Esztergom és Vidéke, 1911

1911-02-12 / 13.szám

jesitette kötelességét és a kerületi orvos véleménye alapján a zárdai iskola bezárását és a bentlakó növendékek hazaküldését mondotta ki, nehogy ők is elkapják a vörhenybetegséget. A polgármester előrebebiztositó végzését megfelebbezték az alispánhoz, aki a főorvos véleménye alapján — mert itt egyetértett a főorvos és — nem a polgármester, hanem — a kerületi orvos is, szintén helyénvalónak találta az I. fokú határozatot és jóváhagyta, Cakhogy rövid ideig. Jött ugyanis a szerdai közigazgatási ülés, ahol dr. Fehér Gyula bizottsági tag az alispánnak, mint II. fokú hatóságnak ezen discretionális jogán alapuló határozatát kifogásolta és ugy óhajtotta újból kiadatni a határozatot, hogy a belnövendékek a három fertőzött beteg mellett maradhatnak. Jellemző, hogy a zárdából egy napra, mig a határozat érvénye tartott, a helybeli növendékeket kibocsájtották, de rájuk parancsoltak, hogy másnap már bejöjjenek, mert annyira biztosra vették a kanonok ur közbenjárásának eredményét. Ugy is lett. Az alispán deferált egy bizottsági tag teljesen jogtalan és nevetséges felszólalásának s amit előbb helyesnek látott, megváltoztatta, mert Fehér Gyula az ő discretionárius jogába beleavatkozott. E feltűnő jelenség után nem tudjuk, kinek a II. fokú hatósága a nagyobb. Az alispán felelősséggel teljes avagy Fehér Gyula felelőtlen hatósága-e? Azt azonban kijelenthetjük, hogy ha csak egy fertőző megbetegedés történik is ezután az agyonzsúfolt zárdában, mi nem fogjuk összetéveszteni — amint láttuk — a nagyon is létező két másodfokú hatóságot! A háziasszony és a husdrágaság. A husdrágaság veszedelme a dolog természete szerint legjobban sutja a hivatalnokokat, de szenved alatta az ipari és kereskedelmi középosztály is. A háziasszony itt tehát az elé a feladat elé kerül, amely szinte határos a lehetetlenséggel : hogy a háztartási összeg emelése nélkül elláthassa a családot a kellő élelemmel, de ugy, hogy ezáltal a család egszsége és táplálkozásának ésszerűsége ne szenvedjen. Számolni kell azzal a körülménnyel is, hogy ősi babona szerint a hus az egyedüli tápláló eledel, amelyből a ház urának mindig a nagyobb darabot kell juttatni. És a ház és a teremtés urai valóban szent joguknak tartják azt, hogy minden ebédnél minél nagyobb darab hus kerüljön a tányérjukra s egyenesen e szent jog elleni merényletnek tekintenék a húsdarab megkisebbitését. És noha ma már igen sokan ismerik azt a német közmondást, hogy a zserelem a gyomron keresztül támad, a ház asszonyának mégis meg kell kísérelnie, hogy a husadagot megkisebbítse: csakhogy ezt ugy kell tennie, hogy a férj uram észre ne vegye. Konyhai tudományánakle gjavát kell előszednie, amit erősen megkönnyit az, hogy a férfiak izlése a legutóbbi évtizedekben erősen megváltozott: ma már rrem férfiatlanság, ha valaki az édes ételeket czereti, ami nagy előnyt jelent az asszonyra nézrn. fi. tudomány fegyvereit is harcba lehet vinni a husadag kisebbítése érdekében, azzal érvelve, hogy a be tegségek egy tekintélyes része, többek között a köszvény is a mértéktelen husélvezettől származik Ahol gyermekek vannak, ott a husszükében levő, sőt esetleg husmentes háztartás határozott előnyt jelent a gyermekekre nézve. Ma már a gyermekorvosok tekintélyes része azon az állásponton van, hogy a gyermeknél 10—12 éves ko rukig a húsételnek a lehetőségig való korlátozása igen célszerű. A husmentes napokban többnyire rontott levesre lenne utalva a háziasszony s a Jőzelékek legkülönfélébb fajtáira. Ha azonban' a lencse, borsó, bab vagy burgonyaleveshez egy kis sovány füstős szalonnát főzünk, vagy virslit aprózunk belé, a férj urak nem fognak kivetni valót találni rajtuk. A halakra is nagyobb figyelmet kell a gondos háziasszonynak fordítani, mint eddig. Igaz, hogy a jó hal drága, de számtalan olcsó halfajta létezik, melyek nemcsak főve, de sülve és ragout-szerint elkészítve kitűnő és Ízletes fogást szolgáltatnak. Figyelemmel kell lennünk arra is, hogy a vadhús és szárnyasok husa a mai drágaság mellett aránylagosan elég olcsó eledelül szolgálhatnak. Egy nyul, amely mintegy 2—3 koronába kerül, egy négyszemélyes háztartásnak kétszeri étkezésre elegendő hust ad. Igy tehát mondjuk 3 koronáért két ebédre, való hust szerezhetünk be, ami nem nevezhető drága élelmezésnek. Ugyanígy vagyunk a libával is, amely nem nagyevőknek négyszerre elég, (mindig négytagú háztartást számitva), természetesen az apróléknak és a májnak felhasználásával s a zsir árának leszámítása mellett. Éppen a gazdaságos kihasználhatóságban rejlik a szárnyasok és a vadhús előnye. A puddingszerü húsételeknek egész sora alkalmas arra, hogy kevés hússal készúsük az asztalra kerülő húsételeket. Természetes hogy mindezek az ételek nem küszöbölik ki teljesen a hust, csak azt teszik lehetővé, hogy kevés hus felhasználásával mégis változatos és tápláló ételek kerülhessenek az asztalra, s amellett mégis némi megtarakitás legyen elérhető. Jó gazdasszony aztán a tésztás nemüekben is bő kárpótlást tud nyújtani a körülrajongott húsért, mely különben is az ujabb orvosi felfogás szerint könnyen nélkölözhető eledel. HÍREK. riánknak lapjai! s ahol balsors ért, ahol nemzeti szerencsétlenség komor lapja van: mindenütt ott találom a késő szót. Én nem vagyok az, ki a mult idők vétkeinek feltárásában gyönyörködném. Előttem szent e haza múltjának emlékezete, mint szent atyámé, ki bu között hajtotta sirba fejét. ítéljünk pietással őseinkről, ha akarjuk, hogy az utókor méltányos legyen, midőn minket itélend. De ha vannak kötelességeink a multak emléke iránt; vannak hazánk jövendője iránt is, mert nem csak azon hazát kell szeretni, amely volt és van, hanem azt is, amely leszen, midőn mi nem leszünk többé. Ezen szent kötelesség int, hogy pietas miatt ne mulasszuk el okulni a história tanulságain. És én e tanulságok között ott tilalom azt, hogy apáink legszebb cselekvényei azért termettek meg oly ritkán a várt gyümölcsö ket, mivelhogy elkéstenek. Igen gyakran az vala bajunk, hogy szerettük kísérgetni a fátumot, szerettük kisérleni vájjon forintos adósságot nem lehetne-e garassal lefizetnünk. És fizettük a garast haszontalanul, mert adósságunk egészben maradt. Ugy ne járjunk, Uraim! mint vagyonban bukott hazánkfiai legnagyobb része, kiket nem a váltó adósság, hanem a prolongatiók buktattak meg." A legerősebb részt irtuk ide a konfiskált cikkből. Ismételjük: nem tudjuk megérteni, hogy mi ebben a Kossuth cikkében az, ami a cenzort a szerfelett való szigorúságra ösztönözte? Mennyire másképen beszél ma, különösen a bulvársajtó. Csak találomra, — nem keresgélve, — ime közlünk egy kis aktuális delegációs mutatványt, hogy miként fog ma az újságíró tolla: „Talpnyalók, gyászmagyarok!" Megkezdődött a delegációs csalás: A bécsi Hotburg márványtermében ma délelőtti megjelentek a magyar delegáció tagjai, ünnepi fénnyel, selyemből való magyar díszruhában, fölcicomázva mindenféle érdemjelekkel. Mikor már valamennyien együtt voltak, a király főszertartásmestere bevezette őket a belső titkos tanácsosok termébe, ahol a trón körül foglaltak állást., Pár perc múlva kopogás jelezte, hogy jön a király. Megállott a trónszék előtt és várta a műsor kezdetét. Előlépett erre Láng Lajos, a delegáció elnöke és beszédet intézett az uralkodóhoz. Mézes-mázos szavak ezek, nem a nemzet lelkéből fakadók, hanem a császárimádásban megőszült, rokkant politikus fölkin okozása. Egy gerinctelen és az udvar legalázatosabb szolgálatára mindig kapható kormány és többség svarzgelb politikáját hirdette, hasravágódott a császári akarat előtt, amely az ő szemükben fölötte áll a nemzeti érdeknek. Kétségten bizonyságát adta Láng Lajos annak, hogy a közös miniszterek nem állhatnak elő olyan szemérmetlen tulköveteléssel, amit a munkapárti delegáció szives örömest meg ne szavazna. A magyar delegáció elnöke — és ez roppant szomorú dolog — lovat adott a kancellár alá. Hogy Aehrenthal ráül és megnyergeli Magyarországot, az már kétségtelen. Kezdődik a nagy zsebvágás KhuenHéderváry lelkes asszisztálása mellett. Hasra magyar! — Láng a császárért lángol stb. Szembeállítottuk a multat és jelent. Az igaz, hogy gyönyörű sajtószabadság van ma. De hogy van-e ebből haszna, vagy inkább kár van belőle a nemzetnek, azt döntse el az olvasó izlése és vérmérséklete szerint. — A párkányi Kaszinó a decemberi Szávay-est fényesen sikerült rendezésével ugy látszik pregrammot jelölt ki magának, hogy rendezendő estélyei oly színvonalon fognak állani, hogy azok díszére válnak akármelyik vidéki nagy város társaskörének is. A Kaszinó agilis vezetősége február hó 25-én rendezi müvészestélyét a budapesti Vígszínház egyik legbájosabb művésznőjének s két legmulattatóbb program művészének közreműködésével. Mint halljuk Sarkady, Komlóssy Emma és Ferenczy Károly művészek lesznek akik igazán áldozatot hozva, télvíz idején lejönnek Párkányba barátaik hívására, hogy művészi játékukkal gyönyörködtessék Párkány s reméljük Esztergom művészetkedvelő közönségét. A párkányi Kaszinó erejét tán meghaladó nagy anyagi áldozatoktól sem riad vissza, hogy estélye minden várakozást kielégítsen, de viszont számit a közönség legodaadóbb támogatására. A rendezőség meghívót nem bocsát ki, — mindenkit szívesen lát, aki igazi művészi előadás iránt érdeklődik. Az est műsorát egyik közeli számunkban hozzuk. — A zárda bezárása. Nagy félelmet kela tett városszerte az a kétféle hatósági intézkedés, hogy egyik nap a belnövendékeket hazaküldték három vörhenyeset miatt, a másik nap meg már visszahívták, mert talán a fertőzés lehetősége elmúlt. Az intézet alapos fertőtlenítésével, sem a szobák nem lesznek tágasabbak, sem a nedves, nyirkos talaj szárazabb. Tudják-e azok a hatósági közegek, hogy milyen felelősséggel jár ily fertőző betegség esetén a rendeletek kicserélgetése és a közigazgatási magántudósok nem éppen érdektelen véleménye után való indulás? A leánynevelő intézetben ugyanis a hivatalos megállapítás szerint több vörhenymegbetegedés lett bejelentve s évek hosszú során át megállapítást nyert, hogy a gyermekjárványok rnndszerint itt veszik kezdetüket. Az intézett megvizsgálása alkalmával konstatáltatott, hogy túlzsúfoltság tekintetében a megengedett legtágabb határt is túllépi. Keskeny hálóhelyiségekben a felügyelő személyzeten kivül 80 bennlakó van elhelyezve, az ágyak sok helyütt oly szűken állanak, hogy alig lehet hozzájuk férni. A Haudinger-féle házban levő hálóhelyiségek nemcsak túlzsúfoltak, de a legprimitívebb higiénikus igényeknek sem felelnek meg. Három bennlakó és