Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 32. szám

1912. április 18. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 — A Hajósegylet háza már erősen épül a Korona kávéházzal szemben. A kisdunának a csónakház előtti partrészét 40 méter szélességben kikövezteti a minisztérium. Az egyesület csónak­jait kénytelen volt egy német cégnél megrendelni mert a hazaiak csak nagyon hosszú terminusra tudták volna szállítani azokat. Ugyancsak előre haladt már az egyesület tenniszpályájának épí­tése is. — A halastó. Á Corchus-féle halastó mun­kálatainak vízjogi utó-felülvizsgálata f. hó 25-én reggeli 9 órakor lesz megtartva a komáromi kul- turmérnökség kiküldöttjének közbenjöttével a pol­gármester vezetése alatt. — Véletlen baleset. Puiz Antal kereskedő­tanonc pisztollyal játszott s véletlenül átlőtte a kezét. A „Kolos“ kórházban kivették a golyót a kezéből. — Betörés Csolnokon. Özvegy Kök Lajosné, szül. Gangéi Terézia, nyugalmazott csolnoki kör­jegyző özvegye a múlt héten Annavölgyre uta­zott. Csütörtökön hazaérkezve nagy megdöbbe­néssel látta, hogy zárt lakásába valaki betört és szekrényéből 7 darab 20 koionás aranyat és egy férfi arany óraláncot ellopott. Ugyanebben az időben szökött el Csolnokról a Macz Vendel asz­talosmesternél dolgozó Maczika Miklós segéd is könyvének hátrahagyásával. Az összefüggés nyil­vánvaló volt a szökés és a betörés között s a nyomozó csendőrségnek sikerült is a nagyszur­i doki (Krassószörény m.) illetőségű Maczika Mik- [ lóst Budapesten szeretőjénél elfogni. Maczika a 1 lopott pénzen ékszert vásárolt saját és szeretője t részére. A megmaradt 46 koronát éppen el akarta [ mulatni, amikor elcsípték. Átadatott az esztergomi 1 kir. járásbíróságnak. — A komáromi választás. A „Komáromi í Lapok“ a választási hangulatról cikket ir, amely- J bői pár szemelvényt ide iktatunk vigasztalónak, í hogy Esztergomban még sem olyan túl féktelen 3 a temperamentum választáskor. Legalább is szo­1 lidabb, mint Komáromban. íme: A legtöbb munkapárti választó házának ab- Ilaka be van törve. Megállapítható, hogy igen sok 2 szavazó nem is élhetett polgári jogával, mert az 3 ellenzéki kortesek egyszerűen agyonveréssel fenye- ggették őket. A választás befejezte után a csend­et őrség visszaszorította az üvöltő csőcseléket, amely á kő- és üvegdarabokkal dobált, sőt több lövést is ittett a munkapárti választókra. Czigler csendőr- ríhadnagy a miatt kénytelen volt a dobálok főhadi- aszállását, a Központi kávéházat kiüríteni. A vá­lasztás ideje alatt az utcán támadtak meg a Just- qpártiak mindenkit, akiről feltették, hogy a munka- qpártra szavaz, vagy szavazott. Több munkapárti képviselőt sárral dobált meg a tömeg, az automo­biljuk gummiját pedig felhasitotta. Mikosevics Kanut, Almássy László és Csepy Dani kocsijának útját állották és valóságos kőzáport zúdítottak feléjük. Még lovagias affér is támadt a választásból kifo­lyólag Bállá Aladár bukott jelölt és Kürthy főispán között, amely azonban Bállá szóbeli nyilatkozatá­val békésen intéződött el. Tüzes hangulat van nálunk is választások­kor, de ellenzékünk dicséretére legyen mondva, amely inkább Kossuth, mint Justh párti — ilyen szélsőségekre nálunk még eddig nem volt eset. — Járványos betegségek. Esztergom vár­megyében a legutóbb egybeállitott statisztika sze­rint f. év március 31-én kanyaróban Esztergom városban 171, Dunamocson 27, Tokodon 5, Pár­kányban 3 beteg feküdt; vörhenyben Bajnán 4-en, hasihagymázban pedig Farnadon 2-en szenved­nek. Amint a kimutatásból látjuk, e statisztikai számadatok városunkat felette kedvezőtlen szín­ben tüntetik fel, mely annál inkább elszomorító, mert tudjuk, hogy a kanyaró az utóbbi héten még inkább terjedt. — A „Vasásnapi Újság“ április hó 14-dik1 száma a pompás képek gazdag sorozatát közli a Budapesten lakó exotikus emberekről, a pozsonyi Zöldfa-szállóról, az angol szénbányászok sztrájk­járól, a húsvéthétfői football-versenyről, a festő- művésznők kiállításáról, stb. Szépirodalmi olvas­mányok : Szemere György regénye, Lakatos László novellája, Farkas Zoltán Verhaeren-forditása, Pékár Gyula most kezdődő cikksorozata a troubadou- rokról. Egyéb közlemények : Szívós Béla arcképe és nekrológja, cikk és képek a tegnapi nap- fogyatkozásról, Seress Imre aviatikái cikke s a rendes heti rovatok : Irodalom és művészet, sakk­játék, stb. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre öt korona. A „Világkróniká“-val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalaban (Budapest, IV., Egyetem­utca 4 szám). Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép szá­mára, félévre 2 kor. 40 fillér. — A magyar Delta. A Duna, mielőtt a Fekete-tengerbe szakad, deltákat alkot. Tudunk a Nílus deltáiról, ahol egy esztendőben kétszer aratnak ; a magyar Deltáról azonban csak azok tudnak, akik már eddig gyümölcsöst, szőlőt, va­das-kertet kerítettek. A magyar Delta, amelyet Kollerich Pál és fiai (Budapest, Ferenc József- rakpart) hoztak forgalomba, ma már a leg­kiválóbb keritkező anyag, mert olcsó, tartós és a célnak mindenképen megfelel. Kollerich Pál és fiai ezzel a sodronyukkal a magyar ipari terme­lésnek kiváló szolgálatot tettek. A cég legelőke­Ha elegánsan, jól és olcsón ~ akar ruházkodni, menjen a mi esztergomi KOMLÓS SÁNDORUNKHOZ BUDAPEST, VI., Andrássy ut 7. szám. Kész angol felöltők 36, 41, 52, 60 és 70 kor. „ „ öltönyök 50, 55 és 60 korona. Összes angol nri divat cikkek­ben nagy választék. .'. Esztergomiaknak külön előnyös árak. lőbb gazdaságoknak szállitja a sodronyt, mely versenyen kívül áll. Készséggel küld bárkinek ár­jegyzéket. — A krinolin ellen. A krinolin tudvalevő­leg újra fenyegetni kezd. Egy francia abbé a múltkor jónak látta igy filippikázni a krinolin ellen a szószékről: „Gondolják meg hölgyeim, mily veszedelmes széles szoknyát viselni, mikor oly keskeny ut vezet — a menyországba. — A kávé. Sáfrány András faluról felment Pestre az öccsét meglátogatni egy napra. Reggel megtérítik az asztalt és odaültetik reggelizni a vendéget. Kiflit, zsemlyét is tettek eléje a kávé mellé és kínálták egyre, hogy csak egyék egész bátran, ne szemérmeteskedjék. Sáfrány András végre engedett a kínálásnak. Ámbár ő jobb sze­rette volna, ha a kávé helyett egy ökölnagyságu sonkacsánkot, vagy paprikás szalonnát tettek volna elébe. Valahol látta, hogy a zsemlyét bele­darabolják a kávéba, hát valami kettőt ő is bele­darabolt. Ennek aztán az lett a következménye, hogy a sütemény, azonkívül, hogy fölitta a kávét, ki is dagadt a csészéből és köröskörül potyogott le az asztalra. Sáfrány András megcsóválta a fejét és méltatlankodva mondja az öccsének : — No öcsém, a fene rágta ki, most az egy­szer akartam kávét inni, aztán ezt is a zsömlék itták meg helyettem. — A tanítók száma. A legnagyobb részben a tanítók által végzett 1910. évi népszámlálás adatai szerint Magyarországon 32.306 tanító van. Ezek közül 21.456 férfi és 10.851 nő. Egy-egy tanítóra átlagosan 61 gyermek jut; de van olyan is, aki 180 gyermeket tanít. A tanítók közül 6467 nem magyar. — Az urak: urak. Egyik önkéntes mesélte : A kaszárnyában mi önkéntesek külön álltunk. Vártuk az atyauristent : az abrichtoló káplárt. Már jött is . . . Hosszú nyurga alak, óriási ádámcsut­kával, ami beszéd közben szüntelenül le és föl­szaladgált a nyakán. Megáll előttünk és leeresz­kedő mosollyal nézett végig rajtunk. Aztán meg­szólalt : „Én tudom — mondja —, hogy az urak : urak és éppen ezért küldött engem az én kapi. tányom ide, hogy én az urakkal szépen bánjak, szépen kioktassam az urakat. Hát én Ígérem, hogy én az urakkal szépen is fogok bánni és úgy te­szek, ahogy az urakkal dukál, de amikor azt mondom : Hapták ! az anyátok káposztán hizlalt görbe körösztös arkangyalát, akkor meg ne moz­duljon egy se ! . . .“ HIRDETÉSEK JUTÁNYOS ÁRON ELŐJEGYEZHETŐK. — A protekció. Egy nagyváradi újság fel­eleveníti most a következő érdekes epizódot az elhunyt Tisza Lászlóról. Mikor még Tisza Kálmán miniszterelnök volt, egy ismertnevű nagyvállal­kozó fölkereste Tisza Lászlót és nagy honoráriu­mot ígérvén neki, rá akarta venni, hogy a minisz­terelnök fivérénél eszközöljön ki kéz alatt valami dolgot. Tisza László merően a szemébe nézett a vállalkozónak és azt mondta : — Sajnálom, nem mehetek el, nincs időm 1 De néhány sor írást adhatok a miniszterelnökhöz 1 — Oh az is nagyon jó lesz 1 — felelte a vállalkozó. — No várjon hát, megírom. Leült, megirt néhány sort, lezárta a levelet és átadta a vállalkozónak. Az pedig ment vele a miniszterelnökhöz, abban a boldog hiszemben, hogy ügye sikerülni fog. Tisza Kálmán elolvasta bátyja írását és nagy hahotara fakadt. A vállalkozó elbámult. Olvasta ön ezt a levelet? — kérdezte a mi­niszterelnök. — Nem én, kegyelmes uram ! — No hat olvassa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom