Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 55. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1912. július 7. szegben, mint kötelező hozzájárulás fog szerepelni, amit annak rendje és módja szerint az adóhivatalba kell majdan be­szállítani. Mondanom sem kell azután, hogy a már állami iskolák kormányzatában és irányításában a város lakossága csak mint vendég szerepelhet, mert ott és abban a teljhatalmú úr az állam és az állami isko­lák igazgatója van olyan úr a városban, mint annak polgármestere. Ami az állami iskolák tanulmányi életének paedagógiai szellemét illeti, bárha annak vallásos irányzatát a törvény védi, kétségtelen, hogy nem oly intenzív, a minő a hitvallásos iskolákban. Tagadhatatlan igaz, hogy nagyon sok állami tanító mű­ködése megnyugtató, sőt sok felekezeti tanítóra nézve követésre méltó, de sajno­sán kell tapasztalnunk viszont azt is, hogy a tanszemélyzet kineveztetésénél nincse­nek meg azon garanciák, amelyek a szü­lőkre nézve megnyugtatónak látszanának. Mert tény az, hogy bármily tisztelet, köz- megbecsülés környékez is egynémely tanítót, képtelenség elgondolni, hogy az a tanító az ő hitét nem követő tanuló se­reget abban a vallásos szellemben irá­nyítsa, amely akár külső vonatkozásban, akár tantételeiben nem azonos az övével. Innen van, hogy azok, akik saját vallásos meggyőződésükre féltékenyek, azokat öröklött becsként utódaikban is biztosítani akarják, szóval, hogy azok, akik évezredek tanúságaira hivatkozva, a hitvallásos szellemi nevelést és képzést az embernevelésben a társadalmi jogrend erkölcsi megalapozásánál nelkülözhetetlen- nek ismerik és szomorú tapasztalatokra hivatkozva tudják is, miért harcolnak oly kitartással a hitvallásos iskolák fentartásá- ért, de egyébként is, amelyre követendő például szolgálhat Debrecen városa, ahol az ott felállítandó állami egyetemnek is protestáns színezetet törekszenek kivívni, amit el is fognak érni. Esztergom szab. kir. város közön­sége, amelynek kilenc tizedrésze róm. kath. vallásu, a város ősi katholikumából eredő tradíciójára való tekintetből és azon szo­ros kötelék szempontjából, amely őt a primási székhelyhez, a nagykáptalanhoz köti, csak hálás feladatot teljesít akkor, ha iskoláinak kath. jellege érdekében meg­hozza azon áldozatokat, amelyek az isko­lák kath. jellegét biztosíthatják. Ide tartoznának : 1- ször, hogy a város a területén levő összes és a nevén jegyzett iskolákat — akár telekkönyvileg egészben, akár csak szer- ződésszerűleg a használati jogot telekköny- vileg biztosítva, — Esztergom szab. kir. város közönségének átadja. 2- szor. Segélyként kötelezőleg vállalja mindazon fentartási költségeket, amelyek az iskolák államosítása esetén is reaja hárulnának, ezzel kapcsolatban a város­ban fennálló, vagy felállítandó más fele­kezeti iskolákat is a megfelelő arányban segélyezi. 3-szor. Az iskolák közvetlen köz- igazgatásáról lemond és azt a róm. kath. egyház hatáskörébe átbocsátja, kikötvén azonban, hogy a róm. kath. iskolaszék tagjainak fele része a város kath, vallásu képviselőtestületi tagjaiból választassák, világi elnöke rendszerint a város kath. vallású polgármestere, ennek hiányában a rangidősb tanácsos legyen. Ezzel szemben az egyházhatóság a helyi autonómiát azonnal szervezi, az is­kolaszéket és a közigazgatást beállítja, hogy az iskolák kormányzatában szünet be ne állhasson. Azt hiszem, mindezeknek kivitele ép­penséggel nem ütközik nehézségekbe, leg­feljebb egy-kettőnek eléggé érthető okvet­lenkedésébe. Hiszem azt is, hogy a kivétel esetén sem Magyarország hercegprímása, az esz­tergomi érsek, sem az esztergomi nagy tekintélyű káptalan nem zárkóznának el a szükségessé vált iskolai építkezések fel­segélyezésétől. Nem pedig, reájuk nézve kétszeresen betudható mindazon érvekből kifolyólag, amiket felsoroltam volt, hogy miért kell Esztergomban a népiskolák kath. jellegét biztosítani. Mert tény, hogy az esztergomi nép­iskolai állapotok, — kivévé derék tanítóinak és tanítónőinek minden tekintetekből dicsé­retes és odaadó buzgóságát, — sok kívánni valót hagynak fenn s jól eső örömmel üdvözölnők azt, hogy a város megfelelő részeiben, elhelyezéseiben is kifogástalan kultúrpalotákat találhatnánk, amelyre ékes betűkkel volna reá vezetve, hogy azok róm. kath. iskolák. Adná Isten, hogy közleményeim ne hiába íródtak volna, mert másodsorban tény az is, hogy az esztergomi iskolák állítólagos kath. jellegét még a statusquo sem biztosítja, sőt minden időkre csak kérdésessé és bizonytalanná teszi, ami nem illő a magyarországi katholikusok országos hercegprimási székhelyéhez, nem a város dicső történeti múltjához, mely kell, hogy a magyar nemzet katkolikumát hordja magán minden időkre, mig ma­gyar lesz. Bertalan Vince. OC C hiríkTX) — A bencésrend káptalanja. Hajdú Tibor dr. főapát a bencésrend káptalan ülését — mint .értesülünk — augusztus hó második felére ösz- szehívja Minthogy már négy év óta nem tartott a rend káptalant, sok megtárgyalni való jött ösz- sze, amelyeknek előkészítése a nyár jelentékeny részét igénybe veszi a főapáti udvarban. — Szabadságon. Magos Sándor kir. Ítélő­táblái biró, a helybeli járásbíróság vezetője, folyó hó 19-én kezdi meg öthetes szabadságát és sza­badsága idejének leteltéig Reichenhallban fog üdülni. — Halálozás. Schiller József bényi lakos, Esztergom vármegyei törvényhatósági bizottsági tag, f. hó 7-én 64 éves korában meghalt. Az el­hunytban ifj. Schiller Lipót párkányi kereskedő atyját gyászolja. — Meglopták a volt párkányit ánai állo- másfönököt. Uj állomáshelyén, Érsekújváron meg­lopták Reuter Alajost. Mialatt szobáit festették, Lakk Ferenc, ki a festőknél mint napszámos dol­gozott, az egyik szoba kulcsát ellopta. Éjjelen át a szobában lévő ládákat feltörve, több ruhaneműt és fehérneműt — nagyobb értékben — ellopott a lakásból, melyeket a vele vadházasságban élő Kerblankó Györgyné az ottani zálogházakban el­zálogosított. — A veszprémiek búcsúja színigazgatónk­tól. Dr. Patek Béla színigazgató végleg le­mondott a veszprémi színházról legutóbbi (első és utolsó) ott léte alkalmával és megszerezte he­lyette Pápát. Dr. Patek erre nézve a következő levelet kapta a napokban dr. Óváry Ferenc orsz. képviselőtől, mint a veszprémi szinpártoló egyesü­let elnökétől: „Kedves Igazgató Úr ! Mai napon tartot­tuk meg igazgatóválasztmányi ülésünket és óhaj­tásához képest kiutaltuk kaucióját. Elismertük, hogy szerződési kötelezettségének mindenban eleget tett, művészi szempontból is kielégített bennünket s fájdalommal búcsúzunk Öntől es kedves társulatától. Kérem fejezze ki a társulat minden egyes tagjának elismerésünket és kö- szönetünket. Igaz nagyrabecsüléssel vagyok készséges tisztelője Veszprém, 1912. évi július hó 2-án. dr. Óváry Ferenc s. k. elnök.“ Remélhetőleg Esztergom nem végleg, hanem csak egy évre fog elbúcsúzni dr. Patektól és tár­sulatától. — A győri tűzoltó tanfolyam. Hétfőn vette kezdetét Győrött az első, vidéken rendezett kerü­leti tűzoltótanfolyam. Negyven jelentkező részére tervezték a tan folyamot, amelyre azonban hetven­nyolcán jelentkeztek. A tanfolyam felöleli a tűz­oltás minden ágát. Tartanak elméleti és gyakor­lati tanfolyamokat. Reggel 7 órától, 2 órai meg­szakítással este 7 óráig tartják az elméleti és gya­korlati előadásokat, közben pedig megtekintik több gyár és a színház tűzoltói berendezését. Lesz eze­ken kívül két ízben éjszakai gyakorlat is. Az elő­adások tartásában részt vesznek : Erdély Ernő, Barabás István, Bencze István, dr. Erdély Jenő, Árvay Géza, Bihar Jenő. Vasárnap, július 14-én lesz az elméleti s gyakorlati vizsgálat, melyen résztvesz a belügyminisztérium képviseletében Jal- sovitzky Sándor miniszteri tanácsos is. A tanfolya­mon résztvesznek városunkból: Országh Kálmán tűzoltótiszt és Szkalka Lajos tanító, Nánáról: Kiinda Aladár jegyző. — Felülfizetósek a föreáliskola nyári mu­latságán. Dr. Molnár Szulpic 4 kor., Mórász Jó­zsef 4 kor., dr. Beiényi Zsigmond 3 kor., Jedlicska család 3 kor., Vajda N. 2 kor., Szoleczky István 2 kor., Laiszky János 2 kor., dr. Katona Sándor 1 kor., Szőllősy Géza 1 kor. Az ifjúság és a se- gitőegyesűlet támogatói fogadják ez úton is az igazgatóság őszinte köszönetét. — Változás a csemlörsóg beosztásában. Jeleztük annak idején, hogy Ipolyságon csendőr­szárny, — Léván pedig szakaszparancsnokságot állítanak fel. Ebből kifolyólag egész Barsmegye kivonatott f. hó 1-ével az esztergomi csendőr- szárnyparancsnokság hatásköre alul; helyette azonban ideutalták a tatai járást, a tatai, tarjáni, tatabányai, környei és felsőgallai őrsökkel. — A jövő évi színtársulat. Ha a városi tanács dr. Patek Béla azon óhajtását teljesiti, hogy évközben más társulatnak ne adjon ját­szási engedélyt, akkor a győri színtársulat a jö­vőben is Esztergomban fog játszani. A színigaz­gató kérelme különben annyira méltányos és szük­ségszerű, hogy a városi tanács nem térhet ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom