Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 30. szám

AZ ESZTERGOMVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ESZTERGOM, JÓKAI-UTCA 17. SZ. Megjelenik vasárnap és csütörtökön. SZERKESZTIK: KEMPELEN FARKAS és VARSÁNYI IGNÁC ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre ....................12 K Negyedévre.........................3 K F élévre ...... 6 K Egyes szám ára . . . 14 f. Kéziratot nem adunk vissza. Nyiltér sora 60 fillér Tisztujitás előtt. A város jövő boldogulásához csakis egy cél vezet s ez nem más, mint egy teljesen intelligens tisztikar ! Ezzel a mottóval kezdjük mai vezér- közleményünket mi, akik évek hosszú sora óta hangoztattuk, hogy a város jelenlegi sanyarú helyzete csakis annak tulajdonit- ható, hogy a régi múltban nem bírt és még ma sem bir olyan tisztikarral, amely­től alapos tudást és alkotásokat varhatott volna, vagy várhatna. Távol legyen tőlünk, hogy ezen meg­jegyzésünkkel egyéneket sértsünk. Nekünk ezzel csak az a célunk, hogy rámutassunk, hogy ebben a varosban ritkán sikerült a tisztviselői állásokra alaposan képzett, kipróbált szorgalmú, tehetséges és alkotó- kepes egyéneket választani, mert a sógor- ság, kömaság és atyafiság révén megszer­zett többség nem nezelí tv rpességei, egyéni értéket és arravalóságot, hanem egyedüli célja az volt, hogy az élet hajótöröttéit biz­tos révbe helyezze el s terhűktől megsza­badítsa önmagát. Hogy mire vezetett ez az áldatlan praktika, legjobban igazolja a múlt, amely­ből alkotásokat egyáltalán nem, terhes adósságokat, kötelezettségeket és károso­dásokat ellenben szépén örököltünk. A város közönségének józan részé régen belátta, hogy ez veszedelmet jelent és végre 1904-ben sikerült is a szervezési szabályrendeletbe olyan feltételeket iktatni, amelyek korlátozzak a szabad versenyt, melynek révén a puszta Írni, olvasni tudás is kvalifikált a varosnál. — Azóta azon­ban ismét nagy idő telt el és a tapaszta­lás azt mutatja, hogy a város modern fej­lesztése és a városias érdekek szolgálata korántsem elégittetik ki az új rend szabta előfeltételekkel, tehát a szabályrendelet módosításra szorul. Módosításra azonban nem került a sor, ellenben az élet tovább haladt a maga útján és az új generáció soraiba annyi iskolavegzett arra való embert állított, hogy most már lehet belő­lük válogatni is. Hogy a képzettebb fiatal generáció ne húzódozzék a városi szolgálattól, ezen is segített az élet nemcsak azáltal, hogy szellemi pályákra készülők és elkészültek számát sokasitotta, hanem azáltal is, hogy a tisztviselői ellátás mértekét a viszonyok kényszerítő hatása alatt megemelte s tűr- hetőbbé tette. Érthető már most, hogy amikor kifogástalanul jó emberanyag kínálkozik, el kell hallgatnia az önző érdekeknek es a tisztviselői állásokra olyanoknak kell kerülni, akikből valóban jó tisztviselők válhatnak. Ki kell most térnünk annak megismerésére, hogy milyennek képzeljük mi a jó tisztviselőt ? Itt első feltétel ter­mészetesen az egyéni intelligencia. — Minél iskolázottabb, tehát képzettebb az ember, annál inkább alkalmas hivatali tiszt betöltésere s nem mindegy, hogy az illető négy középiskolai osztályt kinlodott-e át, vagy bevégezte a középiskolát, mert akit a tanári kar emberszeretete a négy osz­tályig engedett, az fé ben maradt existen- tia lesz világéletében: akit ellenben már az érettségire bocsátott, azt alkalmasnak tartotta olyan életpályákra, amelyeken egész emberekre van szükség. — De tovább megyünk. Az éretségi bizonyítvány egy­magában csak segítő eszköz az érvénye­sülés további útján s ezt az utat —- mely sokfelé ágazik, — va amely részeben meg hell. iárni avegből. h.gy sr? cmher hiá­nyos szakismeretet, annas alapján pedig gyakorlatot és tapasztalást szerezzen, ha önálló akar lenni. így lesz az érett ifjúból jogász, orvos, mérnök és egyéb s igy lesz a jogászból ügyvéd, biró, köztisztviselő, vagy ha az érettségizett ifjú nem hallgat jogot, rendelkezésére állának a szaktan- folyamok, amelyek számos különböző élet­pályák előkészítői, amikor is a közigazga­tási tanfolyam végzett hallgatóiból jegyzők, ha államszámviteli vizsgát is tesznek, szám­szaki tisztek, a posta- és táviró tanfolyam hallgatóiból ismét posta- és táviró hivatal­nokok stb. stb. lehetnek. Nagy baja a mi közéletünknek, hogy az értelmi kisebbséggel mindig szembe­száll a felig képzett nagy többség, ez a négy középiskolát végzett simplex ember­tábor, amely félúton megakadt s mert akkor már sem a kereskedelmi, sem az ipari pálya nem tetszett neki, elment dijnoknak, lett írnok s ilyenféle más, ebbe a sorsba azonban nem tud és nem akar megnyu­godni, hanem képesség, tudás és ráter­mettség nélkül tör a jogosult egész intel­ligens tábor ellen. Itt, tisztelt társadalom,, bekövetkezett az idő, amikor meg kell értetnünk a fel- benmaradt existenciákkal, hogy vége a régi szokásnak és türelemnek, tehát ne okve- tetlenkedjenek, hanem megnyugodva vál- tozhatlan sorsukban, álljanak félre az útból! A most következő városi részleges tisztujitás előtt el kell mondanunk ezeket az igazságokat már csak azért is, hogy a város józan felfogású választó közönsége tudatában legyen annak, hogy a varos jelene és jövője egész embereket kíván. Különben joggal elvárja a közönség a tanácstól, hogy a választásokat irányí­tani fogja es félretéve minden kíméletet, tisztán az érdemeseket helyezi előtérbe. Spectator. Munkásbiztositás. A munkásbiztositás reformja. A székesfehérvári ipartestület múlt évi műkö­déséről beszámoló jelentés részletesen felsorolja azokat a sérelmeket, melyeknek orvoslására orszá­gos akcióval a következő reformok alkalmazását kívánja: A munkásbiztositást vonják be az állami közigazgatás körébe. A biztosítási járulékot fizető iparosokat mentsék fel a betegápolási pótadó fize­tése alól. A költségeket — a be- és kijelentések, továbbá a járulékok fizetése és beszedése körüli i kezelés egyszerűsitásűvel — csökkentsék, hogy a tényleges paritás érvényesüljön, határozathozatal­nál az autonóm testületekben csak egyenlő számú biztosított és munkaadó tag élhessen szavazati jogával. A pénztár alkalmazottaitól követeljék meg, hogy valamennyien bírjanak a hivataluk ellátásához szükséges és javadalmazásukhoz mérten nagyon is megkívánható elméleti képzettséggel. Továbbá — mivel a hivatalnok kenyerének felét a munka­adóktól kapja — a munkaadók elleni harcban, állása kárpótlás nélküli elvesztésének terhe mellett, semmiféle módon részt ne vehessen. A kisiparo­sokat 1912. évi julius 1-ig megillető 2 °/o-os járu­lékkedvezmény tovább is megmaradjon és kisipa­rosnak számítson mindenki, akinek — a tanoncokat nem számítva — ötnél kevesebb alkalmazottja van. Törlendő a törvényből az a rendelkezés, hogy az építkezési üzemek vállalkozói, illetve tulajdonosai tőkefedezeti rendszer szerint tartoz­nak a betegségi járulékot fizetni és e helyett kimondandó, hogy az iparszerűleg folytatott üze­mek tulajdonosai is a balesetbiztosító járulékot felosztó-kirovó rendszer szerint fizessék. A munkásbiztositó közgyűlése. Az Esztergomi Kerületi Munkásbiztositó Pénz­tár vasárnap, f. hó 14-én d. e. V2 11 órakor tartja évi rendes közgyűlését a városháza nagy­termében. — Esküvő. Dr. bárcziházi Bárczy István, m. kir. miniszterelnöki titkár, t. hadnagy a cs. és fir. 15. sz. dragonyos ezredben, néhai bárcziházi Bárczy István és neje szül. Gyurcsinai Gyurcsánszky Mária fia f. hó 16-án 12 órakor tartja esküvőjét Esztergom, 1912. XXXIV. évfolyam 30. szám. Csütörtök, április 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom