Esztergom és Vidéke, 1911

1911-03-09 / 20.szám

— Párkány köztisztasága. Még a kolera­járvány idején, mely veszedelmes elem köztudomás szerint a dunamenti községekben szedte áldozatait legjobban, kiadott a vármegye alispánja egy szi­gorú rendeletet, amelyben meghagyta, hogy Pár­kány község főutcája a hídfőtől egész a Goldmann­majorig április 1-tői október 31-ig naponta kétszer, reggel és este felöntöztessék s egyben közegészségi és köztisztasági szabályrendelet alkotására utasí­totta a képviselőtestületet. Az alispán rendeletét nagy örömmel fogadták a párkányi Fő-utca lakói, mert tavasszal, nyáron és ősszel lakásuk ablakait sem merték kinyitni a nagy por miatt. Az a nagy kocsiforgalom ugyanis, amely a község főutcáján bonyolódik le, nemcsak az utat teszi tönkre és járhatatlanná, de — a főutca lakóinak érthető bo­szuságára — az utcát is annyira bepiszkítja és porossá teszi, hogy szinte örülniük kellett az alis­pán rendeletének. Nem igy a képviselőtestület. Hosszas halogatás után belekezdtek egy köztiszta­sági és közegészségügyi szabályrendelet tárgyalá­sába, amelyet szerencsésen Rogrün Ede képviselő­testületi tag segítségével, egy szavazattöbbséggel elvetettek. A szabályrendeletbe persze mint egy proponált pontot belevették az alispán által rnár elrendelt öntözést is, amelyet Rogrün Ede, Molnár Ferenc, Molnár János, Nemes Flórián, Németh Ferenc, Szalma János, Szalma Lajos, Szekér Gyula és Szekér Vince képviselőtestületi tagok egy szó­többséggel elvetettek. Az öntözés mellett Ivanits Gyula, Manovill Dávid, Renner Gáspár, László István, Renner Géza, Kuffler Hugó dr., Krizsán Vince és dr. Schrank Mór képviselőtestületi tagok szavaztak. Az öntözést tehát a képviselőtestület Rogrün Ede segítségével leszavazta. Ha egy major­beli földmives képviselő szavaz az öntözés ellen, nem szólunk semmit, de hogy Rogrün Ede, aki hosszú évtizeden keresztül állt a közegészségügy szolgálatában, akadályozta meg egy ilyen eminens köztisztasági és közegészségügyi érdek megvalósí­tását s teszi lehetlenné a hatóság üdvös intézke­dését, ezen méltán csodálkozhatik mindenki, hogy Rogrün nem bir annyi érzékkel a helyes köz­tisztaság iránt. De másrészt nevetséges az öntö­zés ellen szavazó képviselőtestületi tagok állás­foglalása, mert az alispánnak discretionális jogán alapuló rendeletét ők felül nem bírálhatják, mint képviselőtestület s igy akarva, nem akarva, április elsejétől Párkány főutcáját mégis öntözni fogják, nem ugyan az alkotott szabályrendelet, hanem az alisp. végzés alapján. Renner Géza képviselőtes­tületi tag bizonyára ugy is, mint tűzoltó főparancs­nok^ az öntözést kihagyó szabályrende­letet megfelebbezte a törvényhatósághoz, sőt buz­góságában annyira ment, hogy az öntözés" céljaira a főutca lakói körében gyűjtést is rendezett. Igy állván a helyzet, nincs tehát imst már semmi baj, mert felebbezés és gyűjtés nélkül is fogják április 1-től öntözni a párkányi poros Kossuth Lajos­utcát — Rogrün Ede ellenzése dacára is. — Palásthy Pál püspök hagyatéka. Meg­írtuk, hogy Palásthy Pál püspöknek milliós ha­gyatékáról intézkedő végrendeletét a Curia érvény­telenitette azért, mert a végrendelet ivei, a törvény rendelkezése ellenére, nem voltak szabályszerűen összefűzve és lepecsételve. Ugyanezen az alapon támadták meg a rokonok ujabban a püspök másik végintézkedését is. amellyel budapesti házát az esztergomi káptalan fejének, Vaszary Kolos herceg­prímásnak ajándékozta. A milliós hagyatéknak a felosztása, mint a Magyar Jogélet irja, most történik és pedig ugy, hogy egyharmad részt a szegény rokonok kapnak. A szegényharmad mikénti felosztásának tervezetét ez idevonatkozó miniszteri rendelet folytán az esztergomi egyházmegyei ha­tóság már el is készítette és felterjesztetí e jóvá­hagyás végett a kultuszminiszterhez. A miniszteri döntés előtt azonban még oly sok Palásthy rokon jelentkezett, akik természetesen, szintén részt kér­nek a szegényharmadból, hogy Zichy János gróf kultuszminiszter elrendelte, hogy az összes iratok Esztergomba küldessenek vissza és az egyházi hatóság most már készítse el véglegesen a fel­osztási tervezetet, természetesen az újonnan jelent­kezett szegény rokonok figyelembe vételével. A felosztási tervezet ezek szerint egy-két hónap múlva készen lesz és a tavasszal már osztozkod­nak a százezreken a Curia jóvoltából a rokonok. — A Dal- és Zeneegylet kabaretje. Az esztergomi Dal- és Zeneegylet az idén is a hagyo­mányos siker jegyében tartotta meg fesztelen jó­kedvtől duzzadó kabaret-estélyét. Az elmúlt vasár­nap zsúfolásig megtelt a Fürdő-nagyterme, amelyet ezalkalomra Ízlésesen feldiszitett a még ifjú, de már is nagy sikerekre visszatekintő egyesület ren­dezősége. A közönség feszült várakozása közben Lenkei Emi konferanszié vezette be a tartalmas műsort, melynek első száma Weisz Juliska „Jön a vőlegény" c. monológja volt. A rendkivül kedvesen előadott magánjelent után a mindvégig szellemes és ezúttal már a szoknyanadrágokban is kontár­kodó koferanszié egy igen hatásos, egyfelvonásos vígjátékot jelentett be, amelyről elég ha azt irjuk, kogy a szerepeket Popper Malvinka, dr. Berényi Zoltán és Sárkány Sándor kreálták s amatőri tudásuk legjavát nyújtották a hálás közönségnek. Előlegezett tomboló tetszés mellett lépett Schwarz Albert a színpadra és az ő tőrőlmetszett, zamatos, teljesen egyéni szellemességével megszemélyesítette a legtipikusabb vice-házmestert. Lenkei Emil aktuá­lis, helyiérdekű strófái igen sok hallgatónak „fején találták a szöget" — még pedig elég érzékenyen. A műsor „606"-dik száma Dobó László saját­szerzeményü magánjelenete volt, melyben mint speciális esztergomi Ehrlich vagy Hata szellemi oltásokat végzett olyan helyi típusokon, akiket csak az ő diagnózusa szerint lehet kigyógyítani. A szintén beteg professolt a közönség tomboló tetszésnyilvánításokkal gyógyította ki, nyilvános és nem tUkos betegségéből. A sok nyavala után rend­kivül üdítően hatott a mindig poétikus ábrándok­ban ringó Sárkány Sándor valóban szép, saját­szerzeményü két költeménye, mely kivá\ó műél­vezetben részesítette a halgatóságot. Ezután egy kis vendég-amatőr, a tavalyról előnyesen meg­ismert Wilheim Rózsika a budapesti Moleczky Vil­mosné-féle zeneakadémia növendéke lépett a szín­padra s szépcsengésü, iskolázott hangján operett­részleteket adott elő, nővére zongorakisérete mel­lett. A felhangzó zajos taps és a figyelmes rende­zőség virágcsokra és emléktárgya volt megérde­melt jutalma. Horn Ottó és Lenkei Emil a „Néma fuvolás" cimü párjelenetben szereztek kellemes per­ceket a közönségnek. Az est kluja gyanánt Schwarz Albert mint tipikus Szemere-kortes mutatkozott be s csak ugy ontotta a közelmúlt politikai esemé­nyek humoros és szatirikus reminiszcenciáit. Ez­után következett a kabarét a kabaretban, Rosen­blüh udvari tanácsos kabaréja, Székely Henrik házigazda, l Schwarz Dezső udvari tanácsosné, a felesége és Lenkei Emil fogadott konferanszié fel­lléptével. A rendkivül hatásos utolsó számot szűnni nem akaró tapssal honorálták, amely egyaránt szólt a szereplőknek cs a zongorakiséret szolgáltató Dankó Sárikának is. Előadás után az ifjúság Bangó Lajos zenekarának nótái mellett táncra perdült és fesztelen jókedvvel mulatott egész reggelig. — Altisztek polgári alkalmazása. Az al­tiszek érdekében a katonai állomás parancsnokság lapunk utján kéri a hatóságokat és nagyközönséget, hogy akiknek ilyenekre szükségük van, az altisztek polgári (altiszti vagy szolgai) alkalmazásának meg­könnyítése céljából ebbeli szándékukat a katonai hatóságokkal tudatni szíveskedjenek, hogy a jelent­kező altiszteket a betöltendő állásokról esetről­esetre értesíthessék. Mivel az ilyen állásokat csak oly altisztek nyerhetik el, kik kötelességüket kato­nai szolgálati idejük alkalmával minden tekintet­ben kifogástalanul teljesítették s minden alkalom­mal derék, szorgalmas és hasznavehető emberek­nek bizonyultak, azért a hatóságok és mindazok, kik ilyen altiszteket alkalmazni fognak, derék és megbízható emberekre tesznek szert. Az ily tanúsítvánnyal ellátott altisztek minden időben félbeszakíthatják katonai szolgálatukat, esetleg 3 hó­napi próbaszolgálatot teljesíthetnek. A személyes bemutatkozás bármikor megtörténhetik. Tanúsít­ványokkal csak oly altisztek láttatnak el, kik hat éven felül kifogástalanul önként szolgáltak. — Sötétség a kisduna mellett. Szóvá tettük már egyszer lapunkban azt az ázsiai sötét­séget, amely a Kisduna mellett, a fahidtól egész a régi városházig uralkodik szüntelen. Ezen az útvonalon oly kevés villanykörte ég, hogy az arra járó-kelőket már korán este is akárki megtámad­hatja anélkül, hogy a sötétben felismerhetnék az illető utonállót. Több helyről érkezett felszólam­lásnak teszünk eleget, amidőn utoljára arra kérjük a várost és a Ganz-céget, hogy legalább a Korona­kávéháztól a fahidig egy-két villanykörtével szíves­kedjenek a most uralkodó ázsiai sötétséget el­oszlatni. — A vármegye népessége. A sztatisztikai hivatalhoz beküldött adatok szerint az egyes köz­ségek lélekszáma a következő: Bajna 2084 (—275), Bajót 1428 (f 180), Csév 1773 (f 280), Csolnok 1707 (f 378), Dág838 (f 86), Dorog 1940 (—26), Dömös 1523 (f 120), Epöl 626 (— 95), Kesztölcz 1974 (f 10), Kirva 725 (f 87), Lábatlan 1844 (f 4:6), Leányvár 861 (f 27), Mogyorósbánya 623 -27), Nagysáp 1584 (—36), Nyergesujfalu 2722 (f 432), Pilismarót 2033 (f 43), Pilisszentlélek 384 (f 47), Piszke 1690 (f 341), Sárisáp 2826 (f 531), Süttő 1913 (-318), Tát 1190 (f 112), Tokod 2633 (— 451), Uny 546 (f 6), Bart 1168 (— 30), Bátorkeszi 3133 (f 120), Béla 535 (f 54), Bény 1554 (f 122), Búcs 1578 (—73), Dunamocs 1888 (— 29), Ebed 1501 (- 87), Érsekkéty 1212 (f 26), Farnád 2079 (f 383), Gyiva 222 (f 10), Karva 958 (f 158), Kernend 1808 (— 99), Kicsind 657 (f 72), Kisujfalu 881 (f 52), Kőhidgyarmat 1407 (f 51), Köbölkút 2016 (f 28), Kural 787 (f 87), Libád 714 (f 107), Magyarszőgyén 1909 (f 142), Muzsla 3200 (f 292), Nána 1119 (f 62), Nagyölved 1800 (f 69), Németszőgyén 1566 (f 130), Párkány 3069 (f 233), Sárkányfalva 420 (f 14). Szaporodás 10 év alatt 3172. — A nánai ut a közigazgatási bizottság­ban. Tegnap tartotta a vármegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését, melyben a sablonos referádákon kivül a kereskedelmi miniszternek a párkány-nánai ut kelyreállitása ügyében kelt le­irata olvastatott fel. A miniszter a járhatatlan ut kikövezését 1916-ra igéri, mire a bizottság újra felirt, hogy nem 1916-ra, de azonnal kezdjék meg a kockakővel való burkolást. — Köszönet. Mult számunkban közölt fel­hívásra, Pansiery Ráfaella urnő Pozsonyból 10 ko­ronát küldött szerkesztőségünkhöz, a nyomorban levő-103 éves honvédözvegy, Ivanits Józsefné" ré­szére. Amidőn a nemeslelkü úrnőnek gyors segít­ségéért a tehetetlen szabadságharcos özvegye ne­vében hálás köszönetet mondunk, az irgalmasság nevében kérjük a közönséget a további adakozásra. Az adományt az özvegy címére postautalványon elküldöttük. — Nem igaz. Az Esztergomi Friss Újság szerkesztője, Dvihali Géza azt irta lapjában, hogy a 103 éves honvéd özvegynek, Ivanits Józsefnénak nála a mult év végéig többen adakoztak a jószivü emberek közül. Ez a híradás egyáltalán nem felej meg a valóságnak. — Vágó mester Esztergomban. Az or­szágos hirü festőművész, Vágó Béla tegnap és ma egész nap a Korona mozgófénykép-szinházá­ban mutatja be az 1848-iki szabadságharc törté­netét. A remek színezett képek megtekintése va­lódi gyönyörűséget okoz a szemlélőnek. A képeket a tanintézetek növendékei is megtekintik. — Kaposvár fejlődése. A Somogyi Napló irja: „Kaposvár falai között lázas, lüktető eleven élet ver. A városrendezés mnnkája folyik szaka­datlanul a készülő tervek alól, a városi mérnök mappáján most bontakozik ki a jövendő Kaposvár káprázatosan szép, színpompás prespektivája. Egy ujabb évtizedre lesz szükség, hogy Kaposvár be­futhassa a fejlődés ez ujabb periódusát. A modern reformoknak egész sora vár megvalósításra, melyek közül egyenlőre legsürgősebb föladat: az általános csatornázás, közvágóhíd, kövezés, iskolák és kór­házak építése, kultúrpalota létesítése, a régi utcák szabályozása és uj utcanyitások, vasúti műhely építése és még egész serege a közintézményeknek vár me ó valósításra". Vajha mi is igy írhatnánk erről a tekintélyektől agyongyötört, pótadóban fuldokló városról. NYILT-TÉR. Barátom, a türelem ostobaság, W^S még pedig veszedelmes. A hurutnál nincsen helye I türelemnek, azt azonnal meg kell szüntetni Fáy valódi sodeni ásvány pasztillájával. Ez a sodeni • gyógyforrás terméke s a hurutnak hihetetlenül rövid idő alatt véget vet. Fáy valódi sodenijét minden gyógyszertárban, drogériában és ásvány vizkereske­I désben meg lehet kapni 1 korona 25 fillérért. Óva­^ kodjék hamisítványoktól. Főképvisel et Magyarországra és Ausztriára: W. Th. Gunzert ts. és kir. udv. szállító, Wien 1V|1., Grosse Neugasse 17. Tisztelettel értesítem a nagyérdemű kö­zönséget, hogy a Rákóczy-téren lévő Krammer Zsigmod-féle mészárosüzletet átvettem, hol elsőrendű marha- és borjúhúst, valamint kóser­hust is árusítok. Tisztelettel Büchler Zsigmond.

Next

/
Oldalképek
Tartalom