Esztergom és Vidéke, 1911

1911-09-14 / 72.szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE „1911. szeptember 14. „Ellenőr" stb. lapokban közölt kor-, élet-, és jellemrajza jelent meg. Temetése. Vasárnap délután helyezték örök nyuga­lomra Pór Antal holttestét a főszékesegyház sír­boltjában. A temetési szertartást dr. Rajner Lajos püspök végezte nagy papi segédlettel. A részvét impozáns volt. A temetésen megjelent Meszleny Pál főispán és dr. Perényi Kálmán alispán veze­tésével a megyei tisztikar, Vimmer Imre vezetése mellett a városi tisztikar és képviselőtestület, a főkáptalani uradalmi tisztikar, több helybeli egye­sület és óriási nagyszámú közönség. A tudomá­nyos társulatok nevében dr. Borovszky Samu aka­démiai igazgató, a Magyar Történelmi társulat főtitkára jelent meg, iki a következő beszédet mondotta Pór Antal koporsójánál: „A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Történelmi Társulat koszorúját hozom ravatalodra, megdicsőült társunk és mesterünk! Mind a két tudományos intézetünknek osz­lopos tagja voltál s mind az Akadémia, mind a Történelmi Társulat büszke volt rá, hogy téged tagjai sorában tisztelhetett. Nemcsak akkor állottad meg helyedet, ami­kor ifju lélekkel, karddal a kezedben védted a hazát, hanem a magyar történetírás évkönyveibe is mélyen bevésted nevedet. Hü szolgája voltál az egyháznak s lelkes, rajongó híve a magyar históriának. Irodalomtör­téneiünk oda állítja majd nemes egyéniségedet, ahol Pray és Katona alakjai ragyognak, kik szin­tén mint Istennek alázatos, önzetlen szolgái a hazai történetírást vallották életük legfőbb céljának, A magyar történelemnek azt a korszakát válasz­tottad, amely nemzetünknek a legdicsőségesebb korszaka volt. Amikor Magyarország a legnagyobb volt: az Anjou-királyok időszakát. Ebből a dicső korból merited legtöbb munkádhoz a tárgyat, ezt a kort te ismered a legjobban történetíróink közt. Míg nagy költőnk a daliás időket a költé­szet szövétnekével világította meg, te a történeti adatok segítségével a valóságnak megfelelően re­konstruáltad. Nagy Laj is király, kinek életét mes­teri tollal megírtad és fényes udvara bilincselte le egész valódat; Csanád érsek és nagynevű utódai, kiknek szelleme itt leng körülöttünk, álta­lad keltek föl évszázados sírjaikból, hogy tovább éljenek, lelkesítsenek és hassanak. Életed szép és nemes volt, áldással teljes ; fenkölt lelked csak barátokat és tisztelőket szám­lált ; ellenségeid nem voltak. Most már elpihensz és indulsz utolsó utadra. Ki-t mindenkor a legtisztább eszmények he­vítettek és a haza szent szeretete lelkesített, abban a megnyugtató tudatban hunytad le szemedet, hogy Isten, a haza és tudomány iránti kötelessé­ged híven, becsülettel róttad le. Árasszon áldást munkásságod a jövendőben is hSn szeretett nem­zetedre. Kedves társunk, nemesszivü barátunk, Pór Antal, Isten veled !" Gróf Széchenyi Emil* országgyűlési képvise­lőnk, aki a halálesetiől szóló távirati értesítést megkésve kapta meg, meleghangú táviratot kül­dött dr. Janics Imréhez, mint az - esztergomi munkapárt 1 elnökéhez a gyászeset alkalmából. HIREK. — Munkácsi Károly f. E hó 11-én nagy részvéttel temették el Munkácsi Károly nyugal­mazott főkáptalani főszámvevőt ki 45 éven keresztül szolgálta a főkáptalani ritka szol­galommal. Folytonos munkában töltötte életét ; uraságának teljes elismerésével vonult vissza és azóta teljesen családjának élt. Temetésén a fő­káptalan tagjai közül többen megjelentek. Az uradalmi tisztikar Erős jószágkormányzóval élén jelent meg. Koporsóján sok virágkoszoru volt, köztük a gazdatiszti kar koszorúja is. A megbol­dogultban Eiter Gyula, közéletünk tevékeny sze­replője, apósát gyászolja. — A gyermektelep uj orvosa. Az eszter­gomi állami gyermektelep felügyeletével dr. Be­rényi Zsigmond lemondása folytán dr. Biró Dezső orvost bizta meg a belügyminiszter. tárul elq'e, mint ahogy a- rövid idővel azelőtt látott újdonságok után várta volna. Ezt tudva, a külföld is óvatosabb a model­lek beszerzésében és ez magyarázza meg, hogy az uj és nagyon eltérő divat csak lassan hono­sodik meg; különösen, ha olyan divat előzte meg, mely általában kedvelt, mint például a kimonóforma. A mostani uj divat nagyon hajlik a mult század divatja felé ; a sok fodor, bodor és rojt mind erre vall. De láttunk nagyon sok direktoárformát is a tipikus nagy hajókákkal, lebenyes derékkal; mindezek mellett pedig félre­ismerhetetlenül meglátszik mindeniken a meg­szokott alapvonal jellege. Azért nehéz akár az egyik, ak~r a másik divat mellett dönteni. A leg­valószínűbb, hogy olyan divatot kapunk, amely az emiitett irányokat mind egyesíti magában. A hozzávágott ujj egyelőre még megmarad; versenytársa legfeljebb az egészen simán bevarrt, többnyire alátüzött ujj, de a vége nagyon diszes. Az úgynevezett „krinolinujj", mely egy kis hal­csontra van kifeszítve, szintén kezd fel-feltüne­dezni. Egyelőre csak elvétve látni blúzokon és alkalmi ruhákon, de a kabátok és köpenyek ké­szítésénél még nincsenek rá valami sok tekintettel. Nagyon tetszetős az ujjak végére alkalmazott több­soros tüllplisszé, de csipkével is nagyon szépen diszitik az ujjakat. Gyönyörűen tudják derékdisznek alkalmazni a fisüt. Gallérszerü formában, könnyű anyagból készül és alkalmi ruhán igazán fiatalosan hat. Éltesebb nő részére sötét színben készül, egy­szerűen a vállra simul és rojttal van szegé­lyezve. Dísznek legkedveltebb a rojt s a keskeny bodor, az úgynevezett „fejecskébe" húzott anyag. Hogy emellett megmarad az apró gomb, sujtás, greló és csipke, azt talán meg sem kell külön említenünk. Újdonság a pamuthimzés, mely bár nagyon egyszerűnek látszik, rendkivül tetszetős ruhadisz. A szoknya egyelőre még nem bővül ki va­lami nagyon. De ahogy a legújabb modellen lát­tuk, a hátul oly csúnyán lecsüngő lapos hajtást nagyon megrövidítik, inkább esarpformát kap és rojtos végekkel lóg le. A féloldalu ruhadisz most is nagyon kedvelt még és a könnyű, laza redő­zés ezután is disze lesz az alkalmi ruháknak. Meg kell említenünk, hogy blúzokon nagyon gyakori a raglán-ujj, mely felér a nyak kivágásáig. De ez ritka termetre illik, mert éppen mellben keskenyiti el az alakot és csak az kockáztathatja meg, akinek rendkívüli széles válla van. A köpenyek és kabátos ruhák divatját leg­jobban mutatják a mai számunkban látható mo­dellek. A kosztümkabátot dúsan diszitik sújtassál és passzománnyal, mig a nehéz és többnyire bolyhos szövetből készült köpenyeken alig van valami disz és hajtókákkal, nagy zsebekkel és csuklyákkal igyekeznek ezt pótolni. Mindenesetre ez a célszerűbb. A Divat Újság minden hónapban kétszer jelenik meg. Előfizetési ára nagyon olcsó: ne­gyedévre postán való szétküldéssel, két korona husz fillér. Előfizetni legcélszerűbben a kiadó­hivatalba intézett postautalványon lehet. A Divat Újság kiadóhivatala Budapesten, VIII., Rökk Szi­lárd-utca 4. számú házban van. IB. ti • — Vármegyénk közgazdasága. Etter Gyula közgazdasági előadó jelentése szerint vármegyénk gabonatermelése általában jó ; legjobb a buza, ahol a megyei átlag holdankint 9 42 q. A gabonaárak erősen emelkedtek. A takarmány félék eső hiányában nem fejlődhettek. A szőlők a mult hó folyamán jól fejlődtek. Szép termésre van kilátás. A munkásviszonyok rosszak. Kevés munkás van, miért is nemsokára más vidékről kell hozatni megfelelő számú munkásembert. — Artézi kut Bélán. Baranyavári j Adolf, Béla "község földesura átlátva a nyomasztó vízszükségletét, elhatározta,' község közepén egy artézi kutat furat, den község földesura igy gondol kod ií?k ía ság közszükségletéről, a hatóságnak — gondot okozna a közegészségügy. — Szén a pilisi hegyekben. A" am j e iváni, pilisvörösvári és solymári gróf Kr xim féle hitbizományok területén kőszén" k végeznek. Tizenegy méternyi mélységre r akadtak, melynek rétege százharminc ~ ( í vastag. A fúrásokkal már jól előrehals *~ ' ' lyeknek befejezése után rövidesen feltáí^é, nyakat. Jt4> — Hányan haltak meg aug. — A mult hónapban Esztergom város tep az esztergomi járásban 90, a párkányi járásba 78 haláleset fordult elő ; az egész vármegyéöe. teh t kerek kétszázan haltak meg. — A II. alkapitányi állás betöltésére nézvf Peterdy Kálmán rendőrkapitány javaslatot nyújtót be a városhoz, mely szerint a mostani állapo egyrészt nem megfelelő, másrészt pedig költsé­ges. A rendőrkapitányi javaslat szerint mindkét kérdés megoldást nyerne. A javaslat értelmében ugyanis a mostani ideiglenes állapot mellett. Rendőrkapitány fizetése 2400 K, lakbére 780 K, drágasági pótlék 480 K, Alkapitány fizetése 1800 K, lakbére 540 K, drágasági pótlék 360 K, Rendőr­fogalmazó fizetése 1400 K, lakbére 540 K, drá­gasági pótlék 280 K, Rendőrirnok fizetése 1000 K, lakbére 480 K, drágasági pótlék 200 K, Két gyakornok fizetése 2600 K, lakbére 960 K, drá­gasági pótlék 520 K, Rendőrbiztosok fizetése, szem. p. és ruhailleték 3200 K, Három díjnok (á 3 kor.) 3285 K, Összesen: 20.825 korona. A második alkapitányi állás esetén; Rendőrkapi­tány fizetése 2400 K, lakbére 780 K, drágasági pótlék 480 K, Két alkapitány fizetése 3600 K, lakbére, 1080, drágasági pótlék 720 K, Rendőr­fogalmazó fizetése 1400 K, lakbére 540 K, drá­gasági pótlék 280 K, Rendőrirnok fizetése 1000 K, lakbére 480 K, drágasági pótlék 200 K, Rendőrbiztosok fizetése, szem. p. és ruhaátalány 3300 K, Három díjnok (á 3 kor.; 3235 K. Ösz­szesen: 19.445 korona. A második alkapitányi állás betöltése esetén tehát évi 1380 korona neg­takaritás állana elő. A javaslatot hétfőn tárgyalta a városi pénzügyi bizottság, mely nem tudván megegyezésre jutni, levette a napirendről és az ellenőrző-bizottságnak utalta át azzal, hogy a kér­dés alapos megvizsgálása után adjon véleményes jelentést. — Erdőőri és vadőri szakvizsgák. Az erdőőri és vadőri szakvizsgák folyó évi október hó 16-án és az erre következő napokon Buda­pesten, Pozsonyban, Besztercebányán, Miskolcon, Kassán, Máramarosszigeten, Kolozsvárt, Brassóban. Nagyszebenben, Temesvárott, Pécsett és Szombat­helyen a vármegye székházában délelőtt 9 órakor fognak megkezdetni és folytatólag megtartattni. A földmivelési miniszter felhívja mindazokat, akik az erdőőri vagy vadőri vizsgát letenni óha.tják hogy az erre vonatkozó engedélyért a szükséges kellékek bíráját igazoló bizonyítványokkal felsze­relt folyamodványaikat folyó évi szeptember hó 30-áig ahhoz a kir. erdőfelügyelőséghez nyújtsák be, amelynek székhelyén vizsgát kívánnak — A legelőkért. A földmivelésügyi minisz­ter valamennyi törvényhatósághoz rendeletet inté­zett, amelyben elrendeli, hogy az eddiginél foko­zottabb mértékben gondoskodjanak a legeltetési szabályrendeletek és legelő javítási és ápolási intézkedések pontos teljesítéséről. Esztergomban is bizony nagy szükség van a legelők rendbentartá­sára, már t. i. arra a kevésre, ami még néhanap­ján megközelíthető, mert hiszen tudjuk, hogy a legelőkből nagy területet hasítottak ki a halastó számára és még nagyobb területeket a katonai gyakorlatozások céljára. Igazán üdvös lesz tehát

Next

/
Oldalképek
Tartalom