ígérete szerint, de nem hiába előkelő, nagy lábon élő bank, de a kamatlába is jókora nagy. A várva- várt ajánlat szerint a bank 50 évi amortizációra adná a félmillió koronát, de 6'3 % kamatra, 3 % stornódij mellett. A mint az ajánlat megérkezett, a polgármester összehívta a pénzügyi bizottságot s itt szomorú szívvel bár, de elhatározták, hogy erre a túl drága ajánlatra nem reflektálhat

Esztergom. Miután a város vezetősége mindent megpróbált, a mi csak elképzelhető, nincs egyéb hátra, mint tovább várni a jobb időkre, ha ugyan azok valaha bekövetkeznek.

— Körjegyző választás. Az üresedésben levő únyi körjegyzői állásra pályázatot hirdettek s azt november hó 11-én töltik be választás utján.

— Iskola felülvizsgálat. Az újonnan épült nyergesujfalusi állami iskola hivatalos felülvizsgálata f. hó 24-én tartatott meg.

— Tanitógyülós Esztergomban. Az „Esz- tergom-járási rkath. Tanítói Kör“ november 5-én d. e. fél 10 órakor tartja rendes évi közgyűlését a városház tanácstermében. Kilenc órakor szentmise a belvárosi plébánia templomban. A közgyűlés munkarendje a következő: Elnöki megnyitó. — Elnöki előterjesztések. — Jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése. — A „Magyarországi Tanítók Országos Betegsegélyző Alapja“ javára rendezett sorsjáték ügye. Előadó : Bárdos József. — A tankönyvek egységesítésének a párkányi járáskor által felvetett eszméje. Előadó : Homor Imre. — Jelentés a segélyalapról, a pénztár és könyvtár állapotáról. — Részleges tisztujitás. — Indítványok. Himnusz. Indítványok a közgyűlést megelőző napon az elnökségnél írásban adandók be.

— ítélet a halastói földek ügyében. A komáromi kir. törvényszék hétfőn hozta meg Ítéletét a halastói földek évek óta húzódó pőrében, a mit a város indított 35 gazda ellen, a kik a Corchus Béla által bérelt halastó környékén ösz- szesen circa 22 kát. holdat szántogattak el a város földjéből. Az ítélet kimondja, hogy a vitás földek a város tulajdonát képezik, a gazdákat pedig elmarasztalja a költségek viselésében.

— Balassagyarmat halad. Balassagyarmat nagyközség a napokban vette át az újonnan épült s modernül berendezett vágóhidját és jéggyárát. Az uj vágóhíd a városon kívül épült

300.000 K. költséggel. Elhelyezést nyert benne külön marha- és sertésvágó, különféle istállók és jéggyár, mely naponta 100 mm. jeget képes előállítani. A város központján uj postapalota is épül

140.000 K. költséggel.

— Pénzhiány mindenfelé. Nem nagy vigasztalás az, hogy mások sincsenek jobb viszonyok között, mint mi vagyunk, de a keserűséget mégis csak csillapítja valamenyire. A rosszul végződött pénzkereső pesti ut után ilyen csillapító hatású az a hir, hogy a többi és nagyobb vidéki városok is milyen súlyos napokat élnek át a mai pénzviszonyok között. Nagyvárad városa legújabban huszonötmilliós konverzióval foglalkozik, ugyanekkor azonban már tépelődni kell azon is, hol szerzi nieg a honvédtüzérségi laktanya építéséhez szükséges három milliót. Debrecen városa, ahol pedig van tekintélyes vagyon, szintén nehezen jut pénzhez, a beérkezett ajánlatok pedig olyan drágák, hogy most a közgvűlésileg elhatározott hatmilliós kölcsönkötést a törvényhatósági bizottság több tagja megfelebbezte. Sokkal nagyobb bajban van Kolozsvár városa. Kolozsvár közmunkák végzését rendelte el még a kellemes időkben s most, hogy a vállalkozók a számiakat prezentálják, a város nem tud fizetni, miután a pénzintézetek a korábban tett ajánlatokat visszavonták. A kolozsvári polgármester próbálkozott pénzt keríteni Budapesten, de csak a Jelzálog Hitelbank volt hajlandó nagyobb Összegű pénzt folyósítani, még pedig nem épen rózsás feltételek mellett. Erre az ajánlatra is 15 nap alatt kellet a városnak válaszolnia. Hát ha már bajban vagyunk is, legalább nem egyedül vagyunk benne.

— Öngyilkos gyermek. Dickensnek, az örökké nagy írónak szomorú kis gyermekalakjait juttatja az ember eszébe az a tragédia, a melynek szánalomraméltó áldozata a kis Morgenstern Ármin. A 11 éves kis fiút vidéken lakó szülei a helybeli reáliskola első osztályába Írattak be az idén s mert a Párkányban lakó Schöffer Jenő fakereskedő rokonuk, hozzá adták lakásra és ellátásra is. A kis Ármin szorgalmas és jó magavi- seletü gyermek volt, de társainak állandóan panaszkodott, hogy Schöfferéknél rossz dolga van, túlságosan szigorúan bánnak vele. Szüleit is kérte levélben, hogy adják őt más helyre, mert itt nem bírja ki tovább, ezek azonban nem vették nagyon komolyan a panaszt. Nem árt a fiúgyereknek egy kis fegyelemhez szokni, g- gondolták és a kis Ármin túlérzékeny lelke tovább szenvedett. De szerdánál nem bírta tovább. Állítólag az nap reggel is megbüntette a szállásadója valamiért, legalább igy panaszolta az iskolában társainak. Előadás után nem ment Párkányba, csak feleutig. A Dunahidról belevetette kis testét a hideg hullámokba, ahonnan többé fel sem bukkant.

— Kereskedő Ifjak tánciskolája e hó 30-án, kedden este 9 órakor veszi kezdetet. Ezúton kéri fel a tánciskola vezetősége a tanulókat es gyakorlókat, hogy a megkezdésen pontosan megjelenni szíveskedjenek.

— Selyem a börtönben. Pénteken egyik helybeli szállodából két igen elegánsan öltözött fiatal leányt kisértek be a rendőrséghez, ahonnan az egyik egyenesen a kórházba került. Egy Szenttamáson lakó leány és ennek barátnéja kerültek szembe a törvénnyel, bizonnyal nem ok nélkül, mert az egyik 5, a másik 15 napot kapott a rendőrségen s mindkettőt kitiltják Esztergomból.

— Tűz. Dömösön folyó hó 23 án kigyulladt özv. Vig Józsefné háza teteje, amitől Kecskés Józsefnek és Schmidt Istvánnénak szomszédos házain is leégett a tétő. Az összes kár 6000 koronán felül van.

— Betörések. Tegnap éjjel ismeretlen tettes az árvédelmi kirendeltség egyik zárt bódéját befe- sziive, az abban talált szekrényt és egy mentő- szekrenyt, valószínűleg az udvaron talált csákányok egyikével feltörte és azokból több ruhaneműt s fehérruhát ellopott. Valószínűleg ugyanaz a tettes feltörte még a Csavargőzös társulat állomási bódéját is és onnan 1 fehérgombos viseltes postás köpenyt, 1 tarka uj paraszt szőrtarisznyát •opott el. A nyomozás folyamatban van. A gyanú Wagner Ferenc rovott múltú felsőkismartonhegyi 76-os ujoncszökevényre hárul.

— Beismerés — feltételekkel. Fekete István és Fekete János rovott múltú köbölkuti lakosok f. hó 16-án d. u. 5 órakor Knöpfler Markus korcsmájában minden ok nélkül rátamadtak Tur- csek Gyula ugyancsak köbölkuti földművesre, a földre teperték, fejét csizmasarokkal megrugdosták és a nyakán késsel megszűrték. Fekete István tagadja, hogy ő Turcseket bántotta volna, Fekete János azonban arra hajlandó volt, hogy ha a tanuk látták, hogy ő bántalmazta Turcseket, hát akkor ő is beösmeri, de kijelentette, hogy ha nem látta senki, akkor bizony ő sem hajlandó a beösmerésre.

— Szerencsétlenség egy kőbányában. Kedden d. u. a szobi kőbányában az elővigyázat hiánya folytán halálos szerencsétlenség történt. A robbantás folytán leszakadt súlyos kőtörmelék Vakó János 29 éves fúrómestert leverte lábáról és igy a mélybe zuhant. Súlyos sérülésével beszállítottak az esztergomi „Kolos“ kórházba, hol azonban már nem segíthettek rajta. Pár órai szenvedés után meghalt.

— Pisztolylövés a vicinálison. A múlt szerdán történt, hogy Nochta István és Zeiman József csolnokujbányai munkások Esztergomba jöttek bevásárolni. Visszafele a vicinálison Nochta elővette hatos flóbert pisztolyát és miközben abból a töltényt próbálta kiszedni, a pisztoly elsült és a golyó Zeiman jobb alsó karjába hatolt. Nochta ijedtében a renitens fegyvert kidobta a vonat ablakán, Zeiman pedig azt kérte, hogy társát ne büntessék meg gondatlanságáért.