Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 62. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1912. augusztus 4. — Szerencsétlenség a robbantásnál. Rémes szerencsétlenség történt hétfőn Dorogon az Un- gár féle kőbányában. Zbrás Mihály és His Lukács kesztölci illetőségű munkások a kövek robbantá­sával foglalkoztak. Zbrás a kivésett lukba bele­helyezte a dinamitpatront s a faéket akarta rá­tenni, amikor vésőjével valahogy a patront meg­ütötte és az explodált. A robbanás Zbrást több méternyire eltaszitotta és egész testét összezúzta, de életét nem oltotta ki. His Lukács, aki távolabb állt, szintén szenvedett sérüléseket, de nem oly súlyos természetüeket. Mindkét sérültet bevitték a Kolos kórházba, ahol Zbrás testének minden részéből nagymenyiségü kődarabokat szedtek ki az orvosok. A szerencsétlen emberből alig látszik ki valami a sok kötelék miatt, de azért fölépülé­séhez reményt fűznek az orvosok. — Kapuzárás. A városi tanács közhírré teszi, hogy a képviselőtestület által hozott és kormányi jóváhagyást nyert azon szabályrende­let, a mely a város területén lévő összes lakó­házak tulajdonosait kötelezi a kapuk éjjelen át való bezárására, e hó 1-től lépett életbe. Tehát az összes kapukat télen 9, nyáron 10 órakor be kell zárni és a földműves házakban reggeli 3, a többi házban reggeli 5, télen pedig reggeli fél 6 óráig zárva kell tartani, a katonaság és a dézsa­tündérek nagy szomorúságára. — Csendörlaktanya Párkányban. Párkány­ban a csendőrörs uj laktanyát kap. Az épület a templom mellett volt tűzoltó telepen épül s még az idén el is fog készülni. — A komoródvölgyi vasút. A Székely­udvarhely és az Udvarhelyi Híradó egyformán nagy örömmel regisztrálják azt a hirt, hogy Schwartz Adolf esztergomi vállalkozó végre vasútat épit a forgalomtól elmaradt Homoródvölgyében. Földink- ről lévén szó, mi is örömmel emlékezünk meg az ő sikeréről. Hir szerint az érdekelt községek anyagi hozzájárulása minden reményen felüli volt. A h. é. vasút 42 kim. hosszú lesz s Kőhalom községnél ágazik ki a máv. vonalából A vonal közig, bejárása a közeli napokban lesz megtartva. Bárha már mi is itt tarthatnánk a mi villamos összekötő vasutunkkal! — Uj rend az idei sorozásnál. Az uj véd­erőtörvény alapján a sorozás eddigi rendje is megváltozik. Ezelőtt a hadköteleseknek meg volt a számuk és minél magasabb volt a szám, annál inkább elkerülhették a három évi szolgálatot, mert a honvédség kötelékébe kerültek. Most azon­ban máskép lesz. Az újoncokat turnusokra oszt­ják. Egy-egy turnus 13 emberből áll és három csoportból. Minden 4-dik és 13-ik embert a honvédség kötelékébe osztanak be. A családfen- tartó hadköteleseket szintén négy csoportra oszt­ják. Ha a létszám elegendő lesz, akkor a család- fenntartókat mind elbocsátják. Ha azonban nem elegendő a létszám, akkor a negyedik csoportba tartozók neveit urnába teszik és kisorsolják. Ha azonban feltétlenül szükség van erre a csoportra, akkor elvesztik a kedvezményt. Az idei újoncok közül az önkéntesek október 10-én, a többiek pedig 15-én vonulnak be. — Mérget ivott a temetőben. K. E. a Lőrincz- utcában volt egyik üzlet tulajdonosának leánya szerdán a nagyvárosi temetőben öngyilkos szán­dékból marólúgot ivott. A temető felügyelője ta­lált reá a boldogtalan leányra, akit haladéktalanul beszállítottak a Kolos kórházba, ahol gyomor­mosást végeztek rajta s igy valószínű, hogy fel fog gyógyulni. Tettének oka felől nem akart felvilágosítást adni. — Apró tolvajok. A dr. Rudolf Béla járás- biró Német-utcai lakásából ellopott két munka­kosár tolvajait elcsípte a rendőrség. Három 11 —13 éves leány, Hajnali Mari, Hajnali Juli és Stiz Vilma emelték ki a kézimunkákat tartalmazó munkakosarakat a nyitott ablakon keresztül, amely tárgyakat egyéb lopott holmival egyetemben meg­találtak a rendőrök Tokár Jánosnak a sashegyi kőbányában lévő lakásán. A szépreményü tolvaj­csemeték tehát nem első ízben vittek orgazdájuk­hoz lopott tárgyakat. — A bérkocsi szabályrendelet augusztus 1-én véglegesen is életbe lépett. Eddig csak a tarifa volt ideiglenesen életbeléptetve, mostantól fogva azonban már az egész szabályrendelet kötelező. — A vidéki rendőrség újjászervezése. Egy idő óta minden sajtóorgánum örömmel hir­deti, hogy a vidéki rendőrségek államosítása már küszöbön van. A Városok Lapjának, ennek a jól értesült közlönynek híradása ezt a nagy örömet egyelőre időelőttinek tünteti fel, amenyiben a kö­vetkezőket tudatja: A belügyminisztériumban a vidéki rendőrségek újjászervezésének tervével fog­lalkoznak. Egyelőre államosítás nélkül a vidéki rendőrségek egységesítése, egységes szervezetű országos nyomozó testület szervezése, egységes szervezet megalkotása, a szükséges személyzet szaporítása, a rendőrlegénység illetményeinek rendezése a főbb irányelvek, melyek szerint a reform készül. Az újjászervezés és egységesítés munkáját a belügyminisztériumban dr. Pekáry Ferenc miniszteri tanácsos végzi, aki országos körútra indult és mindenütt a helyszínén tanul­mányozza a vidéki rendőrségek állapotát és a vi­déki közbiztonság bajait. Mindenesetre ezek is nagyon szép, jó és kívánatos dolgok, de még ez nem államosítás. — Az idei sorozás. A katonai és polgári hatóságok már megállapították az idei sorozások sorrendjét. A sorozások eszerint szeptembzr hó­napban lesznek. Párkányban, a túlsó járási ke­rületből, szeptember 7., 9., 10.. 11. és 14. nap­jain ; az esztergomi járásban szeptember 19., 20 , 23. és 24., mig Esztergom városban szept. 25-én és 26-án állanak a legények mérték alá. A soro­zás alá kerülő legények száma Esztergomban 335, az esztergomi járásban 685, a párkányi járásban 691. Összesen 1711. Szomorú sorozás lesz ez az idei, mert a hadügyminiszter uj sorozási utasítása szerint csak azokat nem veszik be katonának, akik mindkét szemükre vakok, siketnémák, vagy elmebetegségben szenvednek. A többi bizony bent marad, ha nyomorék is egy kicsinyt. Némi cse­kély vigasztalás lehet még az, hogy a nagyon hibásakat csak háború esetén hívják be katonai szolgálatra, de nem fognak fegyver alatt szol­gálni, hanem egyéb könyebb munkákat végeznek majd. Hja, kell az ember, mert nagyon megkés­tünk a létszámemeléssel és a szél puskaporszagot hoz Törökország felől. — Tanfolyamok az ipartestületi személyzet részére. Az ipartestületi tisztviselők országos szö­vetsége a kereskedelemügyi miniszterhez intézett felterjesztésében az ipartestületi tisztviselők szak- képzettségének gyarapítása céljából szaktanfolyam létesítését kérte. A tanfolyam célja az lenne, hogy alkalom adassék minden tisztviselőnek és annak, aki e pályára lép, tudása gyarapítására. Az ipartestületi tisztviselők országos szövetsége meg­alakult s e tanfolyamok szervezését is napirendre tűzte, azzal az indokolással, hogy egy uj ipartes­tületi jegyző teljesen magára lévén hagyatva, a sok tudnivalót csak praxisból sajátíthatja el. Az ipartestületi jegyző kezében fut össze ma a kis­iparos életnek minden szála. Minden kérdésben hozzáfordulnak, kell tehát, hogy tájékozott legyen mindenről, ami az ipar terén történik, amit csak szaktanfolyamok létesítésével lehet elérni. Az ipar- testületi jegyző vállaira közgazdasági, iparfejlesz­tési, iparoktatási, szövetkezeti, közszállitási stb. ügyekben oly teendők nehezednek, melyeknek elvégzésére szükséges ismeretek megszerzése nem áll módjában, amit azonban a tanfolyamok nyúj­tanának, ami emelné egyúttal a jegyzői állás színvonalát s rövid időn belül alkalmas hivatal­noki kar állana rendelkezésre. A tanfolyam költ­ségeit az ipartestületek fedezik, a minisztérium csak segéllyel támogatná a tanfolyamot. ie vízzel feffőzve csecsemők, gyermekek, valamint gyomorbajosok Tiszta alpesi tejet tartalma». 1 dobos 1 Kor. 80 fillv minden gyógyszertárban 4% drogériában Kapható. Prospektus ugyanott. — A szegényügy reformja. Úgy hírlik, hogy a belügyminisztériumban a szegényügy országos rendezését határozták el s már javában folynak az erre vonatkozó előmunkálatok. Mihelyt elkészül a szegényügy statisztikája, nyomban elkészítik a magyar aggkori biztosítás törvénytervezetét, amely minden hatvan éven felüli állampolgár el tartását az állam kötelességévé teszi. A reform angol mintára készül, csakhogy mig ott az agg­kori ellátás biztosítása a nemzet vagyoni vi­szonyaihoz mérten szélesebb alapon nyugszik, nálunk az intézmény kereteit meg kell szorítani. Szegény országnak szegény az alamizsnája is. — A Munkásbiztositó Pénztár fürdője. Az Országos Munkásbiztositó Pénztár már régóta készül szanatóriumok építésére. Most meg is van a lehetőség erre, amennyiben az uj sorsjegyköl- csönből nagyobb összeg áll majd rendelkezésére. Az Országos Pénztár legutóbb a Szepességben fekvő Baldócfürdőt szerezte ' meg és a vonatkozó adásvételi szerződést a kereskedelmi miniszter már jóvá is hagyta. Baldócon munkásszanatóri­umot építenek. A vételár — hir szerint — közel 200.000 korona volt. AZ ÖBEGEHI is mindig azt mondta, hogy szeplők elűzésére, valamint finom, puha bőr és fehér test elérésére és megóvására nincs jobb szappan, mint a világhírű „Steckenpferd“ liliomtejszappan. Vedjegye „Steckenpferd“, készíti Berg­mann et Co. cég Tetsehen a/E. — Kapható minden gyógyszertár- drogéria- illatszertár s minden e szak­mába vágó üzletben. Darabja 80 filler. —" Hasónló- kepen csodálatosan beválik a Bergmann-féle „Manera“ liliomtejkrem fehér és finom női kezek megóvására, ennek tubusa 90 fillérért mindenütt knpható. i — Ki van jobban megelégedve ? Jóképű magyarok ülnek a korcsmában és borozás közben egymásnak rébuszokat adnak fel. Persze, hogy egyik sem tudja megfejteni a má­sikét, ilyenkor aztán a kérdező kidüllesztett mellel büszkén adja meg a feleletet. Egy őszbe csavarodott atyafi egyik félreeső asztalnál csak hallgatja egy darab ideig a hen­cegést, végre megszólal: — No öcséim, hát azt mondják meg, — hogy kettő közül ki van jobban megelégedve: akinek sok pénze van, — vagy az, akinek sok leánya ? Egyhangúlag rámondják, hogy akinek sok pénze van, mindenesetre jobban megvan elégedve. Mire az öreg fejcsóválva felelt: — Nem a’. Akinek sok leánya van, az job­ban meg van elégedve. Mert akinek sok' pénze van, az még többet kíván, de akinek sok leánya van, az már nem kíván többet. régbevált tápláléka Nestlé

Next

/
Oldalképek
Tartalom