Esztergom és Vidéke, 1911

1911-02-19 / 15.szám

"közönségének már annyi felejthetetlen estét szer­zett, ez alkalommal uj erőkkel és anyaggal fogja a kaszinó fényes színpadán hálás közönségét f gyönyörködtetni és eddig elért sikereit öregbíteni. IA válogatott programm elé, melyben képviselve lesznek a zene, ének szavalat, couplék és páros jelenetek, nagy érdeklődéssel tekintenek s a fárad­hatatlan rendezőség ezen várakozásnak minden • tekintetben meg is fog felelni, mit a megindult serény próbákból és szereplők törekvéseiből és fáradozásaiból láthatunk. Az estélyre szóló meg­hívók már szétküldettek. j ™— Kabaré. Az esztergomi izr. „Dal és Zene­egyesület" szokásos évi kabaré estéjét ezidén már­I cius hó 5-én fogja megtartani, mely alkalommal a közönségnek, ugy mint a múltban ezúttal is rend­kívül élvezetes szórakozásban lesz része. — Zsolt Nándor hangversenye. Városunk fia, a zeneművészgárda elismert kiváló tagja, ki már külföldön is igen szép sikereket aratott, már­cius hó 1-én az országos zeneakadémia díszter­mében nagyszabású hangversenyt rendez. Zsolt koncertjére városunkból is sokan készülnek. — A párkányi iparosok mulatsága. A párkányi kath. legényegyesület ma, vasárnap a községi nagy vendéglő dísztermében táncmulatság­gal egybekötött színielőadást rendez; Géczi István­nak „A sárdi ház" cimü 3 felvonásos népszín­műve kerül szinre. — Pincebetörések. Az utóbbi jDapo^'ban egymást érik a pincebetörések.^ -rendőrségnél számos ilyértelmü feljelenti tettek az ismeretlen tettesek ellen. A betörők' a jelekből Ítélve egy szervezett bandához„ fártoznak. A megindított rend­őri nyomozásf-^Csernák Béla rendőrfogalmazó a legnagyóbö buzgalommal vezeti s miként értesü­lünk ä-ieiteseknek már nyomában is van. Az el­lopott tárgyak közül egy hordó pálinkát egy a liátárban levő szalmakazalban elrejtve megtalált — A párkánynánai vonat gyorsítása. A csata—balassagyarmati vasúti vonal felépítményé­nek erősítése már 1909. évben kezdődött, de hitel hiányában nem volt befejezhető. A magyar királyi államvasutak Igazgatósága most már az egész 160.000 koronányi összeget bocsátotta rendelke­zésre azon célból, hogy a talpfasürüsitési és sin­kapcsolásokat erősítő munkalatok mielőbb befejez­tessenek. Az osztálymérnökség a kedvező idő be­áltával a munka hátralevő 25 százalékát elfogja végeztetni, ugy hogy a Párkánynána és Balassa­gyarmat között közlekedő vonatok már a nyáron az eddiginél rövidebb menetidővel haladhatnak. Az uj menetrend előreláthatólag ugy fog alakulni, hogy egyrészt későbben indulhatnak állomásukról, mégis ugyanazon időben érkezhetnek Párkányná­nára másrészt az utóbbi állomásra korábban ér­kezhetnek, ugy hogy korábban induló vonatokhoz még csatlakozást is nyernek. így a Párkánynáná­ról 11 óra 34 perckor induló Pozsony felé köz­lekedő személyvonathoz feltétlenül csatlakozás lesz a délelőtti vonattal, holott eddig csak gyorsvonaton és sokkal későbben folytathattuk utunkat. Az előny nem sok, de még is egy lépéssel előbbre jutunk a jó vasúti közlekedés felé. — Az utak gondozása. A kereskedelmi miniszter súlyt helyez arra, hogy a vasutak az évnek abban a -szakában, amidőn azokat a mező­gazdasági termények szállítása leköti, a közutak építésére és fentartására rendelt kőanyagok szállí­tásával ne terheltessenek. Épp ezért elrendelte, hogy 1911. évtől kezdődőleg a közúti célokra szüksé­ges kőanyagok vasúton csakis február 15-től aug. 15-ig'szállíthatók. — Rendőrségünk figyelmébe. A változó időjárás miatt a hóolvadás hamarosan megfagy amely tükör simává teszi az utcai járókat amelyek aztán könnyen válhatnak súlyos balesetek okozóivá. Felhívjuk tehát rendőrségünk figyelmét arra, és intézkedjék, hogy a házak és az üres telkek tulaj­donosai homokoztassák fel a sikos járdát. — A hercegprímás inasa. Az egyik fővá­rosi lapban olvassuk a következőket: Vaszary Kolos ritkaszép életpályájának évtizedeken át igény­telen, de hűséges kísérője volt: Gyuri, az inasa. Talán még Vaszary tanárkodása idején került szolgálatába, s mint igazgatót, főapátot és herceg­prímást is odaadással szolgálta, ez az egyszerű, de élénken természetes eszű ember, a kinek nem egy mondása: jellemző anekdota. Régi, hűséges kedvelt ember volt, urával együtt öregedett, s az ő szolgálatában is halt el néhány év előtt. A Gyuri! Sokan ismerték és sokan kacagtak eredeti mondá­sain, melyek közül kettőt itt följegyzünk. Röviddel Vaszary hercegprímássá történt ki­nevezése után történt, hogy az uj egyházfejedelem társadalmi és politikai életünk előkelőségeinél lá­togatásokat tett, s ez időben néhány főúri estre lett hivatalos. Az elsőre elmenve díszruháját ma­gával vitte, mig Gyuri, a ki már öreg volt, s kü­lönben is mindig amolyan benfentes komornyik szerepet játszott, otthon maradt. Vaszary már akkor is, mint különben egész életében, igen rendszeres életmódot folytatott, koránfekvő ember volt. Gyuri vár, vár. Eltelik kilenc, tiz óra, tizenegy, s a her­cegprímás csak nem jön haza. Gyuri nem fekszik le s mind izgatottabb lesz. Féltizenkettő . . . tizen­kettő. Végre : éjfél után megérkezik Vaszary Kolos. Gyuri hosszan, szemrehányóan reá néz, s csak ennyit mond: — Na, maga ugyan jól kezdi! Valamivel később a hercegprímás Rómába készült, hogy megköszönje a pápának kinevezte­tését bíborossá. Főuraink egyike ez időben tisz­telgő-látogatásra ment a hercegprímáshoz. Néhány percig várakoznia kelleti. — Hallom, — kérdi ezalatt Gyuritól, — hogy ő eminenciája,Rómába készül. ^-igen, oda utazunk, — feleli Gyuri. ^ S meddig marad ott a kegyelmes herceg ? '— Hogy meddig maradunk: még nem tud­juk. A milyen szerencsénk van, még meglehet, frógy mindjárt ott tartanak minket —pápának. — Magyar Figyelő. Tisza István gróf és Herceg Ferenc folyóiratának legújabb negyedik számában az érdekes olvasnivalók sorozatát Tisza cikke nyitja meg. Wertheimernek nagy Andrássy­könyvét ismerteti erős kritikával s a nagyon becses helyreigazítások egész" sorával gazdagítja ezt a fontos problémát. A tengelye ennek a cikknek a Deák-féle kiegyezés igazi története s bizonyára nem érdektelen dolog, hogy éppen Tisza mondja el a nevezetes eseménynek sokszor félremagyará­zott menetét. Réz Mihály és Herceg Ferenc a radikális nemzetiségi politikát vizsgálják egy-egy cikkben s rámutatnak arra, hogy e hangzatos jelszó alatt tulajdonképpen mi is rejlik. William Alexandre Coote. „A fehér rabszolgakereskedés" ellen való küzdelem világhírű vezére a Magyar Figyelő szá­mára cikket irt a leánykereskedés kérdéséről. Far­kas Pál „A mult fogalmai és a jelen fogalomzavara" címén a nyugati kultúra és a progresszív eszmék kérdését világítja meg. Kisbán Miklós zamatos elbeszélése, Perczel Dezső visszaemlékezései, Schächter Miksának a beteg munkások és az or­vosok viszonyáról szóló tanulmánya, Lyka Károly­nak Székely Bertalan festészetét méltató cikke, Alexander Bernátnak Prohászka Ottokár filozófiaját elemző tanulmánya után a Följegyzések rovatában érdekes kisebb tanulmányok, megjegyzések, hozzá­szólások következnek. Ez a gazdag tartalom a fiatal folyóirat magyar kulturtörekvéseit nagyon beszédesen tolmácsolja. A lap havonkint . kétszer jelenik meg, előfizetési ára negyedévre 6 K, fél­évre 12 K, egész évre 24 K. Előfizetést elfogad a kiadóhivatal, Andrássy-ut 10., s minden könyv­kereskedés. Törvénykezés. Első fejezet. Dvihali az esküdtszék előtt A győri esküdtszék, mint sajtóbiróság f. hó 17-én tartott főtárgyalást Dvihali Géza esztergomi lakosnak Kiss Endre segédszerkesztőnk ellen indí­tott rágalmazási és becsületsértési perében. A dél­előtt 9 órától 12 óráig tartott és heves jelenetek­ben rendkivül bővelkedő tárgyalás befejezése után az esküdtek egyhangúlag felmentő verdiktet hoztak, melynek alapján a fórvényszék Kiss Endrét a rá­galmazás és becsületsértés vádjai alól felmentette és kötelezte Dvihalít, hogy 100 korona ügyvédi képviseleti és 34 korona 40 fillér bűnügyi költ­séget végrehajtás terhe mellett megfizessen. A hallgatóság, amely javarészt győri újságírókból állott, tárgyalás után zajosan megéljenezte a bíró­ságot az esküdteket és dr. György Károlyt a kitűnő kriminálistát, Kiss Endre védőjét. Dvihali semmiségi panaszt jelentett be a z ítélet ellen, ami zajos derültséget keltett a bíróság és a hallgatóság sorában ülő számos jogászember körében. A tárgyalásról a Győri Hirlap mai számában a következőket irja: * § ^kzúim&ml í „Esküdtszéki tárgyalás. A februári ülésszak utolsó napja volt ma. Esztergom került a sorra. A vádlott Kiss Endre az „Esztergom és Vidéke" segédszerkesztője, a főmagánvádló Dvihali Géza az „Esztergomi Friss Újság", mint az Uj lap esztergomi mellékletének a felelős szerkesztője. Két cikket inkriminált a főmagánvádló. Az egyik cikket a Füszerkereskedők Lapjából vette át szó­szerint, melyben ismeretlen szerző, a füszerke­reskedők bántalmazásáért támadta az Esztergomi Friss Újságot. Dvihali Géza a cikk közléséért elsőbb a Füszerkereskedők Lapját perelte, majd pert indított a cikket átvevő Esztergom és Vidéke ellen is. A Füszerkereskedők Lapjával az ügy nyilatkozattal elintéződött, az esztergomi lappal szemben azonban dacára, hogy az is át/ette a nyilatkozatot, főmagánvádló a pert . folytatta. A másik cikk az esztergomi Szent István ünnep körül forog, melyet országossá akartak tenni az esztergomiak. A rendezés nem sikerült s ezt az Esztergom és Vidékében szóvá tette Kiss Endre. Jóllehet név a cikkben említve nincs, Dvihali Géza magára nézve találta sértőnek a cikk ki­tételeit. Ezt az ügyet tárgyalta ma az esküdtszék, melynek elnöke Szabó Jenő volt, szavazóbirák Fehérpataky László és dr. Thariczky Jenő. A fő­magánvádló személyesen képviselte a vádat, a vádlottat dr. György Károly ügyed védte. Az esküdtszék tagjai lettek: rendes esküdtek: Ro­manek Frigyes, Deutsch Gyula, Szalay Károly, Tálos Imre, Fillinger Károly, Hász Lőrinc, Pozsgay Kálmán, Hencz Sándor, Kienitz Károly, Mesterházy Bálint, id. Späth Gyula, Hollósy Iván, pótesküd­tek : Tower János és Tárczay István. Az eljárás lefolytatása és perbeszédek után az esküdtek nem bűnösnek mondották ki Kiss Endrét, kit ennek alapján a bíróság a terhére rótt rágalma­zás és becsületsértés vádja alól felmentette." MÁSODIK FEJEZET. A komáromi kir. törvényszék vizsgálóbírója Dvihali Géza esztergomi lakosnak immár harma­dik rágalmazási perében, melyeket Kiss Endre in­dított ellene, a következő vizsgálatelrendelő vég­zést hozta: A komáromi kir. törvényszék vizsgálóbirájátóL 235/1911. B. szám. V. 8/-—^ Kiss Endre sértettnek Dvihally Géza gyanúsított ellen indított bűnügyben. VÉGZÉS. Kiss Endre újságíró esztergomi lakos főmagán­vádló indítványára, a B. P. 105. 103. §. 3. b. pontja és az 565. §-ához képest elrendelem a vizsgálatot Dvihally Géza, 32 éves, r. kath. érsek­újvári születésű, esztergomi lakos, az Esztergomi Friss Újság szerkesztője, nős, vagyontalan gyanú­sított mint szerkesztő, illetve kiadó ellen, az 1848. XVIII. t.-c. 33. §-a alapján, a B. T. K.261. §-ába ütköző és a 256. §. szerint minősülő becsületsértés

Next

/
Oldalképek
Tartalom