Esztergom és Vidéke, 1912
1912 / 41. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1912. május 19. A több termelésről. Bármit fognak a mi szép hazánkról írni, hogy t. i. Magyarország tejjel, mézzel folyó Kanaán, melynek égalja és földje mindenre alkalmas, — én ezt határozottan tagadom. Ezzel ellenkezőleg kimondom, hogy a legrosszabb kiima, amely Európában található, — Dél-Oroszország után — Magyarországon van. Hazánk égalja megbízhatatlan és 12 év óta nagy átalakuláson megy keresztül, mely abban nyilvánul, hogy november és december hónapban nincs tél ; januárban pedig, avagy néha csak februárban jön a szigorú hideg és fagy, mely olyan kárt tesz a gyümölcsfákban és a zöldségfélékben, hogy a termesztés sikerét meghiúsítja. Hol vannak ezenkívül még a májusi fagyok ! És ez ellen nincs segítség, sem védekezés! Nyáron át akárhányszor az Alföld teljesen le van sülve; a burgonya, tengeri, de sőt még a rét is ki van száradva. Egy ily szárazság aztán elegendő arra, hogy a kisgazdának minden olyan törekvését, — hogy többet termeljen — meghiúsítsa. A második termelési tényező a munka. Hogy többet termeszthessünk, ahhoz több és több munkaerő szükséges; sőt ha áttérünk egyes intenzív gazdasági ágakra, amilyen pl. a szőlőmivelés, a gyümölcs, — vagy zöltségtermesztés, akkor még több munkásra, több intelligensen dolgozó kézre van szükségünk. Nos, hogy állunk ebben a tekintetben ? Bizony nagyon rosz- szul! Vannak egyes vármegyék, — ahol a birtokos három év óta nem képes bérest és éves cselédet kapni. Akárhány más helyen, pl. ahol én is gazdálkodom a homoki vidéken — amely vidék pedig mégis népes, nagy városok közelében fekszik — a nyári nagy munkaidőben nem vagyunk képesek bármely magas napszám mellett is elegendő embert kapni. Ez irányban különben van egy tapasztalatom, amely nagyon szomorú. Sajnálattal konstatáltam ugyanis, hogy a magyar kiáramlás formája különböző nem és életkor szerint. A jellem, egészségi állapot és kedélyhangulat is erősen befolyásolja. A színek viszont a szellemi erőktől és a temperamentumtól függenek, Egyszóval úgy látszik, hogy az emberi lelket, vagy legalább is valami ehez igen közel állót kell ebben az aurában meglátnunk. A nők aurája gyöngédebb és szélesebb, mint a férfiaké ; a tehetségeseké is nagyobb, mint a tompaelméjűeké. Epileptikusoknál a két féloldal egyenlőtlen, hiszterikusoknál pedig sajátságos vé- konyodást mutat a test közepe táján. Dr. Kilner a következő színeket figyelte meg az emberi auránál : kék, kékesszürke és szürke. Legújabban a chicagói Mercy-kórházban próbálta ki a Kilner-féle találmányt dr. Patrik O’Don- nel egyetemi tanár vezetése mellett Jegy nagyobb, 23 orvosból álló bizottság és mint a Newyork Herald írja, a legszebb sikerrel.“ Ennyit a cikkből. Ez a kis mutatvány is jelzi, hogy a szellemek felett való együgyű szellemeskedés nemsokára oda szorul, a hová való is : a mellé a paraszt mellé, a ki kijelenti, hogy : a fene hiszi, hogy a föld forog, hiszen meg se mozdul. K. F. földmives — a munkaképességéről hires magyar paraszt — megunta az izmokat fárasztó földmunkát; a magyar nép húzódik már az izommunkától, az u. n. fizikai munkától, utálja azt, igyekszik attól szabadulni és részben a főváros felé veszi útját, részben egyéb nagy városokba gra- vitál — ahol kevesebb a munka és több bért kap és — ami a fő — ahol estén- kint szórakozhatik is. Hogy a legmunka- biróbb része népünknek Amerikába vándorolt ki, ez úgyis köztudomású dolog. Hiába való az a panasz, hogy az ipar óriási haladást tévén az utóbbi évtizedben, attól a mezőgazdasági haladás messze visszamaradt. Hogyan haladjunk az intenzivitás felé, amikor nincs is kellő munkaerőnk és a munkakedv is erősen hanyatlóban van ? ! Ezen a munkásmizérián valamiképpen és mielőbb segíteni kell,, mert különben nemcsak hogy többet nem fogunk termeszthetni ; de a termesztésben visszaesünk minden gazdasági ágazatban. Sokat gondolkoztam már azon, vájjon miképen lehetne segíteni e végzetes bajon és azt találtam, hogy nem lehet mást csinálni, mint a népet már gyermekkorától kezdve a fizikai munkára nevelni. Ne csak szellemileg, elméleti ismeretekkel tömjék tele a falusi gyermek fejét az iskolában, hanem párhuzamosan szoktassák a gyermekeket gyakorlati és erejének megfelelő munkához is, mert különben nehány év múlva még rosszabb lesz a termesztő gazda helyzete. Ez irányban leghelyesebb lenne a svéd népiskolai nevelési rendszert alkalmazni. Az igazsághoz híven, meg kell jegyeznem. hogy Kecskemét, Nagykőrös, Félegyháza vidékein a nép munkásságára nem igen lehet panaszkodnunk. Ennek a népnek férfia, asszonya, sőt már gyermekei is munkaszeretők, de boldogulnak is. Ha ezt a népet pulverizálni tudnánk és porát más vidékek lakóival be tudnánk serum helyett vétetni — nem lenne okunk ilynemű panaszra. A több termelés harmadik faktora a tőke. A földmivelésügyi kormány a kisgazda közönség segélyezésével tulajdonképen a hiányzó tőkét akarja némileg pótolni, amikor a gazdáknak minden vonalon segítségére siet. Azt lehetne mondani, hogy e tekintetben a magyar gazda meglehetősen el is van kényeztetve. Jóformán ismerem az összes európai államok őstermelési budgetjét es mondhatom, ezek összesen nem támogatják oly mérvben a gazdákat, mint azt a magyar kormány teszi, részint pénz és hitel alakjában, részben tenyészállatok, gépek, vetőmagvak, csemeték, oltványok, mehkaptá- rok és sok más egyéb dolgokban. A több-termelés kérdésében a kereskedő íontos közgazdasági szerepét a gazdára nézve első sorban abban látom, ha a kereskedő a vidéken tömegesen előállított terményeket a termesztőtől átveszi. Lépjenek tehát a kellő tőkével biró kereskedők evégből a termesztővel érintkezésbe, biztosítsák a termesztőt a terménynek átvételéről, adjanak neki előleget. Az átvételnél és az ár megállapításánál azután tartsák a kereskedők szem előtt azt a szép és humánus kereskedelmi elvet : „Leben und leben lassen“! — Schweiz Vilmos, Sopronba áthelyezett tanfelügyelőnk jelenleg kedves nejével együtt a primási palota vendége. Végleges elutazásuk Esztergomból ma lesz s elmenetelük igen sok itteni családnál nagy, őszinte szomorúságot okoz. — Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Kuthy György esztergomi m. kir. adóhivatali tisztet saját kérelmére Nagybecskerekre helyezte át. — Vármegyei ülések. A vármegyei számon- kérőszék f. hó 29-én d. e. 9 órakor, az állandó választmány d. e. 10 órakor tart ülést. A megye törvényhatósági bizottsága pedig f. hó 30-án d. e. 10 órakor tartja ülését. A megye nyugdij-igazga- tóválasztmánya folyó hó 18-án, szombaton délelőtt 10 órakor ülést tart. — Az olympiai verseny igazán életet, pezsgő elevenséget fog hozni Esztergom csendes falai közé. Az érdekes programm egyre bővül, színesedik, változatosabbá lesz, úgy hogy bátran nevezhetjük mucsai nagyzolás nélkül korszakos eseménynek egy ilyen kis városban ezt a nagykeretű mozgalmat. Tudatjuk az érdeklődőkkel — és kiket nem érdekelnek ezek a színes jelentések — hogy a tervbe vett felolvasás a főgimnázium dísztermében folyó évi május 23-án, vagyis jövő hét csütörtökén este 7 órakor lesz „Honvédő polgárok“ címen. Irta sárói Szabó Lajos honvédőrnagy, felolvassa Pogány Géza honvédszázados. Az érdekes és tanulságos felolvasás vetített képek kíséretében ismerteti a honvédelem és harcászat régebbi és ujabbi módját, népszerű előadásban, úgy mint az a budapesti „Uránia“ színházban lenni szokott, melynek ez a felolvasás is müsordarabjai közé tartozik. A felolvasáson Esztergom vendégein kívül jelen lesznek a helybeli középiskolák és tanitóképezde ifjúsági céllövő csapatai is. — A folyó év május 24-én, vagyis pénteken este a Fürdő-szálloda nagytermében tartandó „Muzsikaszó“ hangverseny pedig egyenest szenzáció számba megy. A Petőfi-Társaság tagjai, fővárosi operaénekesek és helybeli művésznők ritka élvezetben fogják közönségünket részesíteni. Az énekszámokon kívül egy melodráma, egy tá- rogatós dal és 100 vetített képpel kisért előadás is műsoron vannak. Minderről részletes ismertetést adnak ki. Hasonló hangverseny már volt Kassán, Miskolcon és Szegeden is, mindenütt óriási érdeklődés mellett. A nagyérdekü hangversenyt a céllövők táncvigalma követi az esztergomi hölgyek tiszteletére. Fővárosi lapokból értesülünk, hogy az esztergomi céllövőverseny iránt a külföldön is érdeklődés mutatkozik sportkedvelő körökben. Bécsből két, Koppenhágából egy nevezés érkezett s Párisból is fog érkezni. Az országból polgárok és katonatisztek minden tájékról neveztek. József iőherceg előreláthatólag e hó 24 én, délután fogja a versenyt megtekinteni. Gyönyörű értékes ezüstserleget adományozott. Csepeli VVeisz Manfréd szintén adott három rekesz pontosan lemért töltényt és kicserélte a rendezőség birtokában levő hat rekeszt a legfrisebb gyúj- tásu töltényekkel. A rendezőség kéri a magyar céllövőket, hogy nevezéseiket mielőbb küldjék be. — Miniszteri biztos az érettségi vizsgálatokon. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a budapest-vidéki tankerületben az esztergomi kath. főgimnázium és a közs. főreáliskola folyó évi rendes érettségi vizsgálataihoz miniszteri biztossá dr. Németh Arthur vallás és közoktatásügyi miniszteri segédtitkárt nevezte ki. — Előkelő idegenek Esztergomban. A Braziléban lévő Porto Alegrei gazdasági akadémia igazgatója, Lüderitz Joao mérnök, nejével együtt tanulmányúton van Magyarországon s ez alkalomból kedden megtekintették a főkáptalan nánai
