Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 44. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1912. május 30. A népszerű orvos a következő választ adta a kiváncsi öregnek. Ez nagyon ter­mészetes, hogy aránylag kevesen jöttek ; hiszen Csernák alkapitányt azért küldtük Kovácspatakra, hogy a céllövők közül ki­válogassa a javát, a legjobbakat, a többit pedig be se eressze Esztergomba. Öt perc múlva K. P. már boldogan újságolta a megoldott kérdést ismerőseinek. A közelmúlt napokban két jóbarát va­lami csekélységen, állítólag egy tréfás megjegyzésen összeszólalkozott egy hely­beli egyesületben. Az ügyet párbajjal kel­lett (?) elintézni. Meg is verekedtek, illet­ve a levegőbe puffogtattak annak rendje és módja szerint. — Kérdezzük, (ismerve az eset előzményeit) szükség volt e erre az elintézési módra, ami manapság már inkább komikum, semhogy komolyság számba megy. Nem mintha a két szerep­lőt társadalmunk irányitó tényezőjének tartanók, akikről szinte kötelesség meg­emlékezni, de mindenesetre hasznos, meg­felelő elemei a közgazdasági eleinek s mindkettőjük részéről dőreség volt egy egészen jelentéktelen összeszólalkozásért ilyen (ma már — ismétlem — komikus) esetet csinálni. Nagy, komoly esetekben — sajnos — a párbaj kényszerűség, de csakis mint ultima ratio, ahol az ember az életét viszi a játékba. De a levegőt ok nélkül kiluggatni, igazán — még játéknak sem elég komoly. — ci. CCXjüelX» Tüköryné Esztergomban. Kempelen Farkas, lapunk szerkesztője teg­napelőtt, kedden abban a kiváló szerencsében ré­szesült, hogy algyesti Tüköry Jenőnét, a forrás­kutató tehetsége révén világhírű uriasszonyt, férjé­vel és Boronkay Jenő sárkányi nagybirtokossal együtt vendégéül láthatta. Kedden este 7 órakor érkeztek az illusztris vendégek Sárkánypusztáról automobilon, ahol Tüköryék aznap Boronkay Jenő vendégei voltak. Miután előzőleg a főszékesegyházat megtekin­tették, egyenesen felmentek szerkesztőnk nagy kert­jébe, ahol egy spiritiszta szeánszon megállapított ponton már régebben elkezdtek egy kutat ásni. A kút helyét egy pontos mérték alapján ké­szült tervrajzon ceruzával, egy földi életében Tükörynéhez hasonló képességgel felruházott szellem jelölte meg, mint olyan helyet, ahol bő áramló vizforrásra fognak lelni. Tüköryné mindjárt elővette a magával ho­zott arasznyi hosszú V alakú s az érintkezésnél selyemszalaggal átcsavart kis varázsvesszőt. Itt meg kell jegyeznünk, hogy ez helytelen elneve­zés, mert a vessző csak egyszerű jelzőkészülék az ő kezében, maga a rejtélyes erő Tükörynében van és vessző nélkül is ép úgy megérzi a vizet, mint vesszővel. Az utóbbi inkább a forrás folyási irányának és a vizér mélységének megállapításához szüksé­ges. Amikor ugyanis áramló viz fölé ért Tüköryné, a két kezében tartott vessző a kezek csuklója körül a vízfolyás irányában, függélyes síkban fo­rogni kezdett. Vízfolyás ellenében a forgás is ellenkező irányú volt. Ahol a vizér a föld színé­hez közel jutott, ott a vessző erősen lehajtott „ESZTERGOM és VIDÉKE“ TÁRG&JA. =& Varázsvessző. Tüköry Ferencné csodálatos varázsvesszeje, az egyszerű, villaalakú, rugalmas vessző, ismét érvényesül, mint Mózes idejében. A varázsvesszővel való forráskutatás vissza­nyúlik a XV. századba. Először Valentin Bazil alchimista foglalkozott vele 1490-ben. Az ujabb- kori tudósok próbálták megfejteni azt az érdekes rejtélyt, hogy a varázsvessző lehajlik, ha viz fölé ér. Némelyek a földalatti vizek elektromos vonzá­sának, mások a viz rádioktivitásának, vagy mág­neses hatásának tulajdonítják a varázsvessző lehajlását. Chevreul hirdeti először, hogy a vesz- szőt az izmok öntudatlan játéka mozgatja és ily módon a földalatti víznek némely emberre élet­tani hatása van. Fürstenau Róbert dr. giesseni tanár varázsvesszővel maga is egészen pontosan megállapította egy vizér folyását és midőn más­nap bekötött-szemmel vizsgálta át ugyanazt a területet, ismét megjelölte egészen pontosan a viz folyást. A kísérletek többszöri ismétlése után meg­állapította, hogy a vízfolyás valóban gyakorol hatást a varázsvesszőre és a vessző megbillenése nem a szuggesztió következménye. A varázsvessző működéséről véleményt adni a fizikusok volnának hivatva, ahelyett, hogy minden hatást egyszerűen letagadnak. Érdemes ezzel a kérdéssel behatóbban foglalkozni, mert sok kincset lehetne feltárni az emberiség szá­mára. A varázsvesszővel felfedezett források száma óriási. így Német-Nyugatafrikában von Bülow egy­maga több mint nyolcszáz forrást fedezett fel varázsvesszejével. Vilmos császár a „Wünschel- rüte“ (varázsvessző) hive, nagy tisztelettel fogadta a hazatérő Bülow-ot, rendjelekkel tüntette ki és anyagi javakkal is bőkezűen ellátta. Nem csoda, hiszen egy óriási gyarmatot mentett meg a szomj­haláltól. Azóta többen fedeztek fel magukban és Tüköryné egész teste belerándult, mintegy lefelé nyomta őt a rejtelmes mágneses erő. Tüköryné a két holdas kertben több helyen kutatott forrás után, de csak egy helyen talált és — ez a csodálatos, — ugyanazon a helyen, ahol a szeánszon megjelölt pont van és e körül más­fél méternyire majdnem egészen körben kanyaro­dik a vizér, úgy, hogy a körön belül ásott kút­nak jóformán minden oldalról kell vizet kapnia. A mélységet a sodronykerités miatt nem le­hetett pontosan kiszámítani, mert az rendesen a vizirányra merőleges vonalon történik, amelyet itt elzárt a kerítés, de hozzávető pontossággal 16—24 méter mélységben kell lennie az áramló víznek a megállapítás szerint. Tüköryné, akinek tudvalévőén Szlavóniában nagy uradalma van és többszörös milliomosnak ne­vezhető, az év jó részét Pöstyénben tölti, de ideje rendkívül le van foglalva, mert egy év alatt újabb milliókat szerezhetne, ha mindazt a teméntelen meghívást, könyörgést, fényes ajánlatot elfogadná, amivel valósággal ostromolják a külföldről és Amerikából, viz-, fém-, petróleum- és kőszénkuta­tások miatt, amelyeket ő testének különböző érzé­sei által csalhatatlan pontossággal meg tud jelölni. Eddig leginkább csak baráti szívességből vállalkozott ilyen kutatásokra, de most Francia- országból oly fényes ajánlatot kapott s annyira könyörögnek érte, hogy vállalja el a keresést, hogy lehet, hogy ennek eleget tesz. Tüköry Jenő, a szlavóniai nábob nejének hű kísérője ilyen kutatásoknál és a forrás mély­ségének megállapításánál segédkezni szokott neki. Az előkelő pár hires jótékonyságáról, amelyet az egész, nagykiterjedésü uradalomban mindenki élvez. A vendégek esti 8 órakor utaztak vissza Sárkánypusztára. Szerkesztőnk ma folytatja az ásatást az immár kétszeresen kijelölt helyen. Bülowhoz hasonló képességet, a többi között az itthon is ismert Spalding németországi őrnagy. Spalding Albert báró már 12 esztendeje fog­lalkozik a forráskutatással. Itthon is például a Budapest melletti Mária-Remetén 10—30 méternyi mélységben olyan helyeken, ahol geológusok vé- véleménye szerint csak 160—180 méternyi mély­ségben lehetne vizet találni, már 10—30 méter­nyi mélységben talált forrásokat. A magyar állam­vasutak megbízásából Szob állomás közelében is fedezett fel forrást és útmutatása nyomán bőséges vizű kutat tudtak fúrni. Németországban, de külö­nösen Afrikában százával fedezte fel a forrásokat. Spalding hosszú évi tapasztalatait egyik Budapes­ten tartott előadásában a következőkben foglalta össze : Kétféle vízre számíthat az ember: az egyik felülről jön, a másik a föld mélyében bujdosik. Az előbbi értéktelenebb, főleg azért, mert nagyon ki van téve a fertőzésnek a föld színén. A forrás független a helyi esőzéstől és még a legnagyobb Sirolin Roche biztos gyógyhatást nyújt ka tarrhu soknál hörghurutnál, asthmanál, influenza után. Sirolin'Roche" kezdődő tüdőbetegséget Csirájában elfojt. Kellemes ize és az étvá­gyra való kedvező befolyása megkönnyítik a Sirolin "Roche"-a] való hosszabb kúrákat! Üli A légzési szervek meghűléseit legbiztosabbana Sirolin “Roche"- al kezelik. Ezért nélkülözhetetlen ezen elismert és bevált szer minden háztartásban. Szíveskedjék a gyógy tárakban határozottan Sirolin “Roche - t kérni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom