Esztergom és Vidéke, 1911

1911-12-14 / 98.szám

1911. december 14

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE.

3

— Az esztergomi iskolák jellege. Fontos ügyben hozott Esztergomvármegye közigazgatási bizottsága tegnapi ülésén határozatot, amennyiben az iránt döntött, hogy Esztergom szab. kir. város közvagyonából és közjövédelmébol fenntartott és felállított elemi iskolák tulajdonképpen minő jellegűek. Ez ügyben még az 1900. évben egy vegyes bizottság volt kiküldve, amelyben az egyházi főhatóságnak, a városi iskolaszéknek magá .ak a városnak s a közigazgatási bizottságnak küldöttei foglaltak helyet. A tárgyat Schwetz Vilmos kir. tanfelügyelő adta elő s határozati javaslata szerint az esztergomi iskolák az 1868. évi 38. t.-c. 25 §-a szerint csak községiek lehetnek. A felekezeti jelleg mellett dr. Fehér Gyula kanonok érvelt, az előadói javaslat mellett dr, Hulényi Győző tiszti főügyész és Seyler Emil tiszti főorvos, mig Brutsy János halasztó indítvány beadásával vélte magát e nyílt színvallástól kivonni. Szavazásra kerülvén a sorra az előadói javaslat mellett, dr. Bárdos Géza kir. ügyész, dr. Hulényi Győző tiszti főügyész, dr. Major Ödön árvaszéki elnök, Némethy műszaki tanácsos, Opaczky Pongrácz kir. tanácsos, pénzügyigazgató, Dr. Seyler Emil tiszti főorvos és Schwetz Vilmos kir. tanfelügyelő, ellene pedió Etter Gyula primási gazdatiszt és bérlő, Dr. Fehér Gyula kanonok, az iskolák jelenlegi igazgatója, Dr. Helcz Antal egyházmegyei ügyéd, Mattyasovszky Lajos nyugalmazott primási jószágigazgató, Dr. Perényi Kálmán alispán, Pongrácz Kázmér főjegyző és Dr. Vargha Dezső esperes-plébános szavazott így tehát hét szavazat állót hét szavazat ellen. Az izgatott helyzetnek hamar véget vetett Meszlényi Pál energikusi és határozott fellépése, aki döntő jogú elnöki szavazatát a tanfelügyelő előadói javaslatára adta le s kimondotta a közigazgatási bizottság határozatát, mely szerint az Esztergom város által fenntartott elemi iskolákra nézve meg- állapittatott, hogy azok községi jellegűek.

Szerkesztői üzenetek.

— Kíváncsi Tokod. A csendőrség valóban kiegészítő része a hadseregnek. A csendőr teljes mértékben katona és mint ilyen katonai fegyelem alatt áll. Hatásköre eltér a katonáétól, mert a honvédelmi miniszterrel együttesen a belügyminiszter rendelkezik vele. Ha ön kiszolgált katona és altiszt volt, akkor lehet reménye arra, hogy probacsendőrnek felveszik. Az itteni parancsnokság, melynek irodája a Dunaparton van, bővebb felvilágosítást nyújthat.

Thália templomát városunk közönsége nem látogatja úgy, mint amennyire megérdemelné. Érthetetlen ily közönbösség. Pedig ha csak azt az egy körülményt vesszük is figyelembe, hogy az Esztergomba eddig ellátogatott színtársulatok női főszereplői, az előző primadonnák meg se közelitették M. Jászay Mariskát, már ez is elég volna a fokozottabb érdeklődés megnyilvánulására. Nem akarunk egy-két senki által komolyao nem vett esztergomi család nagyurhatnámságáról beszélni, ezeknek ugyanis „derogál“ vidéki színházat megnézni (! ?) Ezeket képzelődésükből ember fia úgy sem lenne képes kizökkenteni. De van városunknak józan polgári eleme is, amely máskor a kulturális dolgok iránt érdeklődni szokott.

Szombaton „A papa,, cimü újdonságot mutatta be a társulat elsőrangú előadás mellett igen kis számú közönség előtt. De itt megjegyezzük, hogy nem a szinp rtoló közönségen mullott a csekély érdeklődés, hanem az Idő őnagyságán. Szakadó esőben nem nagyon szeretnek kimozdulni az emberek.

Vasárnap délután a „Tatárjárás“ ismert operetteben kacagtatta meg Bihari L. a délutáni publikumot. Igen jó alakítást nyújtottak Marosi Géza, Virág Erzsi, Magvassy, Szerdahelyi és Marosi Sándor is.

Vasárnapeste „Az ember tragédiájáét adta elő a társulat a díszletektől eltekintve tűrhetően Ádám szerepében Bihari mindvégig lekötötte a kisszámú közönség figyelmét. Harsányi Lili csinos Éva volt. Bihari a Keppler-féle jelenetben különösen dicséretreméltó alakítást produkált. — Érthetetlen, hogy ezen az előadáson se tanárt se diákot nem lehetett látni. Pedig a diák az Ember tragédiájának előadásából többet tanul, mintha egy álló esztendeig magyarázzák neki, hogy mii is akart mondani Madách.

Hétfőn „Az aranyember“-t mutatták be nagyobb látogatottságot megérdemlő előadásban.

— Cabaret-estély. A színtársulat ma csütörtökön este igen érdekesnek Ígérkező előadást fog tartani az Esztergomi Rendőri Alkalmazottak Nyugdijpótló és Segélyző Egyesülete javára. Színre kerül a „Valami hibája van“ bohózat. továbbá „Az uj lámpás“ vígjáték, melyet nagy cabaret-estéllyel fognak befejezni. Ez előadásra annál is inkáb felhívjuk a közönség figyelmét, mivel a tiszta jövedelem egyrésze jótékony célra fog szolgálni.

Az „Esztergom és Vidéke“ szépségversenye.

Adatik tudtára mindenkinek, hogy az Esztergom és Vidéke szépségversenyt rendez.

Lapunk legközelebbi számában egy szavazó lapot fognak olvasóink találni, a mely kivágandó és a rovatok kitöltése után mielőbb szerkesztőségünkhöz lesz küldendő.

A szavazó lapok hat kitöltetlen rovatot fognak tartalmazni és pedig: a három

legszebb esztergomi leány és a három legszebb esztergomi asszony neve számára.

A beérkező szavazó lapokat egy három tagból álló részrehajlatlan bizottság fogja átvenni és a szavazatok összeolvasása után a legtöbb szavazatot nyert hat nevet megállapítani.

A szavazás eredményét lapunk karácsonyi számában fogjuk olvasóink tudomásara hozni.

Az Esztergom és Vidéke szerkesztősége.

NYILT-TER.*)

534/1911. B. szám.

Ő Felsége a Király nevében.

A komáromi kir. törvényszék mint büntető bíróság Nádasdy Aaladár kir. törvényszéki elnök elnöklete alatt, Kövér Lajos és Sztráska György kir. törvényszéki birák, valamint Wittek Zoltán kir. törvényszéki jegyző mint jegyzőkönyvvezető részvétele mellett a vádi nácsnak 1910. évi 2310. B. szám alatt kelt vádhatározatában Katona Géza pótmagánvádlónak 2689. B. 1919. szám alatt kelt vádiratában Dr. Prokopp Gyula ellen nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt foglalt vád fölött a kir. törvényszéknek 1911. évi 237. szám alatt kelt végzése folytán Csajághy Károly kir. ügyész, mint közvádlónak, Dr. Schreiber Lajos ügyvéd, mint mint magánvódló képviselőjének a szabadlábon levő vádlottnak jelenlétében 1911. évi február hó 7-ik napján Komáromban megtartott nyilvános főtárgyalás alapján, a vád és védelem meghallgatása után a következőleg

ítélt:

A kir. törvényszék bűnösnek mondja ki

Dr. Prokopp Gyula budapesti születésű, 49 éves, róm. kath. vallásu, nős, három gyermek atyja, gyakorló ügyvéd, esztergomi lakos vádlottat a BTK. 258. §-ába ütköző, s a BTK. 259. §-a szerint minősülő, nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt, hogy az ő felelős szerkesztősége alatt megjelenő „Esztergom és Vidéke“ cimü lap XXX. évfolyamának 1903. évi december hó 25-én Esztergomban megjelent 102. számában „Kifosztották a felvidéket“, „Hitelforgalom a Vág mentén“, „Tótország Budapesten“ címek alatt a következő s Katona Géza által vádtárgyává tett sértő és rágalmazó állításokat tette közzé nyomtatvány utján : „Vidékről a hitelforgalmi intézetek csalásairól és fosztogatásáétól érkeznek bus hírek“, a megtépett parasztok sírva panaszolták, hogy a felvidéket koldusbotra juttatta egy hitel- forgalmi iroda“, „Egy éve már, hogy a felvidéki tót falvakban : Repistyán, Garamrévén, Zsarnó- czán, Újbányán, Erdősurányon minden viskóba bekopogtatott egy ur — aki a következőket adta elő: „Kathona és Társa, Ipolyvidéki Hitelforgalmi Intézet“ tulajdomosa Kathona Géza vagyok. Ezután nyomtatott magyarnyelvű Írásokat vett elő és tótul megmagyarázta, hogy hajlandó jelzálogkölcsönöket kieszközölni egy nagy pénzintézetnél. Bízzák meg a kölcsön megszerzésével : ha nem kapják meg a pénzt, úgy nem számit fel semmi közbenfárási d’jat. A tótok, akiknek a fele teljesen analfabéta — mind örömmel fogadta a szives ur ajánlatát és sorban aláírták a magyar blankettákat, amelyből egy betűt sem értettek. A nyomtatvány tartalma pedig az volt, hogy elismerték a felvett kölcsönt és megengedik, hogy a zálogjog ingatlanaikra bekebeleztessék“. „A tótok Budapesten“ rovatban : „A tótok egyértelmüleg vallottak, hogy ezen a réven egy fillért sem kaptak, fogalmuk sem volt, mit Írnak alá, és mind körmönfont csalás áldozatai“. „Beszélgetés egy áldozattal“. Ifj. Csics József mondotta el kifosztásuk szomorú történetét. Néhány hónappal ezelőtt a faluban házról-házra járt egy ur, aki szives szó val megmagyarázta az embereknek, hogy soha jobb alkalom nem volt kölcsönre, mint most. Őt Kathona Gézának hívják, nemes ember, úri ember, bankja van Ipolyságon. „Kieszközli a pénzt, ha nem sikerül, nem számit fel az utánjárásért egy fillért sem.“ Magyar nyomtatott papirosokra irtuk fel. hogy ki mennyi kölcsönt akar. „Bizony sokan nem értik a betűt nálunk. Volt aki csak a keresztvonását irta alá, a többit kitöltötte Kathona“. Bélyeges írások jöttek a faluba, a törvény százakat kövatel rajtunk, — hogy miért — nem tudjuk, fogalmunk sincs, pénzt nem kaptunk semmit. Megtudtuk, hogy megcsaltak benünket. Akinek volt egy kis megtakarítottja, az feljött Budapestre, a többiek otthon remegve, imádkozva várják, mikor viszik el a tehenüket, a vánkosukat olyan tartozásért, amelyről nem is sejtik, hogyan szakadt rájuk. Szegény tótok. Ügyvédeik utján pedig bűnvádi feljelentést tettek Kathona Géza ellen, és ezért őt a BTK. 259. §-a alapján a BTK 92. §-ának alkalmazásával az 1892. évi 27. tcikk 3. §-ában meghatározott célokra fordítandó, az ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett fizetendő, igazolt behajthatlanság esetében 2 és 1 kettő és egy) napi fogházi a átváltoztandó 400 korona fő, és 20 korona mellék pénzbüntetésre ítéli.

Kötelezi a vádlottat arra, hogy 59 korona eddigi, és az ezután felmerülendő bűnügyi költségeket a m. kir államkincstárnak az 1890. évi 43. te. 9. §-ában meghatározott végrehajtás terhe mellett megfizesse.

A jogerős ítéletet egész terjedelmében a BTK. 277. §-ának második bekezdése alapján az „Esztergom és Vidéke“ cimü lapban ennek leg-