Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 9. szám

1912. január 28.

ESZTERGOM és VIDÉKE.

3

az igazgatót a tanárokkal szemben cont- ravers világításba helyezni, hiszen ha ily contravers helyzet volna, a hivatali kötelesség szorítja az igazgatót is arra, hogy a megállapított elveket kövesse és nyilvánosan képviselje.

Panasszal pedig ne forduljunk illetéktelen tényezőkhöz, kiktől az orvoslást amúgy sem lehet várni és csak elmérge- sitik a helyzetet. De legyünk óvatosak is. Mert soKan vannak, kik a tanárokhoz azzal mennek, hogy fiuk úgy sem akar tovább tanulni, csak ezt az egy osztályt végezhesse el kegyelemből. És ha fiuk átmegy, ők az elsők, kik a beírásnál jelentkeznek; ha pedig megbukik, szidják a tanárokat, hogy miért engedték fel fiukat, buktatták volna el az elsőben, ha úgy sem tud megfelelni.

Ne kívánjunk lehetetlent! A tanár is, miként a szülő, mindég hajlandó a fiútól még valamit remélni és ki lát oly biztos szemmel a jövőbe? Pláne a gyereknél. Az akkor fejlődik, ki látja biztosan annak útját? Minden osztály megkívánja a maga munkáját és ezt a folytonos törekvést, munkát kell az ifjúnak az iskolában megszokni s nem azt, hogy nem létező szabályokra való hivatkozással mikepen lehet azt kikerülni.

Ne higyjünk vakon a gyermekek panaszainak. Mi, kik ismerjük őket, tudjuk, hogy keserves küzdelmeket folytatnak ők abban a korban, melyre ha mi visszagondolunk, nekünk minden olyan rózsásnak tetszik. De más az élet s más a visszaemlékezés !

Sokan fiatalon is elfáradnak s panaszkodnak. De buzdítsuk a csüggedőt s ne engedjük, hogy a fiatal leiekben egy tehetetlen harag támadjon, mely minden ellen lázadásra készti.

Buzdítsuk őket, hiszen az elet szakadatlan munka és törekvések láncolata, hogy a lángoló törekvések tesznek ifjakká s csak az aggoké a pihenés: a csüggeteg lemondás.

Nem hiszem, hogy szükség lenne elmondanom, hogy az iskolánál azt kell nézni, hogy tanit-e? Itt Esztergomban, hol a város annyit áldoz iskolákra, hol a szegény szülők is oly nagy számban viszik fiukat a kezépiskolába, hogy megadhassak nekik a tanulás módját s lehetőségét.

Es e szellemi törekvést látva, elismerőleg kell visszagondolnunk Gyapai Pál volt főispánra, kinek közbenjárására sikerült a varosnak anyagi áldozatok árán a reáliskolát kifejleszteni. Mert e törekvés láttára nem aggódhatunk, hogy az iskola elnéptelenedik.

Elmúlnak a pillanatnyi zavaró körülmények. Gyapay valóban maradandó emleket hagyott itt maga után. 0 és munkatársai előre látták azt a szellemi munkát, mely a főreáliskola falai között kifejlődik, azt a munkát, mely ha egyikét, másikat kimeríti is, kedves es felemelő, melynek keménysége ellen —elfáradva, — ha néha panaszkodnak is éltető melegére mégis oda vágynak.

Hasenauer Andor.

OCX HÍREK 2 X)

Farsangi naptár.

1912. jan. 28. Esztergomi Kati). Földm. Ifjak Egyesületének szinielőadással egybekötött táncmulatsága saját helyiségében.

„ „ 28. A Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polgári Olva

sókör táncmulatsága a Fürdőben.

„ febr. 1. Kaszinó műkedvelői szinielőadása.

,, ,, 1 Altiszti táncestély a Fürdőben.

,. 2. Kath. Legényegylet táncestélye a Fürdőben.

„ „ 3. Esztergomi Kereskedő Ifjak Önk. Egyesületének műsoros táncestélye a Fürdőben.

„ „ 3. A dorogi bányász-altisztikar szinielőadással egybekötött táncmulatsága a bányavendéglőben. „ „ 4. A Keresztény Szociálista Építő munkások táncestélye a „Magyar Királyban.‘- ,, ,, 10. Ipartestület táncestélye a Fürdőben.

„ „ 11. Turista egyesület előadással egybekötött zártkörű estélye a Magyar Király nagytermében. ,, „ 17. Kaszinó Cabaret estélye.

, „17. Esztergomi Kereskedő Ifjak Önk. Egyesületének táncpróbája saját helyiségében.

,, „ 17. Az Esztergomi Kath. Kör. humoros estélye

saját helyiségében.

— A 26. gyalogezred tulajdonosa. A 26.

gyalogezred uj tulajdonosa tudvalevőleg Schreiber Viktor báró táborszernagy, budapesti hadtestparancsnok. Fővárosi lapok közlése szerint az ezredtulajdonos hadtestparancsnok legközelebb nyugalomba vonul.

— A kaszinó műkedvelői szinielőadása.

Február 1-én, csütörtökön este nagy esemény színhelye lesz a kaszinónk díszterme. A mar közel 20 év óta fennálló műkedvelő társaság uj erőkkel gyarapodva, egy nagyarányú bohózatot hoz színre. Beöthy László kacagtató „Béni bácsi“- ja lesz az est szenzációja. A darabnak, melyben 18 szereplő van, — előkészítése közel egy hónapi fáradságos munkát igényelt, melynek kellő méltánylásául a tagok és meghívott vendégek minél nagyobb számban való megjelenése fog szolgálni. Az a nagy érdeklődés, mely az előadást minden irányban megelőzi, valamint a szereplők személye, legnagyobb biztosítékát képezi az elmaradhatatlan anyagi és erkölcsi sikernek. A számozott ülőhelyekre szóló jegyek előre válthatók Brutsy Gyula kereskedésében és este a pénztárnál. E helyen tudatjuk az érdeklődőkkel, hogy a szerdai főpróbán 2 korona belépti dijat kell fizetni.

— Házasság. Vavró József orgonaépitő, esztergomi lakos házasságot kötött Serényi Erzsiké kisasszonnyal, Serényi Béla újpesti hittanár test- vérhugával.

— Ünnepély a főgimnáziumban. Az esztergomi Szent-Benedekrendi főgimnázium ifjúsága az intézet igazgatójának, dr. Molnár Szulpicnak tiszteletére névnapját megelőzőleg, ma vasárnap délután 5 órakor iskolai ünnepélyt rendez a főgimnázium dísztermében a következő műsorral: 1. Ascher: Üdvözlő dal. Előadja az ének és zenekar., 2.Üdvözlő beszéd. Mondja Füzesséry István VIII. o. t., 3, Langer: Nagyanyácska. Hegedűn előadják Kiinda Károly V., Leimdörfer Pál V., Kiinda István IV., Kőry József IV. o. t. tanulók, zongorán kiséri Deutsch Alfréd VIII. o. t, 4. Ábrányi : Van a koldusnak hazája. Szavalja Ölveczky Dezső

VI. o. t., 5. Révfy : Szondi két apródja. Daljáték. Személyek: Szondi két apródja: Máté Ferenc 111. és Oberth Ernő II. o. t. ; Ali küldöttje: Etter Pál

III. o. t. A darabot zongorán kiséri: Zachariás

László VII. o. t. és énekkel a főgimnáziumi énekkar., 6. Ábrányi: Krakéler, monológ. Előadja Erdélyi István V. o. t., 7. Andante és Capriccio. Quertett. Előadják: I. hegedű: Zsömbörgy Pál

VII. , Leimdörfer Pál V., és Kőry József IV. o. tanulók: II. hegedű: Kiinda Károly V, és Décsi Ferenc VII. o. tanulók; III. hegedű: Kiinda István

IV. és Nemesszeghy Zoltán I. o. tanulók; IV.

hegedű: Borús Károly VI. és Sántha József V. o, tanulók.. 8. Erkel: Hunyadi-induló. Előadja az ének és zenekar. A rendezőség kéri a t. vendégeket, hogy gyermekeket ne hozzanak magukkal s lehetőleg pontosan jelenjenek meg.

— Az összekötő-vasút terve. Egyik laptársunk részletesen foglalkozott a napokban a létesítendő összekötő-vasút tervével és oda konklu- dált, hogy a pénzt a tervezők úgy szereznék meg, hogy 3000 drb, egyenkint 500 koronás részvényt bocsátanának ki. A terv igy szépen hangzana, főleg ha csakugyan megfelelne a valóságnak az a hir, hogy Bleszl Ferenc, ez a kiváló, nagy- koncepciójú és Esztergom boldogulásáért dolgozó pénzkapacitás venné kezébe az egészet. De ez még nem olyan bizonyos. De eltekintve attól, hogy az Esztergomi Takarékpénztár valóban jegyez is 100.000 korona értékű részvényt, kik fogják jegyezni a szükséges részvénytőke többi részét? Valljuk meg őszintén, hogy az összekötő- vasút többé-kevésbé mégis csak bizonytalan vállalkozás a remélt jövedelmezőség tekintetében. A helybeli és megyebeli magánosok pedig csak olyan vállalatba szeretik elhelyezni a pénzüket melynek jövője és jövedelmezősége biztos. Azon állításnak azonban feltétlenül igazat kell adnunk, hogy „az összekötő-vasút terve igen egyszerű számitáson nyugszik.“ A számítás egyszerű, de a kivitel — feltéve, hogy létrejönne — nem lenne oly egyszerű. Mindenesetre Esztergom boldogulásának ez a vasút lenne az első lépcsőfoka. De lesz-e belőle valami ? . . .

— A szemináriumból. Múlt számunkban említettük, hogy a helybeli papnevelő-intézetből egy 3-ad és egy 4-ed éves theológust elbocsátottak, állítólag iszákosság miatt. Félreértések elkerülése végett kijelentjük, hogy Kemény József — aki szintén otthagyta a theológiát — nem azonos a fentemlitett harmadéves papnövendékkel; ő önként vált meg az intézettől.

— A szénszerzödéskez. Alighogy ama kellemes hírrel lephettük meg olvasóinkat, hogy tiszteletreméltó, közbecsült személyek kezükbe vették az esztergomi hegyek szénkutatásának ügyét, már is hallatszanak az intrikák, különösen a fel nem világosuk földműves nép előtt, hogy ha meg is lesz a bánya, nem kap abból a gazda, mert elviszik adóba! Ez a nyilván célzatos rosszakaratú híresztelés azonban nem igaz, de nem is fog soha beteljesedni, mert 1. akkor nem lesz a népnek adóhátraléka oly sok, mint ma, mert jobban tud majd fizetni, 2-szor az általunk ismert szerződés gondoskodott arról, hogy a bányajövedelem nem az adóba, hanem a földbirtokosok nevére takarékbetéti könyvre legyen elhelyezve, onnan pedig még idáig senki pénzét ki nem vették, nem is fogják. Szükségesnek tartottuk ezt kijelenteni, nehogy ilyen fontos közügyben a mi népünk bármily fer- deséggel bizalmatlanná tétessék.

— Eszperantó. Folyó hó 29-én délután 6 órakor a városháza nagytermében Marich Ágoston szerkesztő, a Magyar Eszperantó-Egyesület titkára az Eszperantó nyelvről a közönség részére díjtalan előadást tart, amelyre mindenkit szívesen meghív a helyi Eszperanto-csoport. Az Eszperantó- tanfolyam Esztergomban, Marich Ágoston vezetése alatt január 30-tól február 8-ig tart, melyre előjegyzéseket elfogad Buzárovics Gusztáv könyv- kereskedése.

— Nem kapunk csendőröket. A sok biztató ígéretre mi is bizonyosra vettük, hogy városunk kriminálisán rossz közbiztonságának helyreállítása céljából rövidesen megérkeznek azok a felette szükséges csendőrök, akiknek főleg a belvárosban kellett volna kézzel fogható oktatásban részesíteni az elvadult erkölcsű legénykéket. Sajnos azonban, a város tanácsa hivatalos értesítést kapott a belügyminisztérimtól, miszerint a város nem kaphat csendőröket, mert kevés a létszám.