Esztergom és Vidéke, 1912
1912 / 75. szám
Esztergom, 1912. XXXIV. évfolyam 75. szám. Csütörtök, szeptember 19. AZ ESZTERGOMVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ESZTERGOM, JÓKAI-UTCA 17. SZ. SZERKESZTIK: KEMPELEN FARKAS Megjelenik vasárnap és csütörtökön. és VARSÁNYI IGNÁC ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre .....................12 K Negyedévre..........................3 K F élévre 6 K Egyes szám ára . . . 14 f. Kéziratot nem adunk vissza. Nyilttér sora 60 fillér Böngészés. A gyalázatos időjárás dacára városunkban — jó órában legyen mondva — dühöng az egészség. Járványos megbetegedések egyáltalán nincsenek, egyéb beteg is alig akad 2—3 Esztergomban. Szóval évek óta nem álltunk ilyen jól egészség dolgában, mint most, ami alighanem összefügg a kis Duna kikotrásával. Egyetlen betegség grasszál csak, de az kiírthatatlan : a zsebsorvadás. Hej, aki ennek a szérumát kitalálná ! (pi.) Valami nagyobbszabású jelese még nem igen sok akadt Esztergomnak. Művész, iró, sportbajnok nem tette közismertté városunk nevét. Végre most van egy kitűnőségünk, aki ezt a fogyatékosságunkat fényesen kireparálta. Eddig is népszerű alakja volt Esztergomnak, akitől mindenki sokat várt, most ime a távol Eszéken ő nyerte el a pálmát versenytársai elől. Igaz, hogy ő pálma helyett többrebecsül egy darab szafaládét, lévén ő a nagy, az ünnepelt, az első nem más, mint: Princ, a rendőrkutya. Ez előtt is büszke méltósággal sétált Prin- cünk a városban, de azért néha demokratikus hajlandóságokat is árult el: most már valószínű, hogy kutyába se fogja venni a cibileket. No ná, csak nem fog meszalianszot csinálni! (pi.) „ESZTERGOM és VIDÉKE“ TÁRG&JA. Miss Opme esete. Kalkutta, június végén. E napokban szenzációs pörben hozott ítéletet az itteni bíróság. Az üggyel európai lapok is foglalkoztak. A „Pesti Napló“ is ösmertette röviden : „Miss Orme végzete“ cim alatt. A nagyváros másról sem beszél, mint a milliárdos angol lady megrázó tragédiájáról ; a benszülöttek negyedében pedig még jobban megadják magukat a sorsnak a kismet rajongói. Hat év előtt a londoni napilapokban érdekes hirdetés látott napvilágot. Miss Orme, egy fiatal hölgy társalkodónőt keresett, akit dús javadalmazáson felül azzal is szerencséltetett, hogy magával viszi világkörüli utazásra. Ez a miss Orme Nagybrittánia egyik leggazdagabb örökösnője volt, húsz éves, viruló szépségű leány, egy fregatt orvos menyasszonya. Az ajánlkozók között legjobban miss Stephenson nyerte meg a dúsgazdag kisasszony tetszését, aki egykorú volt vele, egy angol tábornok árvája, szegény de nagyon művelt és elragadó megjelenésű. Néhány hónap múlva a társalkodónő már annyira elbájolta miss Ormet, hogy elválhatlanok lettek. Egy éve kerültek utazásuk közben Indiába; Most jött csak haza szombaton délben a 76. gyalogezred a nyitra-verebélyi nagygyakorlatokról és egyik zászlóalját már is felvitték hétfőn Budapestre. Úgy látszik, a személy és vagyonbiztonság megint rossz lábon áll a fővárosban, hogy újból kell a katona, csendőr. De ezekről nem szabad írnunk, mert ez mar politika, még pedig ellenzéki politika. (pi.) A kis gyerek annyi ideig könyörgött szüleinek cukorért, addig bőgött és rítt, addig rosszalkodott, mig a legelső boltban vettek neki a legolcsóbb fajtából, mert hiszen ezzel is célt érni reméltek. De alig, hogy a gyerek belekóstolt, még jobban ordított és köpködött, mert a cukor megromlott, keserű portéka volt, amelyen meglátszott, hogy olcsó és hogy csak a béke kedvéért vásárolták. — Addig irkáltunk, fenyegetőztünk és könyörögtünk, mig a kis Duna szabályozása valahogyan megszületett. De az ilyen szülésben nincs köszönet. Hosszú vajúdás nagyon kellemetlen úgy a gyereknek, mint az anyának. Építik, szabályozzák, rendezik a dunapartot olvannyira, hogy hónapok óta el van zárva a forgalomtól. Pfalz építőmester, a fürdők, Coborék és az egész duna- parti lakóság csak kerülővel juthatnak a városba. S miért ? Mert a munka túlságosan lassan megy. Csak a pótadó beszedése nem tűr késedelmet. Bálint végrehajtó úr látogatásához igazán tüneményes gyorsasággal jutnak a polgárok. Ja, ami az egyiknek sürgős, arra a másik túlságosan ráér... (—ei.) kíváncsiságból betértek egy kalkuttai indus asztrológushoz, hogy megkérdezzék a jövendőjüket. Először miss Stephenson került sorra. — Ön egy éven belül a kontinens egyik legnagyobb örökségének birtokába jut, de nehéz, szívtépő pillanatokkal fizeti meg a milliókat! Most miss Orme kérdezte meg sorsát. Megdöbbentő választ kapott. — Szép idegen lady, búcsúzzon el az élettől. Ez év kilencedik hónapjában meg kell halnia ! Legkésőbb szeptember tizenötödike és huszonötödiké között. Miss Orme kikacagta a kilencven éves asztrológust és hogy hitetlenségét még jobban dokumentálja, végrendeletet készíttetett, amelyben minden vagyonát a társalkodónőjére hagyta. Kacagva mesélte el a jóslatot barátnőinek, még a vőlegényének is megírta. Ez a gentlemann és hozzátartozói mindent elkövettek, hogy miss Orme előtt miss Stephen- sont megrágalmazzák. Végre is a szegény leány kijelentette miss Ormenak, hogy nem maradhat tovább nála, elköltözik és csak az ominózus szeptember 25-ike elmúltával lép ismét szolgálatába. így is történt. Miss Orme egy előkelő fürdőhely hoteljébe hurcolkodott, a társalkodónőt pedig egy kalkuttai szegény angol orvos fogadta csaA kis vashídon túl, a sziget közeleső részeinek kiépüléséhez is van immár alapos reményünk. A vasárnaponként bakákkal és szobaleányokkal körülállott hinta és lövölde helyén, nemsokára csinos kis házikók fognak emelkedni és a legfőbb forgalmi utunk mentén meghúzódó szemétdombot, hamarosan díszes közjegyzői lak fogja felváltani. Szóval mégis csak fejlődünk. Azonban e fejlődés nálunk annyira megfontolt lassúsággal történik, hogy valami hiba aligha zavarhatja meg a vállalkozók cirkulusait. Csak ne gördüljön mégis valami akadály utjokba és a tervek megvalósítása ne járjon túlságos csalódással, amihez mi sajnos, annyira hozzá vagyunk már szoktatva ! (—ei.) A tanítók fizetésrendezése. Az Esztergom-járási róm. kath. tanítói kör elnöke Bertalan Vince, a ki a múlt héten érkezett vissza a Bécsben tartott I. nemzetközi népnevelésügyi kongresszusról, most a magyarországi tanítói egyesületek országos szövetségének igazgatósági tagjai f. hó 14-én az igazgatóság valamint az egyesületi elnökök által Budapesten tartott közös ülésén a következő indítványt tette : „Miután a kultuszminiszter többször nyilvánított jóakaratával teljesen fedve van, ládja körébe. Miss Orme közben nagyszerűen érezte magát. Elérkezett szeptember 15-ike. E naptól egészen 23-ig, szóval 8 napon át táviratokat küldött barátnőjének Kalkuttába. Mindig ugyanazt: Pompásan érzem magam, a viszontlátásig. Dolly. Miss Stephenson a legnagyobb izgatottságban élte napjait. Csak akkor nyugodtak meg felzaklatott idegei kissé, mikor 24-én a megszokott sürgönyt kézbesítették. — Very well up ! Még csak 24 óra volt hátra. Miss Orme, mikor elvált barátnőjétől, gondozására bízta kedvenc kutyácskáját. Ezzel az ölebbel egy szobában aludt Stephenson kisasszony. Huszonnegyedikén éjjel az egész ház rettenetes ugatásra riadt fel. Stephenson kisasszony felugrott és látta, hogy a kutya egy sarokban ugrál, vonit kétségbeesve, mintha megveszett volna. Egy ideig szótlanul nézte, aztán ő maga is sikoltozni kezdett: — Oh miss Orme, why did you come to day ? (Miért jött már ma?) Beszaladtak a házbeliek. Az orvos felesége meg akarta nyugtatni a zokogó leányt. — Hogyan — kérdezte — miss Orme megérkezett ?
