Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 70. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1912. szeptember 1. relativ dolgok, egy „saját egyéni életét élő“ ember önnmaga szabja meg magá­nak, hogy mi a bűn, mi az erény. Ezek csak olyan kóstolók ; van eb­ből ezer ennyi is. Nem akarjuk mi ezzel azt, hogy megint a „Rényhez“ Írjunk verseket, mint valaha régen, sem kizárólagos „fehér színdarabokat“ nem követelünk. Hisz azelőtt se volt mind fehér, de ennyire átlátszók még se voltak, mint ma. Az újságírásban se cenzorokat kérünk., csak éppen egy szóval toldják meg azt a parancsot, hogy: gondolatait min­denki szabadon terjesztheti. Ezzel az egy szóval, hogy: becsületes gondolatait. A cenzúrát aztán maga a tisztessé­ges emberek társadalma végezné. Ilyenforma nagy, általános mozga­lomról álmodozunk mi néha, de sajnos, — évről évre kevesebb reménységgel. Az ilyen „vissza a becsülethez“ mozgalom lehetőségének csak akadálya a felekezetiség, mert szétforgácsolja az erőket. Vagy már úgy is annyira szét van­nak forgácsolva, hogy most mar minden mindegy ? Várjunk és reménykedjünk. A városok fejlesztéséről szóló törvénycikk* (Szentesítést nyert 1912. évi augusztus hó 8-án. — Kihirdettetett az „Országos Törvénytárában 1912. évi augusztus hó 13-án.) III. A városi közigazgatási tisztviselők illet­ményeinek és egyes szolgálati viszonyainak rendezése. — Megöltem őt! . . . Igen, én vagyok gyil­kosa ! . . . Nyomon kisér, hogy boszút álljon ! . . . Végzetem elér . . . Kezét nyújtja felém . . . Mintha vizes, kúszált haját, mely szétfolyt fehér arcán, akarná elsimítani szeméről. Vagy engem akar megfojtani? . . . Lázas erőlködéssel igyekszik tova úszni a halott mellől, mely alig egy lépésnyire van tőle. De a halott kiséri folyton, nyomában van, a hul­lám viszi, sodorja' előre. — Ne bánts, nem én vagyok a gyilkosod, nem én öltelek meg . . . önmagad gyilkoltad meg magadat . . . nem én ... a sors ... a vak . . . Ölj meg ... ölj meg ... ne kínozz tovább ! . . . Szemeit nem meri levenni a halottról, mely egészen melléje verődött. Végső erőfeszítéssel igyekszik távolodni tőle, de a hullám megint csak melléje sodorja a tetemet és hideg karokat érez nyaka köré fonódni . . . Szíve egyre hevesebben ver, a hullám rá- hömpölygeti a merev testet s már nem tud ki­bontakozni az ölelő karokból. Lélegzete eláll, ereje elhagyja. A víz sietve tódul szájába, utolsó hörgése hallik s lázas erőlködéssel igyekszik még mindig eltaszitani magától a hullát. Ajkai elhaló hangokat suttognak, majd csend lesz, a halál- hörgést elnyeli a hullámok zúgása, a haldokló kínos vergődését csak a hold nézi nyugodtan, szelíden mosolyogva ... A két holttestet tovább viszi a hullám a csendes partok felé . . . 14. §• A városi közigazgatási tisztviselők (tiszti-, segéd- és kezelő személyzet) fize­tés és lakáspénz tekintetében az állami tisztviselőkre nézve megállapított fizetési osztályokba soroztainak és pedig : a) a törvényhatósági joggal felruhá­zott városok közigazgatási tisztviselői a VI—XI. fizetési osztályokba, az e tör­vény kiegészítő részét alkotó B) melléklet szerint; b) a 10,000-nél több lélekszámmal biró rendezétt tanácsú városok közigaz­gatási tisztviselői a VII—XI. fizetési osz­tályokba, az e törvény kiegészítő részét alkotó C) melléklet szerint. A 10,000-nél kevesebb lélekszámmal biró rendezett tanácsú városoknak joguk­ban áll, hogy a közigazgatási tisztviselők fizetését és lakáspénzét vagyoni erejük­höz képest e törvény kiegészítő részét alkotó C) vagy D) melléklet szerint hatá- rozatilag maguk állapíthassák meg. Mind a törvényhatósági, mind a ren­dezett tanácsú városoknak jogukban van, hogy az e törvény illető mellékletében foglaltnál nagyobb illetményeket is meg­állapíthassanak, a tisztviselőket azonban magasabb fizetési osztályba nem soroz­hatják. A magasabb illetményeket megál­lapító határozat felsőbb hatósági jóváha­gyást igényel. 15. §. Uj állások szervezése alkal­mával a szervezés tárgyában hozott hatá­rozatban intézkedni kell az iránt, hogy az uj állás melyik fizetési osztályba so- roztatik. 16. §. Az egyes fizetési osztályokon belül a fizetési fokozatokba a városi köz- igazgatási tisztviselők az állami tisztvise­lőkre érvényes szabályok szerint lépnek elő. Joga van azonban a városnak, hogy tisztviselőinek előlépési viszonyait szabaly- rendeletileg énnél kedvezőbben is meg­állapíthassa.. Az erre vonatkozó határozat felsőbb hatósági jóváhagyást igényel. 17. §. A fizetést havi, a lakáspénzt negyedévi előleges részletekben kell utal­ványozni. 18. §. A városok azon tisztviselőik részére, akiknek fizetése és esetleges pót­leka nem éri el az e törvény 14. §-aban megállapított fizetésnek és az 1912. XXXV. törvénycikkben az állami stb. tisztviselők részére megállapított családi pótléknak együttes összegét, kötelesek a különbözet erejéig az 1912. XXXV. törvénycikk ren­delkezéseinek egyébként megfelelően csa­ládi pótlékot rendszeresíteni. 19. §. A rendezett tanácsú városok, amennyiben ez eddig meg nem történt, kötelesek az 1914. évi január hó 1-ig közigazgatási alkalmazottaik részére nyug­díjintézetet létesíteni. Zászlóhajtás. Lapunk múlt számában Varsányi Ignác szerkesztőtársam nyílt levelet intézett Vimmer Imre polgármesterhez a külvárosi kriminális köz- biztonsági állapotok dolgában. Ezt a nyílt levelet némelyek félremagyaráz­ták s Peterdy Kálmán rendőrkapitány személye ellen intézett támadást akartak bele imputálni. Minthogy lapunk reputációjáról van szó ez esetben, amely személyeskedésekre, hajszákra soha sem vállalkozott és a jövőben sem fog, — addig legalább bizonnyal nem, a mig a mi ne­vünk lesz a lap élén, — ez okon én is, mint az ethikai felelősség részese hozzászólok a nyílt le­vél tárgyához. A jó hírlapnak nem csak joga, de köteles­sége is az egyes közintézmények felett felügyelni, ha kell, kritikát gyakorolni, tanáccsal szolgálni stb. A nyílt levélben is ezzel a jogával élt szer­kesztőtársam, legfeljebb arról lehet szó, hogy helytelenül volt egyes dolgokbán informálva, de ez az informáló rovására Írandó. Úgy áll ugyanis a dolog, hogy arról a mél­tán szidott s valóban közveszélyes helyről a rendőrőrsöt nem Peterdy Kálmán helyezte el, sőt ő volt rajta legjobban, hogy azt oda visszahe­lyezzék, de nem hallgattak rá. Még Reviczky Elemér helyettes kapitány­sága alatt helyezte el azt az őrsöt a városi ta­nács, Reviczky legerősebb tiltakozása ellenére. Hogy mi oka volt erre a tanácsnak, azt ő tudja, de hogy nem okos dolgot cselekedett, azt meg mi tudjuk mindannyian. Peterdy Kálmán már fait accomplival állott szemben, mikor ide jött s igy, ezt tudva, más felé irányul a nyílt levél éle is. A város tanácsa követett el baklövést és neki kell ezt reparálnia. Hogy a város fukarsága miatt sok hiányos­sága van rendőrségünknek, az bizonyos. Nem régen pertraktáltuk a mucsai fogdák ügyét, de tudomásunk szerint eddigelé még semmiféle lé­pések sem tétettek az iránt, hogy ezek rendbe­hozassanak. Ha más nem dicséri Esztergomot, dicsérjék legalább a szökött rabok ! A legénység fizetése csekély, nyugdíjra nem számíthatnak, baleset ellen sincsenek biztosítva, hát majd bolondok lesznek az életüket potyára kockáztatni, hogy porontyaik koldulni menjenek, ha őket lelövi, vagy leszúrja egy Mária Terézia utcai duhaj. Ha Varsányi Ignácot jól informálták volna, ő is bizonnyára ezeket irta volna nyílt levelében. Az értelme, tendenciája — helyesen olvasva — igy is ez. Peterdy Kálmán előtt pedig meghajtjuk la­punk zászlóját. Tévedés volt a személyben s igy az adresse nem neki szólt. Kempelen Farkas. QCT hírek jj ~X) — Szabadságon. Csernák Béla r. alkapitány holnap kezdi meg 3 heti szabadságát. — Biztosok áthelyezése. Polgár és Vérén rendőrbiztosok egészségi okokból őrseikről köl­csönösen áthelyeztettek. — Á reáliskolai tanárválasztás. Más alka­lommal minden választás nagy izgalmakkal jár minálunk. A főreáliskolai három tanári állás be­töltése most még sem okozott semmi emóciót. Ennek a magyarázata igen egyszerű. Most nem kellett felhajtani az atyafiságot, sógort, komát, szomszéd uramat, mert hogy csupa „gyüttment“, azaz nem esztergomi pályázó küzdött az álláso­kért. így aztán minden nagyobb érdeklődés nél­kül, egész simán folyt le a csütörtöki képviselő- testület tanárválasztása. Megválasztották a tanü­gyi tanács által kandidáltakat egyhangúlag. Ren­des tanár lett dr. Roth János, a ki eddig Zilahon működött, óradíjas tanárokká reáliskolánknál már ily minőségben alkalmazva volt Berencz Györgyöt és Obermüller Ferenc újvidéki, alapvizsgával biró tanárjelöltet választották meg. — Gyilkosság Tatabányán. A múlt szer­dán megdöbbentő körülmények közt gyilkolták

Next

/
Oldalképek
Tartalom