Esztergom és Vidéke, 1912
1912 / 38. szám
Esztergom, 1912. XXXIV. évfolyam 38. szám. Csütörtök, május 9. AZ ESZTERGOMVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZERKESZTIK: ELŐFIZETÉSI ÁRAK: ESZTERGOM, JÓKAI-UTCA 17. SZ. KEMPELEN FARKAS Egész évre. ... 12 K Negyedévre . . . ——— és Félévre . , . ... 6 K Egyes szám ára . . . 14 f. Megjelenik vasárnap és csütörtökön. VARSÁNYI IGNÁC Kéziratot nem adunk vissza. Nyilttér sora 60 fillér Böngészés. Fogunk nem sokára magyar passió- játékot látni városunkban. Egy élelmes szini direktornak jutott az eszébe, hogy a nagyobb papi városokban egész jó dolog lehet magyarra fordított Oberammer- gau ciklust rendezni. Hát hiszen szép dolog, jó dolog, de mi nem igy képzeltük ezt, nem decentralizált módon. Azt szerettük volna, hogy ha már Esztergom ilyen kizárólag katolikus város, már itt, e földi életben is látna belőle egy kis hasznot. Szóval Esztergom lett volna a magyar Oberammergau, a hová az egész ország hívői és hitetlen műélvezői gyülekeznének, sőt összehasonlítás végett a Svájcot- járt külföldiek is. Csakhogy ehhez nem elég egy újságcikk, amiben felvetettük az eszmei. Élelmesség, szervező talentum, agilitás és egy uncia önzetlenség lett volna szükséges az eszme megvalósításához. De ezek a kellékek minálunk kabarék rendezésében merülnek ki. A passiójátékban pedig Pilátus nem énekelhetné az „Én mosom kezeim“ refrénü kupiét. — (pi.) * A napokban két rongyos külsejű ember ment a töltésen. Mintegy 45—50 évesek lehettek. Amint a Sz. Lőrinc-utcai hídhoz érnek, az egyik észreveszi, hogy , a földön csaknem fél szivar fekszik, amit magyarul (az ő nyelvükön) bagónak ne- ■ veznek. Odaszól erre a másiknak: — Nézd te, vedd fel, neked adom. — Nem veszem én, nem kell — mondja ; a másik. Amelyik először szólalt meg, megál- I htja társát, miközben lehajol a szivarda- i rabért, rámordul: — A menkü üssön az úri mivol- í tódba . . . Nyóc krajcáros szivar nem I köll neki ... No megá’, táncósz te még i majd bagóér’ is. Melyik volt a nagyobb ur a kettő A közül? — (ci.) * Nem túl nagy dolog, ha egy-egy ut- o cát aszfaltburkolattal látnak el, de mégis letagadhatlan fejlődést jelent a városra, szépség, egészség, kényelem szempontjából. Hogy kronológiai véletlenseg van-e csak abban, hogy Esztergom fejlődésének megindulása s egy egész sereg modern létesítmény a mostani vezetőség égisze alatt született meg, vagy hogy személyes érdemeknek tudandók e be ezek, a felett lehet vitatkozni. A polgármesternek vannak baratai és vannak ellenségei, ugyanígy a főjegyzőnek, mérnöknek, stb. stb. akik rokon, vagy ellenszenvük szerint hangolják a kritikát és elismerést. Mi teljesen neutrálisak, elfogulatlanok vagyunk, mert a függés, vagy érdek pókháló vékonyságú szala sem köt egyikükhöz sem, valamint hogy senkihez a megyeben, viszont személyi okunk sincs velük szemben a gyűlölködésre. Csak becsületes meggyőződésünknek adunk kifejezést, a mikor kijelentjük, hogy aki rosszul politizál, az azért jól is kormányozhat. A polgármester politikai meggyőződését nem osztjuk, de — a villany előtt nem hunyhatunk szemet es az aszfalton is szívesebben járunk, mint a régi Buda- utcai hires kövezeten. * Esztergom a legtisztább város. Már mint akkor, ha feltesszük, hogy fürdeni annak kell, a ki piszkos. Nálunk ilyenformán igen kevés piszkos ember akad, mert a nagy költséggel épült gyönyörű szép uj uszoda állandóan kong az ürességtől. Vagy hogy azt gondolja talán a tisztelt nem fürdő közönség, hogy az uszoda az idegen nyaralók számára épült, a kik még ezután jönnek seregestől Esztergomba ? Lehet. Hanem azért adunk egy jó tanácsot a takarékpénztárnak. Ha azt akarja, hogy állandóan tele legyen a fürdője tisztaságért lelkesedő közönséggel, plakatirozza ki, hogy az uszoda használata ezentúl díjmentes. Meglátja, mennyi idényjegy fog elfogyni egy nap alatt. — (pi.) * Komáromnak a közoktatásügyi miniszter szép ajándékot adott Domány János polgármester fáradhatatlan közbenjárására. Ugyanis a nyári színkör felépítésére öt éven át fizetendő 45.000 koronát engedélyezett. A kitűnő győri szintarsulat junius végén már meg is kezdheti valószínűleg Komáromban a nyári szezont.— Irigyeljük Komáromot. Az eddigi színtársulatok állítása szerint Esztergomnak nagyobb szinpártoló közönsége van (ha jó színtársulat játszik), mint Komáromnak. Mi az oka tehat, hogy a primási várost szomszédunk megelőzte ? A felelet egyszerű: az eleimesség. — Pedig nekünk is van, legalább is volt szinkörepitő bizottságunk néhai jó dr. Földváry István elnöklete alatt a következő tagokkal: dr. Áldori Mór, dr. Helcz Antal, Leitgeb János, O’sváth Andor, Perényi Árpád, dr. Perényi Kálmán, Pfalcz József, Schönbeck Mihály, Tiefenthal Gyula, dr. Weisz Sándor és Zwillin- ger Ferenc. — Ez a bizottság azonban mindeddig semmit se tett. Sőt ! Ha egy- egy színtársulat elvetődött pár hétre hozzánk, a tagok háromnegyed része még figyelmére sem méltatta. Földváry életében még csak adott életjelt magáról annyira — mennyire, de ma — sajnos -— azt se tudja senki, hogy létezik Esztergomban ilyen fontos kulturális célt képviselő bizottság. — Hisszük, hogy a tudomány és művészetek iránt finom érzékkel biró polgármesterünk fog találni reá módot, hogy az Esztergomban építendő színkör ügyében a szükséges lépések a közoktatásügyi minisztériumban mielőbb megtétessenek. —- A színházépítő bizottság is talán végre- valahara fel fog ocsúdni lomha álmából! *T* Az iparkamarai választások előtt pár héttel a párkányi ipartestület átirt az esztergomi ipartestülethez, hogy egy jelöltjét támogassa, illetve segítse elő egy vidéki kamarai tag megválasztását is. Az esztergomi ipartestület válasza visszautasító volt. A jó párkányiak erre dühbe gurultak és méltó bosszú után áhítoztak. A választás napján 400 embert szavaztattak le egy jelöltjükre, aki igy elsőnek lett megválasztva az iparosok részéről. — De mit szóltak volna hozzá az esztergomiak, ha ez a 400 ember nem egy, hanem három jelöltre szavazott volna le? — El kell ismerni, hogy gavallérosan viselkedtek ebben a tekintetben az esztergomiakkal szemben a párkányiak. — (ci.)
