Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 76. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1912. szeptember 22. Ez annál elszomorítóbb a szőlősgaz­dákra nézve, mert a munkabérek az idén a legtöbb helyen még az előző évieknél is magasabbra emelkedtek, s e miatt a szőlősgazdának még a várható gyenge termés elérése és a szőlő számos ellensé­gétől való megóvása is az eddiginél jelen­tékenyen több költségébe fog kerülni. Két­ségtelen tehát, hogy még a múlt évinél is jobb borárakra van szükség, hogy a sző- lőmivelés ebben az esztendőben kifizesse magát. Ezúttal a borárak lényeges emelkedé­sének minden feltétele meg is van. A múlt évben a magyar állam területén Horvát- Szlavonországgal együtt 4,939.498 hl. uj bor termett. Ez olyan mennyiség, amennyi borunk a kivételesén bő termő 1908-ik évtől eltekintve, 1885 óta — tehát már 26 esztendő óta nem termett. Ezen tavalyi tekintélyes bormennyiség dacára a bor­árak az előző évekhez képest köztudomás szerint emelkedtek s a tavalyi termés emelt árakon is könnyen elhelyezést talált. Ennek egyik oka kétségkívül az uj bortörvény üdvös rendelkezéseire, különö­sen a szeszezés és cukrozás eltiltására s a törkölyborkészités korlátozására vezet­hető vissza, melyek a borhamisításnak s a borok mesterséges szaporításának meg­lehetősen gátat vetettek s mig egyrészt a hamisított borokat a forgalomból kiszorí­tották, másrészt a boraink iránti bizalmat mind a belföldön, mind a külföldön meg­szilárdították. Ez természetszerűleg mind a belföldi borfogyasztásnak, mind boraink kivitelének emelkedését vonta maga után s az ennek folytán megnövekedett keres­let okozta azután a borárak emelkedését. radt és egy üres pénztárca, mely tárgyakat Nagyságod címére postára adtuk. Tisztelettel Bájfürdő Részvénytársaság Tuss, igazgató. VI. Kedves Aladár barátom ! Ezennel értesítelek, hogy kedves nőd ő nagysága ellen ma a válópört beadtam. . Szívből gratulál dr. Sommás Kázmér. VII. Igen tisztelt Farenheit ur! Van szerencsém értesíteni, hogy Faren- heitné, szül. Mohó Irén úrnő megbízott, hogy ön ellen a válópört beadjam. Kérem szíveskedjék a délutáni órákban felkeresni. Tisztelettel dr. Okmány Béla. VIII. Mamuska ! Igazad van. Miért veszekedjünk. Elég ne­héz úgyis az élet. Gyere haza és minden meg­van bocsátva. Százszor csókol szerető férjed Aladár. Különösen örvendetes és boraink ér­tékesítése szempontjából igen fontos kö­rülmény borkivitelünknek a legutóbbi években történt igen jelentékeny emel­kedése. Ha pedig a múlt évi szüret óta kivitt must és bor mennyiséget vesszük figye­lembe, akkor az eredmény még örvende- tesebb. A kivitel emelkedése több mint 76%. Borkivitelünk ezt a mennyiséget eddig még soha sem érte el. A belföldi borfogyasztás és borkivi­telünk emelkedése azt eredményezte, hogy a borkészletek annyira leapadtak, hogy a termelőknél ma már csak nagyon elvétve lehet eladó bort találni s a kereskedők pincéi is meglehetősen kiürültek. Hogy Ausztriában is ugyanígy áll a dolog, azt épen oda irányuló borkivite­lünknek hónapról-hónapra való folytonos emelkedése s az ottani magas borárak bi­zonyítják. Az idei szüreti kilátások pedig ott is hasonlók a mienkhez. Kétségtelen tehát, hogy ha az idén annyi borunk teremne is, mint a múlt év­ben, az is igen könnyen és jó áron talál­na vevőre. Minthogy pedig az idei borter­més az említett elemi csapások miatt — sajnos — jóval kevesebb lesz, a borárak­nak okvetlenül emelkedniük kell. Ez az oka annak, hogy az idei must és uj bor iránti kereslet máris szokatlanul megélénkült. Az osztrák borkereskedők máris jóval magasabb áron keresik az uj árut, mint a múlt évben és az osztrák és magyar szaklapok közlései szerint, az ed­digi elővételeknél szívesen adtak hektoli­terenként 45—50 koronát olyan alföldi borvidékeken is, a hol más esztendőkben ennek az árnak a feléért is lehet uj bort kapni. Az idei jó gabonatermés és a ma­gas munkabérek természetszerűen a fo­gyasztó közönség jövedelmének és igy fo­gyasztó képességének is növekedését von­ják maguk után s ez szintén elő fogja segíteni a belföldi borkereslet emelkedését. Á fogyasztási szövetkezetek és a kereskedők. Magyarországon, amely a legutóbbi hivatalos kimutatás szerint 1612 fogyasz­tási szövetkezettel van megáldva, egyetlen egy ilyen szövetkezet sem fizet jövedelmi adót. Az ide vonatkozó törvény szerint a szövetkezetek az üzletrészek 6 százaléká­nak erejeig adómentességben részesülnek, ami annyit tesz, hogy a szövetkezet csak akkor fizet jövedelmi adót, ha az üzlet­részek után fizetett osztalék a százalékot meghaladja. Attól pedig a szövetkezetek óvakodnak, hogy a 6 százaléknál több jövedelmet mutassanak ki. A szövetkezet azonban nemcsak, hogy adót nem fizet, hanem még segélyt is kap az államtól. A kormánynak az ország állapotáról szóló legutolsó jelentésében ugyanis a földmivelésügyi miniszter di­csekedve említi, hogy a fogyasztási szö­vetkezeteket az alakulás és első berendez­kedés költségeinek fedezésére ájlami se­gélyben részesítette. „Főképen a fogyasz­tási szövetkezetek azok — mondja a mi­niszter — amelyek a házépítési segélyekre elsősorban vannak ráutalva, minthogy a mai nehéz lakásviszonyok mellett gyak­ran nem sikerül megfelelő raktárhelyisé­get maguknak biztosítani.“ Ha még ehhez hozzávesszük, hogy Ausztriában és Poroszországban a fogyasz­tási szövetkezet csak a saját tagjainak adhat el árut, Magyarországon pedig a földmivelésügyi miniszter hivatalos kimu­tatása szerint az 1612 fogyasztási szö­vetkezet közül 1298 szövetkezet nem szö­vetkezeti tagok részere is árusít, akkor igazán elmondhatjuk, hogy a fogyasztási szövetkezeteknek sehol olyan jó dolguk nincsen, mint Magyarországon. Adómen­tességet, államsegélyt, hatósági protekciót és más kiváltságot élveznek. Mindezt pe­dig a legnagyobb nehézségekkel küzködő, adókkal terhelt és a hatóságok által min­denütt és mindenben üldözött kereskedők rovására. perc HiR5ry^o — Az érseki lielynök betegsége. Rajner Lajos püspök, ált. érseki helynököt szerdán dél­ben hirtelen rosszukét fogta el. Már napokkal előbb is gyengén érezte magát, de szerdán ebéd közben oly rosszul lett a köztiszteletben álló főpap, hogy el is ájult. Dr. GönczyBéla gyógykezelése alatt állapota állandóan javul, de egy ideig még nem szabad magát megerőltetnie, ezért a Cséven mára tervezett bérmálásáról is kénytelen lemondani. Helyette Kohl Medárd püspök végzi a bérmálást. — Rosszullét miseközben. Maszlaghy Ferenc kanonok szerdán mise alatt elájult a Bazilikában. Megijedt paptársai ezt látva, hozzásiettek, hogy az utolsó kenetet feladják reá, de erre szerencsére nem volt szükség, mert csakhamar eszméletére tért és kocsiján hazavitette magát. Egészsége már teljesen helyreállt. — Szabadság. Hauser Miksa ezredes, a 76. gy. ezred parancsnoka 8 napi szabadságra utazott. — Tanulmány utón. Meizler János, jóhir- nevű és közbecsülésnek örvendő vendéglős tiz napi érdekes külföldi tanulmányújáról, — mely idő alatt megtekintette Németország és Olaszország főbb kereskedelmi és történelmi nevezetességű helyeit, hazaérkezett. — A főgimnáziumból. A Gabelsberger-Mar- kovits rendszerű gyorsírás nagyobbmérvű gyakor­lására és terjesztésére az elmúlt évben a helybeli bencés főgimnáziumban, mint arról annakidején mi is megemlékeztünk, gyorsírókor alakult. A kör a kezdet nehézségeivel sikeresen megküzdve, már múlt évi működésével is elismerést vívott ki. így az egyik előkelő fővárosi gyorsirási-lap, „Az írás“ is az elismerés hagján emlékezett meg a körről. Az elmúlt év sikerétől felbuzdulva, nagy lelkese­déssel alakították meg a főgimnázium gyorsíró ifjai ez évben is a kört, Parcsamy Henrik vezető tanár jelölése alapján a következőket választva meg a tisztikar tagjaivá: Elnök Magos Lajos; titkár Rothnagel József; I. előadó Gallovich Ambrus ; II. előadó Stromf Margit; pénztáros Burián Klára; könyvtáros Garamvölgyi Ernő ; alkönyvtáros Kiinda István ; bírálók Kiinda Károly és Leimdörfer Pál. — A megyei virilisták megállapítása. Esz­tergom vármegye igazoló választmánya f. hó 30-án délelőtt 10 órakor igazoló választmányi ülést tart a főjegyző hivatalos helyiségében, melyen az 1913. évre szavazattal biró, legtöbb adót fizetők végleges névjegyzékét állapítják meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom