Esztergom és Vidéke, 1911

1911-09-21 / 74.szám

matos élet példái. Az ezekből merített tanulságok az élet iskolájából szármáénak s azokban csalódni nem lehet. Ha nem mondhatjuk is, hogy „le a címekkel", miután nálunk, monarchikus államban a cimek teljes eltörlése lehetetlen, de mondhatjuk azt: le a cimek túlbecsülésével, le a cimek utáni szaladgálással, le a címekhez való dörgölődzéssel! A nevetséges cím-mánia helyett becsüljük meg az igazi értéket s ne a cimek nagyságában találjuk meg a polgárok közötti különbséget, hanem abban, hogy ki minő mértékben válik magának, családjának s egyben hazáján-ik is hasznára. Telefonmizériák. — Országos mozgalom készül. — Ki ne ismerné a telefon mizériákat helyi és országos értelemben ? Ki ne tudna legalább egy tucat igaz példával szolgálni a telefonszolgálat ellen? A legtöbb baja van azonban a központnak: a bájos hangú telefonhölgyeknek, akik — a készülék hiányossága miatt - a kért állomás szár mát nem értik meg, többször megismételtetik és mégis más számmal kapcsolják össze állomásainkat, mint amelyet kértünk. A közönség köréből itt-ott csak akad egy hivatalosan jelentkező panaszos, de a legkompetensebb, legjobban agyongyötört telefonkezelők nem emelhetik fel szavukat a hitvány telefonalkotások ellen, mert nekik a felsőbb jóváhagyással ellátott berendezéseknek akkor is jóknak kell lenniök, ha rosszak. A dolog akként áll, hogy a közönség és a hírlapok — igen helytelenül — a telefondijak leszállítását sürgetik, ahelyett, — hogy jó készülékek beállítását és jó kiszolgálást követelnének. Az uj telefondijszabással, az alapdíjjal kapcsolatos beszélgetésenkénti díjszedéssel, absolute nem fogjuk a telefondíjak olcsóbbitását elérni. Most azonban — irja a Műszaki Világ — országos mozgalom van készülőben aziránt, hogy a magyar ipar pártolása cimen a telefonelőfizetőkre oktrojált bosszauíókészülékektől a közönség megszabadíttassák, illetve hogy végre elősiettessék annak ideje, hogy az agyonsanyargatott központi kezelőket a rossz készülékek mialt az előfizetők részéről ért jó hiszemü szemrehányásoktól, sőt gorombáskodásoktól megóvja a telefonok felett rendelkező hatóság. Egyes testületek, a kereskedelmi és iparkamrák tették meg a kezdeményező lépéseket a .telefonmizériák megszüntetésére és bizonyos, hogy a jogos panaszokat meg fogja hallgatni a kompetens kereskedelemügyi minisztérium. Legutóbb a kolozsvári kereskedelmi és iparkamra bocsátotta ki a telefonelöfi etőkhöz intézett alábbi, felhívást : „A telefonelőfizetök sorából minduntalan saját tapasztalatukkal is igazolt — panaszok hangzanak fel a telefonállomások felszerelése és különösei a szolgálat elLn. E közérdekű intézmény kifogástalan szolgálatképességéhez olyan fontos érdekek fűződnek, amelyek kielégítését figyelemmel kisérni és a tapasztalt bajok orvoslása érdekében eljárni, kamaránk kötelességének tartja. CUunk tehát a telefonelőfizetőktől idevonatkozó tapasztalataikat, kívánságaikat és javaslataikat egybegyűjteni és az adatokkal támogatva, illetékes helyen az orvoslás érdekében közbejárni. Fölkérjük ennélfogva a t. Cimet, hogy a telefonszolgálat körül szerzett tapasztalatait kívánságait és az orvoslásra javaslatait Írásban kamaránkkal lehetőleg e hó végéig közölni szíveskedjék. Megnyugtatásként közölni kívánjuk, hogy szives értesítését diszkréten fogjuk felhasználni, hiví talosan fog őrizetbe vétetni, tehát tárgyilagos kritikáját minden feszélyezés nélkül megteheti." HIREK. Lapunk legközelebbi száma technikai okok miatt szombaton reggel jelenik meg. — Szacelláry adománya. Szacelláry György, a dorogi kerület országgyűlési képviselője a leányvári elemi iskola céljaira száz koronát utalványozott. A leányvári iskolaszék hálás köszönetet mondott képviselőjének a váratlan ajándékért. A negyedik ülést május 17-én tartottuk. Szavaltak Gemeiner Antal, Petőfitől „A hontalant"; Guitmann Imre, Berzsenyi ódáját:.. „A magyarokhoz"; Helcz János Vörösmarty „Salamoné-Ját» Hottovinszky Károly a Garai: „Obsitos"-át; Iványi Kálmán, Czuczor Gergely; „Augsburgi ütközetét"; végül Jánossy János Petőfi : „Honfi dalát". Ezen az ülésen bírálták meg Jánossy János gyászbeszédét gróf Széchenyi István fölött amely már Forster Gyula ak és Tarnóczy Kázmérnak volt .kiosztva, hogy az illetők ezt mikor vették át, nincs feljegyezve. Iványi Kálmán az V. osztály legkitűnőbb tanulója volt, az esztergomi főegyházmegye áldozópapja lett, de később szerzetbe lépett; Gemeiner Antal szintén az ötödikbe járt, s a nevét később „Nemes"-re változtatta. Ezen a május 17-iki ülésen nyújtották be Írásbeli dolgozataikat Brühl Antal, Jánossy János, Concilia Emil, Findura Imre és Vojtkó Sándor. Vojíkó is a VI. oszt. tanulója volt, s a nevét ugy emlékszem, hogy Szentimrei-re magyarosította mikor a szent-Benedek rendjébe felvették. Az ötödik ülés május 24-én volt. Szavaltak: Emperl I amberg és Igaz József, akik mindketten az V. osztályba jártak. Az előbbi neve melié nincs odajegyezve, hogy valóban elkészült-e és miből ? az utóbbi Vörösmartynak: „A hontalan" cimü költeményét választotta. Kohn Mór Tarkányi Béla: „Coriolán"-jából készült; Korpás Márton valami olyan verset választott, amit az elnök nem foga dott el, s arra utasította, hogy más tárgyat szemeljen ki. Krenedks Gyula Petőfi „ítélet"-ét Minczer Elek pedig Vörösmarty; „Szigetvár"cimü versét szavalták. írásbeli dolgozatokat nyújtottak be május 24-én: Förster Gyula és Tantossy Béla, ez utóbbi az V. osztály tanulója volt, különben az önképzőkör jegyzője. Ezen az ülésen bíráltuk meg Korpás Márton versét „A felkelő naphoz" ; Kohn mondattárgyalását, melynek cime volt „Az ellenségnek megbocsátani erény"; megbírálták Findura Imre versét is, melynek „A dalnok sirja" volt a tárgya. A hatodik ülést május 25-én vasárnap délelőtt tartottuk. Husz egyént választottunk be a választmányba, jeléül, hogy az alapszabályok nemcsak elkészültek, de teljesedésbe is mentek. Tagok lettek: Förster Gyula, a kör alelnöke, Acsay János, Vörös Sándor, Németh József, Muha Pál, Krenedics Gyula és Tarnóczy Kázmér, a VI. osztályból ; Findura Imre 25 szavazattal az V-ikből ; Hottovinszky Károly, a VI., Korpás Márton, az V. Wolf Alajos a VI. Tantossy Béla és Druga Mihály az V. Pintér Sándor, a VI. Novoszád János az V. ; Petrásovich Endre a VI. Novak Endre és Helcz János a VI. Fortuner Gábor az V. osztály, Brühl Antal a VI. osztályból. A választmány ezen tagjai közül Tarnóczy Kázmér mint a miniszterelnökség miniszteri tanácsosa fejtett ki az életben tevékenységét; Krenedics Gyula törvényszéki jegyző az esküdtszéki tárgyalásoknál leszolgálta a negyven évet, ő Felsége a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki; Hottsvinszky Károly, mint balassagyarmati plébános hunyt el. Korpás Márton élte-végéig Vácz városának tanácsnoka volt Pintér a m. nemzeti színház tagja:'ett; Novoszád János királyi táblai biró, mint Nyárasdy közönségesen ismert és kedvelt egyéniség nyugalomban él. * — Uj bányamérnök. Az Esztergom-Szászvári kőszénbánya rt. igaz atósága Halász Ernő oki. mérnököt Dorogra bányamérnökké nevezte ki. — Häuser ezredes betegségéhez. A fővárosi lapok egy részét bejárta az a hir, hogy Häuser ezredes a nagy gyakorlatok alatt megvakult volna és helyetteséről kellett gondoskodni. Lapunk munkatársa erre felkereste a tisztikar egyes tagjait, akik kijelentették; hogy az a hir nem felel meg a valóságnak és csak egy ross indulatú ember vezethette félre a fővárosi lapokat Az ezredes a legjobb egészségnek örvend, é rövid szabadsága után, melyet kedves családjáva együtt Bécsben tö't, visszatér Esztergomba^ aho a legnagyob népszerűségnek örvend. — Esküdteink. Vármegyénk területéről ; f. év I-ső ülésszakára kisorsolt rendes esküdtek Leitgeb János kereskedő, Esztergom; Eggenhofe Ernő vállalkozó, Tát; Boronkay Jenő földbirtokos Sárkányfalva. Az esküdteknek 95 százaléka kc-niáromi A helyettes esküdtek mind komáromiak. — Uj s^gédjegyzen állás TokodonrA.m kir. belügyminiszter az uj tokodi segédjegyzői lás szervezését jóváhagyta és az egész javadalma- • zást átvállalta a belügyi tárca terhére. Reáliskolai mizériák A reáliskolában az ábrázoló-mennyiségtani tanszék megint meg^' üresedett. Az ujonan kinevezett tanár Czitronyi Jenő ugyanis táviratilag rreghivást kapott a kecskeméti állami főreáliskolához, amelyet el is fogadott. Miután ezen a szakon más. tanár nincs a reáliskolában, a szakszerű helyettesítés nem is lehetséges és a városnak sürgősen kell intézkedni hogy ezt a tanszéket minél előbb betöltsék. ,Ugy értesülünk, hogy erre a tanszékre megint Égető Béla tanárt fogja meghívni, aki a reáliskolánál már több éven át a legnagyobb sikerrel működött. — Nagy Endre cabaretje. A szeptemberi műsor előadásait a közönség estéről-estére megújuló tetszéssel fogadja. Rendkívül változatos, friss és eleven ez á műsor, mindegyik száma ötletes és mulattató. Kiemelkedő száma a programúinak „A planéta" cimü kis operett, amelynek az elmés, jókedvű szövegét Szép Ernő irta, kitűnő zenéjét pedig Nádor Mihály szerzetté; Az aktuális vonatkozások egész sora szerepel a színpadi tréfákban, amelyek közül fel kell említeni a *Zsazsa Parisban", A névszerinti szavazás, földrengés Kecskeméten, szegény Velence, Tisza István darabja, utazás az angol parkban cimüeket. Nagy sikere van Gábor Andor „Pékek" cimü tréfájának, Vajda Ernő „Diákszoba" cimü kis vígjátékának. Nagy Endre conference-ai napról-napra ujabb aktualitásokkkal bővülnek. Medgyaszai Vilma rendkívüli művészettel előadott magánszámait meleg szeretettel fogadja a közönség s igen nagy sikere van Sajó Gézának, Baross Gézának, Kőváry Gyulának, Hadrik Annának, Marosi Adélnak, Huszár Károlynak meg Pap Jánosnak. Külön kell kiemelni Felhő Rózsit a szegedi színház volt primadonnáját, aki a szezon kezdetén szerződött Nagy Endre cabarettjébe és ma már Budapest egyik legnépszerűbb művésznője. A caberet képe is egészen megváltozott ez idényre: a nézőtérről eltávolították az asztalokat, helyükbe szék-sorok kerültek, teljesen szinházias jelleget adva ennek a finom és művészies törekvésű cabarettnak, amely kétségtelenül a főváros legelőkelőbb szórakozói helyei közül való. E változás következtében most az előadás teljes zavartalansága biztosítva van; a konzumáló közönségnek a rennkivüli Ízléssel és kényelemmel berendezett folyosók állanak rendelkezésére. — A köbölkuti népgyűlés. Mint mult számunkban jeleztük, a köbölkuti kerület függetlenségi polgársága vasárnap Köbölkúton rendkívüli népes, lelkes hangulatban lefolyt gyülésg-endezett. A népgyűlésen Kobek Kornélon, a kerület rajongva szeretett képviselőjén kivül az ellenzék küzdelmének jogos és hazánk érdekeinek megóvását célzó hazafias beszédeket mondottak még : Eszterházy Mihály gróf, Preszly Elemér, Bakó József és Nagy Sándor. — Bezártak két iskolát. Nagysápon és Tokodon az ott elterjedt kanyarójárvány miatt vármegyénk alispánja az elemi iskolákat egyelőre bezáratta: — Betiltott búcsújárás. A szentkuti búcsújárás a kolera ellen való védekezés szempontjából" betiltatott.