Esztergom és Vidéke, 1911
1911-12-17 / 99.szám
ESZTERGM ÉS WIDÉKE. 2 Kofáink nem tartják érdemesnek a piaci árut itt naphosszat eladogatni, hanem leviszik azt a fővárosba, ahol gyorsabban, kisebb fáradsággal túladnak rajta, és mehetnek haza egyéb mnnkájukra. Nálunk kicsiny a kínálat, nagy a kereslet. Ha most 4—500 munkás vonul a városba, a kereslet emelkedik s a kínálat nem változik, minek folytán a tej, gyümölcs, házi vete- mények, szárnyas és egyéb cikkek ára még nagyobb lesz. Ezt érjük el a gyárakkal. Ezért nem kell sopánkodnunk gyárak után, ezért kell más törekvések felé gravi- tálni és inkább elégedjünk meg egy törvényszékkel, pénzügyigazgatósággal, illetve ezeknek reményével, mintsem hogy olyan ábrándok megvalósulására számítsunk, melyeknek teljesedése esetén ott tartunk, ahol eddig. Lenkei Emil. Az esztergomi iskolák jellege. Irta : Bertalan Vince. II. Igaz ugyan, Esztergom városának van iskolaszéke, de nincs róni. kath. jellegű iskolaszéke, amelynek tagjait kizárólag a hivek választották meg, és amelyet az egyházhatóság erősített volna meg és amelynek működési hatáskörét a püspöki rendszabályok és utasítások szabják meg. Már pedig az esztergomi iskolaszéket vallásra való tekintet nélkül minden polgár választja, ha nem is közvetlenül, de a városi képviselő tagok választása révén közvetve és hatáskörét a közoktatásügyi minisztérium által a községi iskolák iskolaszékei részére megállapított szabályzat körvonalozza és aszerint is jár el, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy az esztergomi iskolák — bár ez idő szerint az iskolaszék tagjai csak rom. kath vallásuak lehetnek — törvény, jog és rend szerint közs. iskoláknak minösitcndők. Miért? Mert egy a polgári község által választott községi iskolaszék szervezetébe és közigazgatásában álló iskola más mint községi iskola nem lehet! Nem ! Mert a hatályban levő népoktatási törvények, rendszabályok, döntvények jogrendszerek alapján egyetlen egy jogalap sincs arra nezve, hogy kath. iskola közös közs. szervezetb:n igazgattassék és kormányoztassék! Ez idő szenem engedve, hogy minden férfi társul az életre egy nővel, még mindig megmarad a nők fele, kik savanyúan, eltelve világgyülölettel számolják a napokat, mikor érkezik el ezon kor, mely ledönti a válaszfalat férfi és nő között. E nők alkotják a feministák csoportját, azon csoportot, mely hatatlan barbársággal, erőszakossággal követeli a nők emancipációját minden téren ! Nyissuk meg előttük a boldogulás kapuit, hagyjuk érvényesülni őket minden téren. Egyrészük elvül vallja a s abad szerelmet is. Hát mégis kibújik a szeg a zsákból? Azt gyondolom, e hölgyek, kik szemérmük nem tiltaná, első helyre helyre helyeznék e jelszót. Ez fáj nekik. Jól számítanak! Úgy véljük, töröljük el a házasság intézményét, betelik szivünk vágya. Ha epész életre nem akar társulni velünk egy férfi sem, a pillanat örömeit senki sem veti meg. Hál’ Istennek, e nőiességükből teljesen kivetkőzött némberek nié°' ingen kevesen vannak ! Összegezve az elmondottakat arra a conclu- zióra kell hogy jussunk : a nőnek csak akkor van létjogosultsága, ha van kire támaszkodnia. A többi nem tudván más jobbat cselekedni, haddba verődik össze, hogy igy vívja ki a nők jogait. Egy hő fohásszal fejezem be irásozat : Vajha mindenki csak annyit tüdna ártani a nők jogaiért küzdőknek, mint jelen kirohanásom. Atout. rint Magyarországban ellentétben áll a rom. kath. iskolák szervezetével, hogy bárhol bármily címen az iskola kath jellegűnek minősittesék —az oly iskola, amelyek kormányzata az egyházhatóság jogkörén kívül esik. És hogy az esztergomi iskolák mennyire kívül esnek, igazolják a következők : Az iskolaszék, a polgári község által választott iskola kormányzati testület, tehát nem katholikus. Az iskolaszék megválasztásához és megalakulásához, megerősítéséhez abszolúte semmi köze nincs, nem is lehet. Az iskolaszék hatáskörét a községi iskolaszék részére kiadott szabályrendelet körvonalazza, minek folytán : a tanítókat megválasztja, azoknak megerősítését a közigazgatási bizottságnál, foganatosítja fegyelmileg az egyházhatóságtól nem függnek, végezetül, ha fizetéseik kiegészítésére államsegély szándékoltatik kérelmeztetni, akkor a szükséges egyházi engedélyt nem kéri ki, mert nincs is szüksége reá. Kell-e ezeknél nagyobb és erősebb bizonyíték arra nézve, hogy az esztergomi iskolák egyáltalán nem tekinthetők kath. jellegő iskoláknak Hátra volna még azon ellenén, hogy az iskolák igazgatói a plébánosok. Ez kérem itt bizal ninak tekintendő, amennyiben a kath iskoláknál a plébánosok a fennálló egyházi rendszabályok és utasítások alapján hivatalból igazgatói, az esztergomi iskoláknál azonban bizalmas álláspontból. És hogy az esztergomi iskolák mennyire községi iskoláknak minősitendők, tanúsítja nemcsak azoknak a községi iskolák iskolaszékek, hatáskörét szabályzó rendtartás S/.erint való köz- igazgatása, hanem azon tény is, hogy úgy a kir. tanfelügyelőség valamint a vallás- és közoktatás- ügyi minisztérium is úgy kezeli azokat, mint községi iskolákat, mert amint fentebb eléggé kimutattam, bebizonyítottam : tényleg azok. Minek tehát áltatni magunkat, hogy azok rom. kath. jel- legüek. Dehogy azok ! . . . Dehogy azok ! Azt azonban senki sem vitathatja el, hogy a szab. kir. város közönségének egy többségben levő része a múltak tradíciójánál fogva, valamint a hercegprimási székhelyre való tekintetből iskoláiba a kath. szellemben való nevelést és képzést kívánja, ezeknek biztosítása céljából az iskolaszékbe csakis kaíli. vallásu tagokat választ be és az iskolák beléletének kormányozására a plébánosokat, — mint iskolaigazgatókat hatalmazza fel. Az az úgy nevezett status quo, amit feltétlenül dicséret és elismerés illet, de távolról sem jogalap arra nézve, hogy az iskolák kath. jellegűnek minősíttessenek. AAiért is épenséggel nem tartom illetéktelennek sem időszerűtlennek, ha a város polgárai aként akarnak teljesen tisztában lenni, vájjon a város által fénntartott iskolák törvény és jogrendszerint a maga valójában minő jellegűnek tekintendők. Mert ha hath, jellegűek, akkor a városnak az iskolafenntartási kötelezettségek teljesítés«, nek épségben tartása mellett azoknak kormányzatára, közigazgatására nincs jogalapja, tehát illetektelen, ha pedig közs. jellegűek, akkor az iskolaszékbe'választói arányához képest más vallásu tagok is beválaszthatok és annak minden törvényes elismert felekezet nek hitközségének lelkésze hivatalból tagja. A városnak kétségtelenül joga van az általa kormányzott iskola jellege fölött határozni. Joga van tehát az esztergomi iskolák jellege fölött is dönteni. De ha a kath. jelleg mellett döntött, akkor egyszersmind le kell mondania atról, hogy az a községi iskolák szervezetében kormányoztassék, és nehogy a kalh. hivek, a kath. hitközség, az egyházi iskoláik birtoklásában zavartassanakK 1911. december 17. telekkönyvi átruházás, avagy szerződés alapján biztosítást nyújtani, képezi elsőrendű feladatát. És ezen szempontok legyenek szem előtt az egyházhatóságnál is, mikor arról van szó, hogy az esztergomi iskolák fejlesztéséhez tetemes segéllyel hozzájárul. Ezzel nem azt mondom, hogy a város községi iskoláit ne segélyezze, de minden esetre elsőrendű feladata légyen a hercegprimási székhely iskoláit törvény és jog szerint a maga tulajdonába és hatáskörébe bevonni. Ha pedig a város arra nem hajlandó, tegyen úgy mint. Szombathelyen, hol Istenben boldogult néhai való Szabó Imre az ékesszavu püspök egy virágzó kath iskolát létesített, amelynek pompás palotát építtetett és tanerőit Magyarországon a legjobban dotálta. Minapában átutazóban voltam Szomb >.the- lyen. Vasárnap lévén reggel 8 órakor betértem a székesegyházba. A templom hajója tele volt vagy nyolcvan gyermekkel. Harsányan és gyönyörűen énekelve dicsérték az Urat. Ezek a Szabó Imre püspök alatt alapított kath. elemi iskola gyermekei voltak. Nagyon jó emlékezem rá, mikor az ő miséjükön ő maga is megjelent és úgy örült szive lelke, mikor felharsant az általa költött Mái ia éneke. „Mária drága neve, lelkem édes ötömé : Mária. Igen, róni. kath iskolát a hercegprimási székhelynek, az egyház magyar Rómájának, olyant mint Szombathelyen van és "amelynek kormányzata, közigazgatása kebel beli. HÍREK. Az „Esztergom és Vidéke“ szépségversenye. Múlt számunkban jeleztük, hogy lapunk szépségversenyt rendez, melyen Esztergom három legszebb leányának és három legszebb asszonyának nevét fogja a beérkező szavazatokból megállapítani. Kérjük az alábbi szavazólapot kivágni és kitöltve szerkesztőségünkhöz mielőbb visszajuttatni. A szavazás eredményét karácsonyi számunkban fogjuk közölni. Az ,,Esztergom és Vidéke“ szerkesztősége. Szavazo-lap. Legszebb esztergomi leányok : 11. ............................................................................................ 11 1. Legszebb esztergomi asszonyok : II......... II I. Minden érdek és elfogultság nélkül,legtisztább meggyőződésem szerint állítom Név :
