Esztergom és Vidéke, 1912
1912 / 27. szám (28. szám)
Esztergom, 1912. XXXIV. évfolyam 27. szám. Vasárnap, március 31. AZ ESZTERGOMVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ESZTERGOM, JÓKAI-UTCA 17. SZ. Megjelenik vasárnap és csütörtökön. SZERKESZTIK: ELŐFIZETÉSI ÁRAK: KEMPELEN FARKAS Egész évre . . . . 3 K és Félévre . , . . . . 6 K Egyes szám ára . . . 14 f. VARSÁNYI IGNÁC Kéziratot nem adunk vissza. -:- Nyiltér sora 60 fillér A tanfelfigyelő változás. (K. F.) Beszámoltunk hírrovatunkban lapunk olvasóinak arról a társadalmunkat ért veszteségről, a mit Schweiz Vilmos közszeretetben álló tanfelügyelőnk távozása jelent. Nem tértünk volna vissza erre a témára, ha bizonyos tendenciózus színezettel imitt amott gondosan elhullajtott kombinációk nem indítanának arra, hogy a valóságnak megfelelően megvilágositsuk a helyzetet és egyúttal a sötétben dolgozó „jóakarók“ munkáját is. Ezek az „úgy hallottam“ „azt beszélik“ bekezdésü hangulathirecskék azt szeretnék beplántálni a köztudatba, hogy Schwetz Vilmos áthelyezése az esztergomi népiskolák jellege körül lefolyt harcoknak kvázi következménye lenne, hogy ezt az áthelyezést mint az itteni egyházi köröknek felsőbb helyről nyújtott elégtételt tüntessék fel. Ez bizony csúnya játék, nem is egyszeresen csúnya és bizonyos vagyok a felöl, hogy főpapságunk az első, a ki megvetéssel fordul el az ilyen aknamunkától. Hiszen ellensége mindenkinek van; minél kiválóbb valaki, annal több az ellensége is, akik szimplaságuk, sanyarú jelen- téktelensegük tudatában ádáz dühhel szeretnének lerángatni mindenkit, aki magasan felettük áll. Mi kötelességünknek teszünk csak eleget, a mikor közönségünk .előtt kijelentjük, hogy éppen ellenkezőleg áll az eset, mint ezek az álhirek regélik. A soproni áthelyezés Schwetz Vilmosra nézve egyenesen kitüntetést jelent, a mit eléggé bizonyít a vall. és közokt. miniszter által hozzá intézett leirat, melyből szórol-szóra kijegyeztük a következő pasz- szust: „Méltányolva az Esztergomvarmegye népoktatásügye terén kifejtett érdemeit, hivatalból a szolgálat érdekeben Sopronvár- megyébe helyezem át, miről örvendetes tudomás végett értesitem“. De meg aztán köztudomás szerint büntetésből nem szokás magasabb lakbérosztályú helyre áthelyezni valakit, a hol ezzel arányban egyéb mellékilletmények is magasabbak s a hol két segéd tanfelügyelő is lesz a 1 áj a rendelve. Erős kézre, logikus főre, elfogulatlan részrehajlatlan jellemre volt szüksége a miniszternek, hogy a soproni felekezeti tor- zsolkodásokban rendet, nyugalmat, békét teremthessen s erre a szép misszióra legalkalmasabb embernek éppen esztergomi közszerepléséből kifolyólag Schwetz Vilmost találta. Ez a megtalálás a miniszterre, Sopronra és Schwetzre nézve egyaránt előnyös, de mi reánk, a kik az ő minden tekintetben intakt egyéniségében találtunk vigaszt szomorú közállapotainkban, mireánk nezve bizony mélyen leveio az ő távozásának hire. Utódját — tudomásunk szerint — itt egyházi körökben nagy örömmel várják, mert éppen ultra katolikus álláspontja miatt volt kénytelen Soprontól megválni. A mi ott hibája volt, itt még erénye is lehet. Előzetes rosszindulat itt nem fogadja Pacséryt. Schwetzet pedig osztatlan becsülés és szeretet kiséri Sopronig s őrzi meg emlékét Esztergomban. Az esztergomi elemi népiskolák ügye. Minden körülmények között a legnagyobb elismerés és dicséret illeti meg Esztergom szab. kir. város nemes képviselőtestületét, hogy az iskoláinak kát jellegétől nem tágít és a közigazgatás bizottság határozatát megfelebbezi. Engedelmet kérek azonban : a jelen esetben a határozatot nem u,gy kellett volna formuldzni, hogy szívósan ragaszkodunk az iskolák kát. jellegéhez, hanem úgy, hogy az eddigele a község (a város) tulajdonát képező iskolákat tulajdonjogilag és közigazgatásilag az egyház tulajdonába adjuk, viselvén mindazon terheket, amik az iskola fentartásához szükségesek. Igen is, a határozatot ekként kellett volna formulázni, mert ragaszkodni ahoz, ami nincs, non sens. Szóval ki kellett volna domborítani azt, hogy a nemes város az esztergomi — és kétségtelen községi — iskolákat kát. jellegűvé változtatja és azzal egyidejűleg azoknak tulajdonjogát a kát. hívek, az egyház javára akár telek- könyvileg, akár szerződésszerüleg a hívek hatáskörébe utalja és fentartásáról továbbra is gondoskodik, vagyis azt vállalja ! Különben, ha még oly szívósan ragaszkodik is az iskolák kát. jellegéhez, azok a szónak legszorosabb értelmében véve mindenkor közös községi iskolák, a melyeknek közigazgatásához az egyház részéröl engedmény nem szükséges, a város részéről pedig különös kiváltságnak semmi néven nevezendő jogalapja nincs! És biztosítom a szab. kir. város dicséretre méltó képviselőtestületét, ha határozatát nem megfelelő alapon és helyes értelmezéssel hozta, felebbezésével vesztett ügye van. Tudom, hogy sokaknak nem tetszik igazmondásom, de —: kérem szeretettel — én csak olyan iskolát ismerhetek el kato- hkíisnak, amely minden izében katolikus és annak közigazgatásában az alku ki van zárva, aminthogy a protestánsoknál és a zsidóságnál is ki van zárva. Más tekintetből pedig nem szabad felednünk, hogy mert a regi, jobban mondva a jelenlegi, t. i. községi tulajdont képező és községi közigazgatás keretében való iskolának kát. jellegű minőséggel való fentartása ellenkezik a tételes alaptörvény rendelkezéseivel, a többi és más vallást követő polgárokra nézve megállapított jogsérelem. Igen is, jogsérelem, mert ami a községé, avagy a városé, az nem lehet kiváltságosán egyes osztályoké, testületeké, avagy hitfelekezeté. Jogsérelem, mert a közösség jogfogalma magától értetően involválja annak közös adminisztrációját, amely pedig akárhogy vesszük is : akár osztály-, akár felekezeti kiválasztásokat nem tűr meg. Mindezek után azért, mivel a szabad kir. város nemes képviselőtestülete annyira ragaszkodik iskoláinak kát. jellegéhez, úgy határozatát akként kell formulázni, hogy a tulajdonában levő iskolákat akar te- lekkönyvileg, akár szerződésszerüleg az egyház tulajdonába bocsátja és azoknak közigazgatását az egyház kormányzatába utalja, további időkre kötelezvén magát Fos;orvo§i rendeléi Med. dr. Czillibiller Ede fővárosi fogorvosnak, azelőtt fogorvos az Ir;---- , --------galmasrendiek kórházában Budán, Esztergomban, Kossuth Lajos-utca 21. szám alatt „Magyar Király“ szálloda mellett. Szerdán, csütörtökön és szombaton reggel 9 órától este 6 óráig. Vasárnap ieggel 8 órától délután 2 óráig. Beteg és fájós fogak legkíméletesebb kezelése, tömések porcelánnal és platinával. Teljesen fájdalommentes fogoperációk; amerikai fogpótlás aranyból és platinából porcellánfogakkal, a szájban szilárdan ülő, szájpadlás nélkül, kiöblítésre alkalmas, mérsékelt árak mellett. Aranykoronák, egész felső és alsó amerikai műfogsorok 28 foggal : már 90 koronától kezdve. Másutt készült, rosszul álló fogsorok átdolgozása és javítások 12 órán belül.
