Esztergom és Vidéke, 1911

1911-02-26 / 17.szám

— Halálozás. Vettük az alább gyászjelentést: Özv. Einczinger Sándorné szül. Klement Anna, leánya Koditek Mária, veje Koditek Károly és az összes nagyszámú rokonság nevében fájdalomtelt szívvel jelentik a forrón szeretett férjnek, jó apának, nagyapának és szeretett rokonnak, Einczinger Sándornak rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, folyó hó 23-án este V26 órakor, életének 71-ik, boldog házasságának 46-ik évében történt csendes elhunytát'. A drága halott földi maradványait f. hó 25-én délután 7*5 órakor fognak a gyászházból a róm. kath. anyaszentegyház szertartása szerint beszenteltetni és a párkányi róm. kath. temetőben a családi sírboltban örök nyugalomra tétetni. Halhatatlan lelke üdveért az engesztelő szent mise folyó hó 27-én reggel 8 órakor fog a párkányi róm. kath. templomban az Urnák bemutattatni. — Népkönyvtár. A földmivelési m. kir. miniszter Dorog és Leányvár községek részére 100—100 kötetből álló hasznos s szórakozást nyújtó könyvet adományozott. Ezzel egyidejűleg nevezett községeknek 20—20 koronát is utalványozott a könyvek elhelyezésére szükséges könyvszekrény költségeihez. A népkönyvtárt a Franklin-társulat szállítja a községeknek. .* — A kaszinói kabaré-est. Az idei elég hosszú farsangi szezon a kedden este 8 órakor tartandó kaszinói kabaréval fog záródni. Városunk szórakozni vágyó közönsége ez alkalommal utoljára fogja élvezni a műkedvelői ügyességnek ötletességnek s nem r'tkán a művészi színvonalhoz közel álló tehetségeknek fesztelen zárt körben: ekként minden esetre nagyobb közvetlenséggel és melegséggel párosult megnyilvánulását. A kaszinó ezidei kabaré programmja nem marad mögötte az eddigi fényes sikereket ért hasonló estéknek, sőt egynémely száma az újdonság erejével fog hatni, a programmnak a rendezőség, de különösen a szereplők részéről való fáradságos és sok esetben áldozatot követelő előkészítése mindenesetre elismerést érdemel, mely elismerés csak abban nyilvánulhat meg, ha a farsang ezen utolsó szenzációs estélyen a kaszinó meghívott közönsége minél nagyobb számban fog megjelenni. Az előjelekből ítélve a műkedvelőknek nem is lesz panaszuk s már előre halljuk mint száguld végig a kaszinó fényes és megtelt termein a hálás közönség tetszéstnyilvánitó lelkes tapsvihara. Az estén Istvánffy Elemér az ő ismert ügyességével fog konferálni. Jegyek 2 korona árban előre válthatók Brutsy Gyula kereskedésében és este a pénztárnál. — Állategészségügy. Ebeden ragályos szájés körömfájás lépett fel. Az sem rossz, mikor a Cibor Mihály leányát beperelte egy diási legény, hogy eljegyezte őt, de mivel az eljegyzéstől a leány ok nélkül visszalépett, hát fizesse meg neki eddigi kiadásait. El volt mondva a keresetben, hogy ő már megfogadta a cigányokat a lakodalomra, kiváltotta a keresztelőt, nászajándékot adott, vagy tízszer ott volt Zalaszántón a leánynál látogatóba, summa summárum 87 forint. Az öreg Cibor Mihály eljön a leánnyal együtt hozzám, hogy védelmezzem meg a perben ... Én felveszem velük a részletes tényállást, biztatom őket, hogy nem lesz semmi baj és az öreg Cibor Mihály ad 10 forint előleget. Akkor lekezelek vele és mondom neki: Hát Isten vele — Mihály. Isten vele tekintetes ur. Jön hozzám a leány, azzal is lekezelek. — Isten vele — Naca. Mire az öreg Cibor Mihály megszólal: — Tekintetes ur, — az a kézfogás nem-e lesz drágább, mint a másik volt ? Kitűnő dolgot beszélt el a napokban egy vidéki ügyvéd: Beállít hozzám egy kustányszegi paraszt, mondjuk Kovács János. — No János — mit hozott? — Nagy baj van, tekintetes uram — feleli a polgár, — tegnap pofonütöttek, hát azt jöttem átadni a tekintetes urnák. — Az ügyet elfogadom, de a pofont tartsa meg barátom — válaszolt az ügyvéd. És ezzel a csattanós esettel én is befejezem előadásomat. — Esküdtszéki tárgyalás. F. hó 20-án, hétfőn tárgyalta a komáromi kir. törvényszék ifj. Schindler János 18 éves esztergomi legény bűnügyét, akit szándékos emberölés bűntettének kísérletével vádolt az ügyészség. Az eset röviden a következő: - Skultéti János esztergomi hírhedt verekedő régi haragosa volt ifj. Schindler Jánosnak s őt állandóan üldözte. Lépten nyomon inzultálta, bántalmazta a nálánál jóval fiatalabb vádlottat s egy izben a templomból kijövő publikum szemeláttára nyilvánosan felpofozta. A vádlott 1910. szeptember 11-én az esztergomi Szenczi-féle korcsmába ment mulatni több társával, hol véletlenül Skultéti is jelen volt. Vádlott kísérői ujabb összeütközéstől félvén, ki akarták békiteni Skultétit Schindlerrel s 10 liter bort Ígértek Skultétinek, ha kibékül. Skultéti keveselte a 10 liter bort s a kibékülésért 20 koronát követelt. Ezt Schindler nem volt hajlandó megadni, mire Skultéti gorombáskodni kezdett vele s miután egyik társa megsúgta neki, hogy vádlott zsebében revolver van, azt el akarta venni Schindlertől. Kikutatta a ruháját, sőt vádlott állítása szerint fel is pofozta őt. A revolvert azonban nem találta, mert időközben Schindler egyik társa Csákvári István észrevétlenül kivette a zsebéből. Schindler társaival együtt a további veszekedést elkerülendő, eltávozott a korcsmából. Egy negyedóra múlva azonban, miután valaki azt a hirt hozta neki, hogy egyik társát Skultéti agyonakarja ütni, vádlott ismét visszament a korcsmába zsebében a revolverrel, melyet Csákváritól visszakapott, ott a nyitott ablakon keresztül meg látta Skultétit, ki egyedül ült egy asztal mellett. Sehindlerben ekkor felébredt a boszuság s az ablakon keresztül a nála levő ócska revolverrel Skultéti fejére lőtt. A golyó azonban Skultéti halántékcsontján megakadt s igy Skultétinek 14 napi gyógytartamu testi sértésen kivül egyéb baja nem lett. Vádlott teljes beismerésben volt, a Skultétivel való haragos viszonyára vonatkozó adatokat pedig a kihallgatott összes tanuk igazolták. Dr. Weisz Samu orvosszakértő véleménye szerint a revolvertöltény puskapora régi és romlott lehetett s nem bírhatott kellő lökőerővel, mert különbeu ily csekély távolságról a halántékcsontot átütötte s a sértettet minden valószínűség szerint megölte volna. A fegyverszakértő pukamüves sem tudott határozott véleményt mondani arra nézve, hogy vádlott ócska revolvere feltétlenül alkalmas-e az emberi élet kioltására. A bizonyítási eljárás befejezte után Csajághy kir. ügyész kijelentett?, hogy a szándékos emberölés kísérletére irányzott vádját elejti, miután a szakvélemények arra engednek következtetni, hogy a vádlott által használt revolver illetve revolvertöltény az emberi élet kioltására nem volt alkalmas. E vádra nézve tehát az esküdtekhez kérdést intézni nem kivan. Dr. Kiss Gyula védő az ügyész kijelentését tudomásul veszi s a maga részéről sem tesz fel kérdéseket az esküdtekhez. A kir. ügyész ezután most már a kir. törvényszék mint szakbiróság előtt vádat emel ifjú Schindler János ellen súlyos testi sértés vétsége miatt s tekintettel a fenforgó enyhitő körülményekre a vádlott által elszenvedett 2 havi és 15 napi vizsgálati fogsággal a büntetést kitöltöttnek kéri kimondani. A védő hasonló értelemben kéri meghozni az ítéletet. A kir. törvényszék bűnösnek nyilvánította I vádlottat a súlyos testi sértés vétségében s egyben kimondotta, hogy a büntetést az elszenvedett kitöltöttnek tekinti. Az ítéletbe az összes érdekeltek belenyugodván, az nyomban jogerőssé vált. — Megyegyülés. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága csütörtökön tartotta évnegyedes rendes közgyűlését Meszleny Pál főispán elnöklésével. A közgyűlés a megyei tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet részére a gyámi tartalék-alap terhére, január 1-től kezdődő drágasági pótlékot szavazott meg. A pótlékot a törzsfizetés és lakásbér után a személyi állapot figyelembe vételével a VI—VIII. osztályú nős tisztviselőknek 10 százalékban, a nőtleneknek, 8 százalékban, a IX—XI. fizetési osztályú nős tisztviselőknek, dijnokoknak és szolgáknak 1? százalékban, anőtleneknél pedig 10 százalékban állapították meg. Több kisebb jelentőségű ügy letárgyalása után a közgyűlés az elnöklő főispán éltetésével ért véget. — Bajonét a hivatalos lapban. A vármegyei hivatalos lapban a következő körözés jelent meg: F. évi január hó 10-én katonai gyakorlat alkalmával egy oldalfegyver elveszett. Feltalálás esetén a 76. gyalogezred parancsnokságához Esztergomba küldendő. Esztergom, 1911. febr. 18. Pisuth főszolgabíró. — Egy humoros meghívó. Az esztergomi Polgári Egyesület a következő nem mindennapi meghívót bocsátotta ki: „Utasítása világ összes bolondjaihoz. Nagyfontosságú mozgalom indult meg az egész föld kerekségén azon okból, hogy a népszámlálás alkalmával a bolondokat teljesen mellőzték s még csak említésre sem méltatták. Mivel azonban mi is tudni akarjuk, hogy hányan és hányadán vagyunk, e célból elhatároztuk, hogy 1911. évi február hó 28-án, a Magyar Király szálloda nagy és kis megfigyelő osztályaiban a „Polgári Egyesület" ellenőrzése mellett bolond-népszámlálást tartunk. Belépődíj személyenkint 1 kor. Felülfizetéseket, tekintettel a jótékony célra és arra, hogy a hónap utolsó napja lesz, nem fogadunk el. A tagok által bevezetett vendégeket szívesen látjuk. A népszámlálás kezdete pont 6 óra 91V

2 perc. A végét mindenkinek tetszésére bizzák. Azonban a távozókat csak a dáktiloszkópia alkalmazása után bocsájtjuk szabadon. Hogy pedig a népszámlálás tartama alatt a bolondos hangulatot kissé lelohasszuk, arról a túlsó oldalon olvasható műsor fog tenni! Kötelezőnek tartsa minden okos bolond, annyival is inkább megjelenni, mert e megjelenésévél főképen csak a saját érdekeit mozdítja elő. És mivel a kolerajárvány teljesen megszűnt, a gyülekezetben veszedelemtől nem kell tartanunk, miért is bátran hisszük, hogy még a legcsökönyösebb bolond is megfog bennünket tisztelni megjelenésével. A népszámlálásban részt vesznek a világ összes bolondjai, trónvesztett kofák, a lebukott aviatikusok, a városi képviselőségre pályázott, de kibukott jelöltek, mindazok, kik fejőkkel egyidősek s végül azok, akiket a Halley-üstökös el nem pusztított. . . stb. . . . stb. A résztvevők kötelesek lesznek a helyszínén kiosztott népszámláló lapok rovatait lelkiismeretes pontossággal kitölteni. Az irni nem tudók lapjai képírással töltendők ki. Műsor: 1. a) A kedélybetegek diszfelvonulása. b) A dalnokok hitvallása. 2. Egy ügyetlen ember. 3. A virágok veszekedése. 4. Egy sekerült házaspár. 5. Tündöklő orrok vonósnégyese. 6. A sovány viceházmester. 7. Helyi érdekű versezetek. 8. Befagyott és ki engedett tárogató. 9. Egy szomorú bolondság. A n. é. közönséget felkérjük, hogy e számok alatt lehetőleg zajosan társalogjon, poharakkal, tányérokkal, eszcájgokkal kellemes zörgést vigyen véghez, szóval minnél nagyobb lármát csináljon, különben félő hogy a szereplőket meg lehet érteni! Hogy az éhtifusz ki ne üssön, arról Meizler fog gondoskodni." — Farsangzáró táncestély. Az EsztergomSzenttamás- és vízivárosi Katholikus Polgári Kör ma este tartja a Fürdő szállóban szinielőadással egybekötött farsangzáró táncestélyét. Az estély iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik, amiért is a rendezőség azon kérelemmel fordul a t. közönséghez, hogy jegyeiket kellő időben váltsák meg, hogy megfelelő ülőhelyhez jussanak. Pénztárnyitás este 6 órakor. A rendezőség mindent elkövet, hogy az est a régi szokásnak megfelelőleg jól sikerüljön. — Szabálytalanságok a pótadók körül. A belügyminiszter értesülése szerint a vármegyei pótadó kivetése és beszedése terén több vármegye azt a helytelen gyakorlatot követi, hogy az egyenes adók sommás kimutatása alapján az egyes r. t. városok és községek lakosaira eső pótadót hozzávetőleg állapítja meg, azt az illető községtől egy összegben követeli, a községre bizva, hogy a szükséges összeget miként veti ki és szedi be lakosaitól. Ennek a gyakorlatnak az a következménye, hogy a községek a vármegyei pótadó beszolgáltatására szükséges összegeket legtöbb esetben saját költségvetésükbe veszik föl kiadási tétel gyanánt s községi pótadó alakjában szedik be lakosaiktól. Az 1883. évi XV. t.-c. 9. és 12. §-ai szerint a pótadót egyénenként kell kivetni s az az egyes adózókat állami adójuk arányában személyesen terheli. A község kötelezettsége arra terjed csak ki, hogy a pótadót a törvényhatóság által megállapított százalékban az egyes adózókra kiveti, beszedi és a törvényhatóságnak beszolgáltatja. Egyes vármegyék által követett gyakorlat tehát szabálytalan. A belügyminiszter most megjelent rendeletében felhívja a vármegyéket az esetleg követett helytelen gyakorlat