Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 57. szám

1912. július 18. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 — A vízivárosi zárda iskolája. A tervezett vízivárosi zárda iskolájának terveit szombaton vizsgálta meg a város építészeti bizottsága, egy­ben az építkezés helyét is megszemlélte. A ter­vezett iskola emeletes épület lesz, modern, higi­énikus berendezéssel. Minden meg volna már hozzá, csak egy dolog hiányzik még : a pénz. A publikum is gyéren adakozik, a főpapság sem adott még a várakozásnak megfelelő mértékben. A nővérek újból a közönséghez, a szülőkhöz ké­szülnek fordulni, hogy segítsenek a terv megva­lósításában. Modern iskoláról lévén szó, nagyon kívánatos, hogy az tényleg megépülhessen, mert ilyen iskolának nagy hiányát érzi mindenki Esz­tergomban. — Közigazgatási bejárás. A Luczenbacher Pál cég által tervezett s Párkánynána vasútállo­mástól a Duna partjáig vezetendő iparvágány köz- igazgatási bejárása f. hó 30-án d. e. 9 órakor lesz. Az összejövetel Párkány községházán tör­ténik. — Az uj hajókikötő engedélyezési eljárá­sának határnapja holnapra 19-ére van kitűzve. — Pályázat a reáliskolához. A főreálisko­lánál két régi és egy újon szervezett magyar-né­met tanszékre a közgyűlés határozatából kifolyó­lag pályázat hirdettetett, melynek határideje au­gusztus hó 22-ének déli 12 órája. — Megfelebbezet határozat. A városi kép­viselőtestületnek azon határozatát, melyben Noz- droviczky Miklós helyettes erdőmesternek pótlé­kot szavazott meg, dr. Zwillinger Ferenc meg felebbezte. — Törekvő tiizoltótiszt. Országh Kálmán tüzoltótisztünk a győri 6 napos tüzoltótanfolyam alatt sikeresen ’letette a gépészi vizsgát is, hogy az itteni gőzfecskendő felügyeletét teljes szakér­telemmel gyakorolhassa. — Turista kirándulás. A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya vasárnap reggel kirándulást rendez Nógrádverőcze—Magyarkút— Magashegy--Vácivölgy malom—Nógrádra. Indu­lás az esztergomi csavargőzöstől reggel 5 óra 40 p. Gyaloglás 4 óra. Eleimet mindenki magával hozzon. Vezető: Globotschnig Mariska. — Felborult csónakázók. Satz Ödön és Vilhelm Sándor párkányi keményitőgyári hivatal­nokok pénteken este a nagy meleg ellen úgy akartak védekezni, hogy csónakba ültek s a Du­na hűs légáramlatát élvezték. De már a párkányi hajóállomásnál katasztrófa érte őket, bár szeren­csére, nem nagy. A sötétben nekieveztek a kife- szitett láncnak, a mitől felborult a csónak, ők pedig a Duna szellője helyett a Duna habjait élvezték a legintenzivebben. Sikerült azonban a láncba kapaszkodniok s ott addig függtek élő zsuzsuk gyanánt, a mig kiáltozásukra egy kikö­tői munkás ki nem szabadította őket kellemetlen helyzetükből. — Tűz a Garamon. Á Kicsind község tulaj­donát képező s a Garamon lévő vizi malom pén­teken esti 9 órakor leégett. A kár 7600 korona. A malom az E. M. Ált. Bizt. Társaságnál volt biztosítva. A tűz valószínűleg eldobott cigarettá­tól keletkezett. — Egy kocsis szerencsétlensége. Huszár István 49 éves, családos, piszkei gyári kocsis követ fuvarozott. A szekéren 13 métermázsa már­ványkő volt s Huszár a kocsi elején egy kis he­lyen vonult meg, úgy hajtott. A bányából a köz­ségbe vezető utat most javítják s ezért a fuvaro­sok a feltöltött útról letérni kénytelenek. Mikor Huszár a töltésről lehajtott, valamiképen lecsúszott s a nagy súllyal terhelt kocsi kerekei mindkét lábán keresztül mentek s a csontjait úgy össze­törték, hogy egész életére nyomorék és kereset­képtelen marad. Nagy sérülései, ha egyéb kom­plikáció közbe nem jön, 6—7 hónap alatt gyó­gyulnak. — Ismét lopják a vasúti kocsikat. Jófor­mán állandó rovatot lehetne nyitni a Párkánynána körül történő vasúti kocsi fosztogatásoknak, oly gyakoriak azok. Legutóbb csütörtökön este 11 órakor vették észre vasúti alkalmazottak, hogy a Garamkövesd és Párkánynána állomások közt haladó tehervonatnak egyik kocsijáról le van fe­szítve az ólom s a kocsiból 2 zsák liszt hiány­zik. A tetteseket persze csak önmaguk ösmerik egyelőre. De jó lesz a párkányi állomás vasúti munkásai közt széjjel nézni kissé, hátha a lisz­teszsákokra rá lehetne akadni valamelyiknél. — Rejtélyes gyermekgyilkosság. Nyerges- ujfaluról írják, hogy vasárnap a hegyek között arra járó munkások egy kis gyermeknek levá­gott lábára akadtak. Az orvosi vizsgálat során megállapítás nyert, hogy a láb egy körülbelül 2—3 hónapos gyermeknek bal lába, amelyet éles eszközzel élő állapotban vágtak le, tehát a sze­gény apró teremtést kegyetlenül meggyilkolták. A csendőrség széles körű nyomozást indított a rej­télyes ügyben, a melyről a komáromi kir. ügyész­ségnél is megtették a följelentést. — Az uj ügyvéd. Egy egészen fiatal ügy­véddel évődnek kávéházi asztaltársai. A doktor urat most vették fel az ügyvédi kamarába. Ugye azonban még alig van, egyelőre az irodaalapitás külsőségei foglalják le. — Valami szép, stilusos, érdekes táblát sze­retnék csináltatni a kapura. Nemcsak egysze­rűen a nevemet. Csak tudnék valamit kitalálni. — Ó, az a legkönnyebb, mondja valaki. — Halljuk ! szólt mohón az ügyvéd. — Akasztasson ki a kapura egy rókát és két bőrt. — Legényáldomás miatt bicska. Vasárnap este a Háber fele kocsmában iddogáltak Karván a legények. Esti 11 órakor egy társaság haza felé indult, amikor az utón Mihalik József tréfá­ból birkózni kezdett Sabla Károllyal. Egyszerre Mihalik háta mögé ugrott Sabla Pál, a birkózó Sabla Károly öccse és bicskáját markolatig bele­döfte Mihalik hátába. A sebesült legényt beszállí­tották a Kolos kórházba. Sabla Pál azt hozza fel mentségére, hogy Mihalik előzőleg azt mondta neki : ha még nem fizetted meg a legényáldomást, eredj a legények közül. Ezzel őt megszégyení­tette. Az érzékeny ifjú dutyiba került. — Tanítók öröme. A’ vall. és közokt. mi­niszter egy most kiadott rendeletével sok ezer embert tett boldoggá; olyanokat, kik azt valóban megérdemelték. A községi és felekezeti tanítók fizetését egészíti ki ezzel a rendelettel az állami tanítók által élvezett fizetés mértékéig. A rende­let fontosabb része a következők : Az államse­gélynél való kiegészítésnél az a törekvésem, hogy a tanerőknek lehetőleg ugyanannyi fizetés bizto- sitassék, mint amennyit az állami polgári és felső népiskolai tanerők élveznek. A rendelet a szabály­rendszeresitett állásban levő tanítóknak, tanító­* nőknek az iskolafentartótól nyert fizetését, ha négy évnél rövidebb ideje szolgálnak 1400 koro­nára, 4 év után 1600 koronára, 8 év után 2000 koronára, 20 év után 2200 koronára egészíti ki. A rendes tanítók (tanítónők) fizetése, ha négy év­nél rövidebb ideje szolgálnak, az államnál alkal­mazott tisztviselők, illetve tanerők számára a X. fizetési osztályban rendszeresített legkisebb illet- mány összegére, vagyis évi 2000 koronára egé- szittetik ki. Az 1893. évi IV., az 1904. évi I., valamint az 1906. évi II. törvénycikkel a X., XI. és VIII. fizetési osztályokban rendszeresitett további magasabb illetmények összegéig a fizetés a ren­des tanítói [tanítónői] szolgálat mérvéhez képest az ugyanannyi ideig szolgáló állami polgári iskolai rendes tanítók illetményeinek [fizetésének és sze­mélyi pótlékának] megfelelően fog kiegészíttetni. A fizetéskiegészitő államsegély megállapításánál a lakpénz, ötödéves korpótlék és igazgatói dij ak ki­vételével az iskolaföntartó által biztosított összeg nyugdíjba beszámítható illetmények, úgymint alap­fizetés, fizetés, személyi, drágasági pótlékok, vala­mint természetbeni járandóságok, az internátus ellátásuk pénzegyenértéke stb. számba vétetnek. — Papagályok a szabadban. A budapesti állatkertben mindenkinek feltűnik és kedvére vá­lik, hogy a legtöbb állat szinte szabadon él és kénye-kedve szerint mozoghat tág udvaraiban, le­hetőleg természetes körülmények között. Legba­josabb ezt az elvet a könnyen elrepülő madarak soraiban érvényre juttatni ; mégis megkísérli ezt most az állatkert igazgatósága oly formán, hogy első sorban számos papagályt, különböző fajok­ban bocsát ki szabadon a kertbe. Természetesen ezeket előbb szoktatják a kertnek bizonyos he­lyeihez, fáihoz; meghatározott pontokon szórják” nekik naponta az eledelt és ugylátszik sikerülni fog a kísérlet, mert a legtöbb kieresztett madár vígan röpköd a nagy platánfák ágai között és beleszokott már az odaakasztott mesterséges fészkelőkbe is. Különösen érdekesek a színes nagy arák és a fehér tollú bóbitás kakaduk, a melyek reggelenkint magukban kiszállnak a nagy madárházból, elfoglalják szokott helyüket a sza­badban és ott mozognak egész nap. Este azután visszatérnek a ház belsejébe ; sőt ha rosszra for­dul az idő, napközben szintén besietnek a védett helyen levő éjjeli szállásukra. Legközelebb öt pár nimfapapagályt fognak szabadon ereszteni a kertbe. Az idevaló éneklő madarakat, rigókat, cinegéket az ősszel fogják mesterséges etetéssel az állat­kertbe szoktatni, hogy jövő tavaszra ott fészkel­jenek a bokrokban. (ITT" NYILT-flQly) Kedves mama rosszul vagyok. Azt hittük, a hegyi levegő használ majd, az orvos azonban azt mondja, hogy in­kább tengerre kellett volna mennem ! Most azonban már itt vagyok s az álla­potom nem engedi, hogy mindjárt elutaz­zam innen. Kérlek, küldj azonnal néhány doboz valódi Fáy-féle szódeni ásvány­pasztillát, ez mindig használt nekem és envhitette a bajomat. Remélem, ha lesz szódenim, elbírom majd a hegyi levegőt is. Egy doboz szódeni ára 1 kor. 25 fillér. SZÍNHÁZ Érdekes az esztergomi közönség magatar­tása a színi évad második felében. Napról-napra telt ház előtt játszik színtársulatunk. Most már ta­pasztalták, hogy elsőrangú előadások kerülnek színre dr. Patek társulatánál. A bizalmatlanság eloszlott. * * * * Szombaton zsúfolt ház előtt adták a „Kis gróf“ cimü operettet. Valósággal verekedni kellett a helyekért. Az érdeklődés érthető volt. Pompás kiállítás, remek díszletek, nagyszerű előadás, illú­ziót keltő jelmezek. — P. Bihary Böske enniva- lóan kedves volt. Kár, hogy jövőre már egyálta­lán nem, vagy legalább is csak igen kivételes esetben gyönyörködhetünk művészetében, kedves­ségében és szépségében. Kassai Rózsi figyelmet keltő hűséggel kreálta a gazdag amerikai nőt. Tihanyi a huszárezredes szerepében kedveltette meg még jobban magát. Sebestyén és Borbély mókáin sokat kacagott a közönség. A címszere­pet Faludi játszotta. T. Zalai Irma igen jó szín­házi mama volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom