Esztergom és Vidéke, 1911

1911-02-23 / 16.szám

— Házasság. Szilli Stein Rózsit, id. szüli Stein Manó és neje Csillag Ilona leányát hétfőn vezette oltárhoz Schwarz Andor okányi földbirtokos. Tanuk voltak: szilli Stein Félix bátorkeszi földbirtokos és Guttmann Vilmos dr. — Afősorozás elhalasztása. A honvédelmi miniszter körrendeletet intézett a törvényhatósághoz, hogy az illetékes hadkiegészítő kerületi parancsnoksággal egyetértőleg ujabb ujoncozási és működési tervezetet állapítson meg, még pedig akként, hogy az idei fősorozás az 19,11 április 1-től május 31-ig terjedő időtartam alatt legyen foganatosítható. A miniszter azzal okolja meg rendelkezését, hogy nem valószínű az ujoncjavaslatnak az országgyűlés által oly időben való megszavazása, hogy az idei fősorozás a már fölterjesztett ujoncozási és működési tervek alapján 1911 március elején megkezdhető legyen. — Megkezdik a dunakotrást. Az évek óta óhajtott és sürgetett kisdunakotrási munkálatok, mint értesülünk, március elején megkezdődnek. A komáromi árvédelmi kirendeltség vezetője, Hajagos Imre műszaki tanácsos már minden előkészületet megtett arra, hogy a kisduna kotrása március elején akadálytalanul megkezdhető legyen. A költségekről a kormány gondoskodott, amennyiben az 1910. évi költségvetésbe 400,000 koronát vett fel e célr-.í s a 1911. évi költségvetési előirányzat tételei között ugyancsak ennyi szerepel. 800,000 korona fedezet van tehát a kotrási munkálatokra s midőn e tényt konstatáljuk, hisszük, hogy Kálmán Gusztáv többi ígérete is megvalósul idővel, szép sorjában, mert hiszen a legsürgősebb és első kívánságunkat íme a kormány mégis csak teljesiti, jóllehet a mult kormány is megtehette volna akár négy évvel ezelőtt is, dehát akkor szónokoltak csupán, ma pedig — amint látjuk — dolgozni is tudnak. — Halálozás. Vettük az alábbi gyászjelentést: Dr. Hulényi Győző és felesége Krup'íanicz Szeréna Hulényi Anna férj. i 1. Heischmann Ferencné és Hulényi Hona mint gyermekei, illetve menye, ugy a maguk, mint összes nagyszámú rokonaik nevében, fájdalmas szívvel tudatják, hogy szeretett édes anyjuk, nagyanyjuk, dédanyjuk, anyósuk, illetve rokonuk özv. Hulényi Ferencné szül. Trenker ßnna hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, folyó évi február hó 22-én munkás, gondos és szeretetteljes életét; annak 86-ik évében befejezte. Drága maradványait f. hó 24-én délután 4 órakor fogjuk a sz. kir. városi temető kápolnájából utolsó útjára kisérni, mig lelki üdveért ugyanaznap délelőtt 10 órakor a belvárosi plébánia templomban tartandó szentmisén fogunk az Úrhoz imádkozni. Az egyedül hivatásának és csakis családi körének élő hitves és példás anya mintaképe volt s szeretetének melegét még síron tul is érezni s megőrizni fogjuk. Esztergom, 1911. évi február hó 22-én. Nyugodjék békével Istenben! Id. Heischmann Ferenc veje. Heischmann Anna férj. Holek Lászlóné, ifj. Heischmann Ferenc, unokái. Ifj. Holek László, Holek István, Holek Imre, Strössner Margitka dédunokái. Dr. Marosi Károly, Marosi Lujza, férj. dr. Strössner Ödönné unokái. Setét Antal nyugalmazott bányapénztárnok f. hó 21-én, életéne* 81-ik évében elhunyt. Ma délután 4 órakor temetik a szentgyörgy mezei temetőbe. — Uj kereskedelmi egyesülés városunkban. Az Esztergomi Kereskedelmi Társulat legutóbb tartott értekezletén az ad hoc bizottság által készített uj alapszabályokat elfogadta és azokat magáévá tette. Ezen egyesület, amely ósdi alapszabályokkal működött, nem is állhatott a modern kereskedelem szolgálatában és ezért volt szükséges, hogy uj alapszabályok mellett, uj vezetőséggel, uj szellem is vonuljon be ezen társulatba, amelyre most nagyon sok fontos és az általános érdekbe vágó feladat teljesítése vár. Legközelebb közgyűlést fognak összehívni, melynrk az lesz a célja, hogy a vezetőséget és a választmányt megválassza és mi igaz örömmel fogjuk az egyesület működését ellenőrizni és ténykedéseit regisztrálni, ha látjuk majd, hogy a konzervatív gondolkodást életrevalóbb eszmék és intézkedések fogják felváltani. A szervezés nagy munkáját Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgató és Lenkei Emil, a Fonciére titkára végzik. — Nyergesujfalu öröme. A nagy port fölvert nyergesujfalusi iskola tulajdonjoga most már nem vitás. Az esztergomi járásbíróság és a komáromi törvényszék egyértelmüleg a község tulajdonjogát állapította meg. Az egyház által a község ellen birtokháboritás miatt indított per onnan keletkezett, hogy Nyergesujfalu község iskolája a mult évi szeptemberben állami lett és a községnek megfelelő épületről kellett gondoskodnia és elhatározta, ho

b

y uj iskolát építtet. Azonban az előadásokat már szeptemberben meg kellett kezdeni; a község tehát ugyvélte a dolgot megoldhatónak, hogy addig is, mig az uj iskola elkészüT, abban az épületben tartja az előadásokat, ahol emberemlékezet óta a községi iskola volt. Annál inkább, mert ezt az épületet maga a község emeltette negyven évvel azelőtt, a katolikus egyház telkén és mind azóta a község tartotta fenn. Mikor pedig a község a katolikus plébánostól, mint az iskolaszék elnökétől, elkérte a régi iskola kulcsát, a plébános kijelentette, hogy az épület az egyházé és állami iskola céljaira azt át nem engedi, a kulcsokat ennélfogva ki nem adja. Ugyanezt a választ kapta ä község dr. Rajner Lajos püspöktől is. Az elöljáróság a sérelmes ügyet a községi képviselőtestület elé vitte, mely rendkívüli közgyűlésben azt a határozatot hozta, hogy a lezárt iskolaépületet, minthogy az a község tulajdona, felnyittatja és e határozat végrehajtásával a község bíráját bízta meg. Ez meg is történt. Az egyháznak persze nem tetszett ez a jogos megoldás és szekularizációnak; rablásnak minősítette a község eljárását. Az

r egyházi hatóság pedig ügyésze által a község és £nnek bírája, Lóhner István ellen birtokháboritási pert adott be az esztergomi járásbíróságon. A község az előadásokat mind a mellett megtartatta ; és a perben, melynek tárgyalásain dr.Áron Géza, budapesti ügyvéd jelent meg a község és biró képviseletében, azzal védekezett, hogy az iskolaépületnek mindig a község volt birtokában, az egyház soha és az, hogy az iskola mily jellegű volt és lesz, figyelembe nem vehető. A járásbíróság, minthogy az alperes igazolásait a kihallgatott tanuk bebizonyították, az egyházat mind a község, mind a biró elleni keresetével elutasította és a költségek fizetésére kötelezte. Az egyház az Ítélet ellen fellebezéssel élt, de a komáromi törvényszék a szombaton tartott szóbeli tárgyalás* után az első bíróság Ítéletét helybenhagyta és a nyergesujfalusi r. kath. egyházat keresetével elutasította. A törvényszék ítélete az egész községben élénk örömöt keltett s a lakóság ovációkkal halmozta el önérzetes, bátor képviselőtestületét, valamint Lóhner István birót férfias cselekedetéért. — Sinka Ferenc Pál panasza. A városi közgyámot az őszön lezajlott s általa indított felekezeti «heccbol kifolyólag több támadás érte lapunkban. Először ugy akart elégtételt szerezni magának a vélt sértések miatt, hogy lapunk segédszerkesztőjére orvul reálesett a városház kapujában s midőn a rendőri beavatkozás miatt őt agyonütni nem sikerült, a polgármestertől kért felhatalmazást a kir. ügyészség részére a lapunk ellen indítandó sajtóperekhez. A polgármester adott is felhatalmazást, de a győri kir ügyészség vezetője, dr. Fischher Gyula nem igen akarta a polgármester sziyes készségét honorálni, amennyiben a közgyámot panaszával elutasította, illletve a vádat nem vállalta. Az ügyészség elutasító határozatát megfellebbezte Sinka a győri főügyészséghez, de Kiss József főügyész szintén visszautasította Sinkát panaszával. Erre — mit tehetett egyebet — átvette ő a magánvád képviseletét és próbálkozik a győri sajtóbiróságnál. — Győri vélemény a sajtóperről. A pénteki sajtótárgyalásról a Győri Vasárnapi Újság legutóbbi számában, „Esztergomi lapok egymás ellen" cim alatt a.következőket irja: „Pénteken az esztergomi sajtó ellentétes irányú képviselői: Dvihali Géza az Esztergomi Friss Újság, mint az Ujlap esztergomi mellékletének a felelős szerkesztője és Kiss Endre az Esztergom és Vidéke liberális lap segédszerkesztője, mint ellenfelek álltak a győri esküdtek előtt. Dvihali Géza volt a főmagánvádló és Kiss Endre a vádlott. Két cikket inkriminált a főmagánvádló. Az egyik cikk előzőleg a Füszerkereskedők Lapjában, majd az Esztergom és Vidékében is megjelent. E cikkben az ismeretlen szerző a füszerkereskedők bántalmazásáért támadta az Esztergomi Friss Újságot. A másik cikk az esztergomi Szent István ünnep eltussolt rendezése körül forog, amelyet az Esztergom és Vidékében Kiss Ernő szóvá tett. A nagy általánosságban megirt ujságközlemények éles szavai az érzékenylelkü főmagánvádlót ugylátszik kínosan érintették, mert az összes sértő kifejezésekben Önmagára ismert és az esküdtszék épülésére még a nyilt szinen is kijelentette, hogy a szellemi és erkölcsi jellemzés másra, mint ő rá nem vonatkozhatik. A kihallgatás során Kiss Endre, aki a szerzőséget és felelősséget is vállalta, a főmagánvádló sötét impressziót egyáltalán nem érintette, de méltatlankodva kelt ki a főmagánvádló ellen, aki őt mindenáron lebüntettetni szeretné, hogy a legközelebbi esküdtszéki ciklusban már büntetett előéletű vádlottként ismét őt az esküdtszék elé ráncigálhassa. Dvihali Géza a kir. ügyészség vádló asztalánál a sajtóról is szónokolt és uj keletű megállapításai általános derültséget keltettek. Amikor a fővárosi „Korbács" cimü lapot ostorozni merte, még elnöki rendreutasitást is kapott. Klerikális irányú lapjára vonatkoztatott és általa inkriminált éles kitételeket erős vonatkozásban-érzi személyével, aki a lap homlokán mint felelős szerkesztő szerepel. És vádbeszéde során szinte tüntetve hangoztatta, hogy ő „katholikus újságíró", megkülönböztetésül a nem katholikus újságíróktól. Ez az utóbbi kijelentése annyira hatott az esküdtekre, hog a vádlottat Dr. György Károly szellemesen ironikus védbeszéde után, melyben a szenzációhajhászó krajcáros lapokra is 'kitért — hétnél több szavazattal nem bűnösnek mondották ki, melynek alapján az esküdtbíróság Kiss Endrét a vád- és következményei alól felmentette, mig ellenben főmagánvádlót a bűnügyi és ügyvédi költségekben is elmarasztalta." — Népmozgalmi statisztika. Esztergomban az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1911. február hó 12—19-ig. Születtek: Rayman János r. k. főreáliskolai tanár fia, — Bekő Julianna r. k. állami rendőr leánya, — Putz (fiu) géplakatossegéd halvaszül. fia, — Páva Erzsébet r. k. leánya, — Holop Julianna r. k. földm. leánya, — Erős József r. k. városi rendőr fia. — Házasságot kötöttek : Opolezer Ferenc r. k. füszer-r kereskedő és Németh Teréz r. k. Esztergom, — Szabó Gyula r. k. földm. és Kubovics Teréz r. k. Esztergom, — Erős István r. k. fölm. és Esperger Mária' r. k. Esztergom, — Engert György r. k. földm. Tinnye és Meszes Erzsébet r. k. szakácsnő Esztergom, — Elter János Hugó r. k. földm. Dunabogdány és Burány Anna r. k. Esztergom, — Mihatik Ernő r. k. cs. és kir. őrmester és Csókás Margit r. k. Esztergom. — Meghaltak: Nyári János r. k. 91 'éves (aggkór), — Varsányi Gábor Román r. k. 4 hónapos (influenza), — Dienes Margit r. k. 15 hónapos (gégecroup), — Kertész Borbála r. k. 5 hónapos (bélhurut), — Theisz József r. k. 16 éves (eskór), — Bekő István r. k. 87 éves földm. (agyguta), — Kovács Lajos r. k. 15 napos (ránggörcs) , — Vincze

v ístvánné szül. Prettner Anna r. k. 51 éves (májlob), — Rabi József r. k. 1 hónapos (hörghurut, — özv. Vékony Dánielné szül. Tamási Mária r. k. 80 éves (szivhüdés). 1YILT-TKR. Este tyuhaj, reggel jaj volt nékem, mielőtt Fáy valódi sodeni ásványpasz" tilláját használni kezdtem. Most már sem a dohányzás, sem az ivás nem árt, nem szenvedek mint azelőtt, kellemetlen elnyálkásodásban s reggel nagyon jól érzem magamat. S mindezt annak köszönhetem, hogy este is, reggel is beveszek néhány Fáy-féle valódi sodenit. Egy doboz hosszú időre elegendő s ára csak 1 korona 25 fillér. Főképviselet Magyarországra és Ausztriára: W. Th. Gunzert cs. és kir. udv. szállító, Wien IV|1., Grosse Neugasse 17. Önkéntes árverési hirdetmény. Barta Gáspár és Vas Károly köbölkuti lakosok közös tulajdonát képező egy drb hat lóerejü benzinmotor cséplőgéppel és darálóval f. évi március 6-án délután 1 órakor Köbölkút községben Barta Gáspár házánál nyilvános árverés utján készpénzfizetés mellett el fog adatni. Köbölkút, 1911. február 19. Elöljáróság. Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy a Rákóczy-téren lévő Krammer Zsigmod-féle mészárosüzletet átvettem, hol elsőrendű marha- és borjúhúst, valamint kóserhust is árusítok. Tisztelettel Büchler Zsigmond.