Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 73. szám

1912. szeptember 12.

ESZTERGOM és VIDÉKE.

3

visszatetsző, mikor világos ruhában, talán pongyola öltözetben, kényelmes ruhadarabokban, virító nyakkendőben és divat szerint változó inggallérokkal nyakukon szolgáltatják Ő felsége a király nevében egyes helyeken az igazságot. Úgy, de én édes Istenem! Ez a minden bizonyára, izléstelenségszámba menő bíróság még nem szabály s talán-tán még sem kellene bírói talár azért, pláne: „lándzsa heggyel összealakitott karikadisszel.“

Nem kell más, mint egy bizalmas figyelmeztetés az igazságügyminisztertől, az elnökökhöz és ezek utján le, hogy a főtárgyalásokon a bírák fekete kabátot öltsenek. No meg egy szekrény a visszavonuló szobákba, ahol a bírák e célra külön kabátjaikat tartsák.

Mert elvégre is abban a tekintetben minden biróember egyetért, hogy egy szegény biró garderöbeja között bizonyára akad egy kifényesedett szalonkabát, amelybe annyiszor és mindannyiszor sikertelenül tisztelgett elnökénél kinevezés, előléptetés irányában.

És ezzel igy külsőleg is meg van oldva a birói talár kötelező viselésének kizárólag gyakorlati és megfelelő módja.

x.

OCTíeeX»

— A trónörökös Párkánynánán. Ferenc Ferdinánd trónörökös keresztülutazott Párkánynánán, még se látta senki. Ennek pedig az volt az egyszerű oka, hogy az udvari vonat vasárnap éjjel háromnegyed 1 órakor minden tartózkodás nélkül haladt át a párkánynánai vasúti állomáson hogy Bécsből Budapesten át Makóra vigye a trónörököst, a honnan a nagy próbaháborút vezeti Ferenc Ferdinand.

— Kinevezés. Muzslay Jenőt, városunk szülöttjét sátoraljaújhelyi főgimnáziumi tanárrá nevezték ki.

— A bécsi eucharisztikus kongresszusra

Esztergomból többen utaztak. A kongresszus magyar csoportjának egyik alelnöke Mattyasóvszky Lajos lovag, a diszelnökök közt szerepelnek gróf Széchenyi Emil orsz. képviselőnk és Meszleny Pál főispán. Részt vesznek még Bogisich Mihály v. püspök, dr. Kiinda Teofil, dr, Andor György és dr. Rótt Nándor prelátus-kanonokok.

— A női kereskedelmi szaktanfolyam igazgatósága értesíti a n. érdemű közönséget, hogy a II. tanfolyam a magas minisztérium engedélyével ez idén is megnyílik s a rendes előadások f. hó 12-én d. u. 3 órakor kezdetüket veszik a főreáliskola rajztermében. Jelentkezők még mindig felvehetők.

— Kirándulás a Dobogókőre. A dobogókői báró Eötvös Lóránd menedékház uj verandájának ünnepélyes felavatása f. hó 15 én vasárnap déli 12 órakor lesz, melyre az esztergomi turisták is hivatalosak. Felkéretnek az „Esztergomi Osztály“ tagjai, hogy az ünnepélyen minél számosabban résztvenni szíveskedjenek. Indulás vasárnap reggel 7 órakor a Magyar Király szállodától. Útirány: Esztergom—Szentlélek—Mexikó Dobogókő—Dömös. A társasebédnél egy teríték ára 2 kor. Az esztergomi tagtársak és azok által bejelentett vendégek, kik ezen szép ünnepélyen részt óhajtanak venni, jelentkezhetnek /. kő 13-án (péntek) este 6 óráig Brilli Gyulánál. Vezető: Sinka Ferenc Pál. A vasárnapra tervezett programmszerü kirándulások ezen ünnepély miatt elmaradnak. •— Az elnökség.

— Ülés a megyén. Esztergom vármegye közigazgatási bizottsága tegnap 11-én d. e. 10 órakor a városház tanácstermében rendes havi ülést tartott.

— Ellopott kerékpár. Vasárnap délután 3 és 4 óra között Etter Pál esztergomi lakos kerékpárját a Bottyán János-utca 5. sz. alatt lévő lakásáról ismeretlen tettes ellopta. A nyomravezetőt a tulajdonos jutalomban részesíti.

— Építkezések. Arról értesülünk, hogy a Singer és Leimdörfer féle szigeti saroktelket megvette dr. Janits Imre kir. közjegyző és Kürner építőmester összesen 15000 koronáért. A telek egyik felén dr. Janits Imre magánlakása fog felépülni, a másik felén két elegáns bérházat épit az uj tulajdonos.

— Rendőrkutya vizsga lesz e hó 15-én Eszéken. Ugyanis az Osztrák Magyar Rendőr- kutyatenyésztő Egyesület, a mely csak nevében paritásos, de a gyakorlatban még kizárólag osztrák, ekkor tartja meg nagy vizsgáját az egyesület fővédnökének, Schaumburg Lippe hercegnek jelenlétében. Erre a vizsgára, a mely bizonnyal igen tanulságos lesz, rendőrkapitányunk, Peterdy Kálmán is elmegy, hogy az ott szerzett tapasztalatokat a szervezés alatt álló hazai rendőrku- tyatenyésztő egyesületnél értékesíthesse. Ez az a hazai telep, a mely minden valószínűség szerint Esztergomban, Peterdy Kálmán vezetése alatt fog megalakulni már a közel jövőben.

— Dr. Patek uj színtársulata Pápán igen nagy sikereket arat. A kedves direktornén kívül a pápai lapok elismerően emlékeznek meg az uj primadonnáról, Albert Böskéről, továbbá Tihanyi Béláról és Fodor Oszkárról.

— Tüzek Kicsinden. E hó 1-én búcsú volt Kicsinden. Az elázott búcsusok gyakran ellépegettek földi okokból az ut mellett lévő községi istálló mögé. Valószinüleg egyiküknek eldobott szivarjától aztán meggyűlt az istálló nádfedele és le is égett. A kár biztosítás révén megtérül. Két napra rá 13-án Lakon János kicsmdi gazda udvara végén a takarmány kamra égett le. Biztosítva nem volt. A tüzet az ott lakó cselédek gyermekei okozták a szokásos módon, gyufával játszottak.

— A Kisdunába ölte magát. A kisdunának is meg van már az első öngyilkosa. Kánya István földműves Kürtről bejött sógorához, Bálint János távirdafelvigyázóhoz Esztergomba néhány napra. Mikor pénteken meghallotta az esteli harangszót, a régebb idő óta búskomor kedélyű ember, igy szólt sógorához: „Hej, nekem is fognak már harangozni holnap.“ Bálinték igyekeztek lelkére beszélni, megnyugtatni az életunt embert, a minek akkor volt is némi hatása. Másnap, szombaton délben Kánya eltávozott sógorától, a ki azután már csak holtan látta viszont a szerencsétlent. Még az nap d. u. kifogták holttestét a Kisdunából. Zsebében egy papírdarabot találtak, a melyre Bálint János lakásának cime •— Anna u. 36. sz. — volt följegyezve. Csányi József rendőrfogalmazó ennek nyomán elment Bálinték- hoz s igy állapították meg a szegény lelkibeteg személyazonosságát.

— A búcsus halála. Az esztergomi búcsú- járókkal a napokban együtt indult el Mária-Cellbe Bábszky Józsefné sz. Major Anna eszlergomi asszony is, azonban a búcsújáróhelytől két órányira annyira rosszúl lett, hogy kocsin kellett elszállítani Máriacellbe, ahol bélcsavarodás tünetei között kiszenvedett.

— Tűz Nánáu. F. hó 2-án esti 9 órakor vacsorafőzés közben a kéménytől kigyullad Linka Imre házának szalmafödele Nánán. Az egész tető elégett, ruhanemüek és gazdasági eszközökkel együtt.

— Az esztergomi menyasszony. Jakab Gyula győri asztalossegéd azzal hitegette Csön- gedi Gyulát és Józsefet, hogy van az ő édes apja hagyatékában egy „titkos könyv“, amiből a jövőt ki lehet olvasni és sok pénzt is szerezni s ennek megszerzésére — följelentés szerint — részletekben 4000 koronát zsarolt ki a hiszékeny emberektől. Hogy jobban bízzanak benne, előadta, hogy van neki Esztergomban egy gazdag menyasszonya, Turbók Juliska nevű, akinek 260.000 koronányi vagyona van. Jakabnak egy itteni, eddig még ösmeretlen barátja leveleket is Írogatott a gazdag menyasszony nevében, aki a valóságban sohasem élt. Ilyen gazdag menyasszony Esztergomban ? Nu ná! Jakab ide is utazott és innen táviratozott Csöngedinek Budapestre. Mivel azonban a kincsszerző titkos könyv sem következett be, a két naiv Csöngedi följelentette Jakab Gyulát, akit a győri rendőrség elő is állított.

— Gyújtogatások Sárkányfalván. Sárkányfalván egy éjszakán három présház égett le és pedig Varga Izidoré, Lintner Andrásé és Liszi Istváné. A tüzek minden valószínűség szerint gyuj- togasból keletkeztek.

— Járványos betegségek a megyében. Esztergom vármegye területén 1912. augusztu hónap Il-ik felében előfordult hevenyfertőző kórokról az alispáni hivatal a következő kimutatást adta ki: Bárányhimlő : Esztergom város. Roncsoló toroklob: Kicsind, Bátorkeszi és Nagysáp. Kanyaró: Csolnok, Dunamocs, Hasihagymáz: Esztergom város, Süttő, Búcs, Nána, Németszőgyén, Sárisáp. Vörheny : Esztergom város, Nagysáp. Hökhurut: Pilismarót, Tokod és Tát.

— Az időjárás. A legöregebb időjósok sem emlékeznek az ideihez hasonló esztendőre, amely jóslótalentumukat a szó szoros értelmében csúffá tette. Kezdve a tavasztól, amelynek ideje alatt az akácfa nem tudott kivirágzani, majdnem mindig olyan volt az időjárás, amilyennek nem kellett volna lenni, ha a rendes szabályokhoz alkalmazkodik vala. Leszámítva néhány meleg júliusi napot, az egyik meglepetés a másikat érte. Ilyen időjárás mellett, amely egész Európában nagy károkat okozott, arról sem igen lehetett szó, hogy a gyümölcsök a rendes időben megérjenek. Nálunk, ahol pedig igen jó dinnyék teremnek, csakis a mennyiség tekintetében ütött be úgy ahogy a termés, de már arról, hogy a dinnyének a rendes édes ize és zamatja is meglegyen, le kellett mondani. És amint nem értek meg a maguk az el nem fagyott gyümölcsök, épen úgy nem érett meg a szőlő sem, híján a forró napnak, amely helyett a szél és az eső vette át az uralmat. A folyton megismétlődő viharok különben nagy részben tönkre tették az alma- és körtetermést is, mely pedig szépen mutatkozott. Az érésre készen álló almák és körték szép sorban lepotyogtak a szelek következtében, amint hullanak még ma is, amikor a szélvihar alaposan garázdálkodik. így hát a fogyasztók úgynevezett faaljagyümölcshöz jutnak, amely nem csak Íztelen, de még kukacos is. Az a tapasztalat, hogy nálunk a szeptember hónap szokott a megbízhatóbb és a legállandóbb lenni, az idén sehogy sem akar beválni. A hónap, amelynek kárpótlást kellett volna nyújtani a nyárért, zimankósan kezdődött s hat első napja majdnem hogy télies volt. Az időjárás különben, ha a meteorológiai intézet jelentését komolyan vesszük, nem nagyon biztat kedvező változással. Az intézet ugyanis jóslatában azt mondja, hogy még mindig változékony, szeles és igen hűvös idő várható. Mindez persze nem jelenti, hogy szeptember később nem gondolja meg a dolgot s nem adja ki magából a szokásos meleget, amelynek következtében azután lehet még édes szőlő is lágy kenyérrel.