Esztergom és Vidéke, 1911

1911-09-07 / 70.szám

és áruismeretet; Istvánffy Elemér, tanítja a kereskedelem ismeitetését, -keresk. levelezést és irodai r

mutikálatokat. Vér Emerencia,. tanítja a gépirási. A noi felügyeletet gyakorolja özv. Meréuyi Knlmánné. — Elmarad a váci bucsu. Vácon minden év szeptember 10-én szokták megtartani a bucsut; az idén a kolera elleni védekezésre való tekintetlel nem lesz megtartva. — Kenyérmezei sikkasztó. Elcsípték a detektívek. Pár nappal ezelőtt táviratban értesitette az esztergomi rendőrség a budapesti foka-, tányságot, hogy Hegedűs Elemér huszonkét évesf \könyvelő, aki Kalmár Sándor kenyérmezei szeszgyárában volt alkalmazva, háromezer koronát elsiklí

asz

tott és megszökött. Rendőrségünk értesítette [egyúttal a főkapitányságot, hogy föladta csorn

£gját Budapestre. A föladott csomag meg is ^kezjett, miért is a detektívek rögtön munkába lev -3lLJ

s 'esték, mikor jelentkezik, a jómadár a csomBÉv ételért. Nem sokáig váratott magára; kedde^P r

1után épen át akarta venni csomagját, mikorW letektivek letartóztatták és bekísérték a .'őkapipiy ságra. xMikor kell a kocsmákat bezárni? Az utSPh időben az ország több részében megtörtéi, hogy a rendőrhatóság saját hatáskörében a zárjóra szigorítását rendelte el, a melyet több heb - i nem tartottak be, a minek folytán az illeXKCt megbüntették. Egy ilyen esetből folyólag Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök oly elvi jelentőségű határozatot hozott, a mely szerint a korcsmák záróórájának szigorítását a rendőrhatóság saját hatáskörében nem rendelheti el, mert noha a rendőrhatóságnak a személy- és vagyonbiztonság megóvása és a rend feníartása céljából jogában áll ugyan bizonyos preventív intézkedéseket, mint például a záróóráknak szigorítását is foganatosítani, ezen intézkedések azonban csak azon keretben mozoghatnak, a melyet a hatóságnak a törvény, vagy a törvényerővel biró rendelet megszab. A záróóráknak általános szigorítása azonban ezt a határt túllépi, a mennyiben az már a munkaszünet jellegével bir. Már pedig a munkaszünet megállapítása, illetve elrendelése nem a törvényhatóság, hanem a törvényhozás keretébe tartozik, ennélfogva törvényes alap hiányából ily eset nem is büntethető. — „Mely esetekben van válópernek helye ?" Ily c imen a „Házasságjogi Szemle" kiadásában egy rendkivül praktikus és nélkülözhetlen népies könyv jelent meg, mely az összes magyar házasságfelbontó okokat - igen ügyes beosztással könnyen érthető nyelven tárgyalja. A könyvet, — melynek szerzője dr. Gerő Ernő budapesti ügyvéd, ismert házzasságjogi iró, — ne csak a jogászvilág, hanem a nagyközönség is, melynek eddig hasonló népies útmutató nem ált rendelkezésére, — rendkivül értékesen használhatja. A könyv szép kiállításban, címlapján a válni készülő házasfeleknek egymással szembeni bősz gyűlöletét ábrázoló frappáns képpel jelent meg. — Megrendelhető 1 (egy) korona készpénz vagy levélbélyeg ellenében a „Házasságjogi Szemle" kiadóhivatalánál Budapest, VII., Király-u. 57. vagy bármely hazai könyvkereskedő utján. — „Magyar" prospektus. Gleichen berg fürdőből Kurtz Camillo ur prospektust küldött, melyben a többi között a következőkben hirdeti „Éghajlati fürdőhely Gleichenberg Steiermarkban" nevezetességeit: „Nyolc járom magasan kifejlődött liget, sok üllő és leshelyekkel. Alkalom gyógyfekvéshez. Nagy foktér ingerlő környékképpel. Legszebb kilátáspont . . . A Magyar levegő Gleichenbergben keverődik a steiri alpesi levegőval, ahol üdülés szorultak részére a tartózkodást igen eerőteljessé válik . . . Több mint 100 szép és kedves nyaralók vannak a hegydombos tájban nagyszerű liget ültetmények behinten erdőrészletekkel . . . A gyógyhely egyenlő egy kitágult paradicsomi kerttel . . . Mulatságos rendezésekért és szórakozásokért elegendően van gondolva . . " Elég uram, itt meg kell állni ? Jó, hát megállunk Aki azonban a többire kíváncsi kérje meg a „Magyar" prospektust Kurtz Camilló úrtól, de németül, mert magyar prospektusában ezt irja: „A tudakozásokat félreértés lekerülése miatt kérjük német nyelvben fogalmazni." Elég volt ezt a prospektust magyarul megírni, hogy magyarul levelezzen is, ezt igazán nem kívánhatja senki. Nem is kívánja. — A „Vasárnapi Újság" szeptember 3nki száma nagy sorozatot közöl Vadász Miklós, a kitűnő magyar illusztrátor rajzaiból, Nagy Endre cikkével. Más képek Attilia olaszországi nyomait, a szepesszombati vasúti katasztrófát, az újpesti kolera-esetek színhelyét, a budapesti uj gázgyár építését stb. F utatják be. Szépirodalmi olvasmányok: Kaffka Margit regénye, Telekes Béla és Juhász Gyula verse, Jókay Lajos novellája, Äthertön angolból fordított regénye stb. Egyéb közlemények : Divéky Adorján cikke a tokaji borról, tárcacikk a hétről s a rendes heti rovatok. írod. és művészet, sakkjáték, stb. — A „Vasárnapi Újság" előfizetési ára negyedévre öt korona, a „Világkrónikáival együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság" kiadóhivatalában (Budapest, IV. ker., Egyetem utca 4. szám). Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap" a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. NYILT-TdiR.*) Nagy dolgot kaptunk kicsiny alakban. Vagy nem dolog-e, ha"*" orrásaink gyógyító erejét a mellényzsebben magunkkar vihetjük és bármely pillanatban, a legkényelmesebb módon használhatjuk ? A valódi sodeni ásványpasztillák (csakis Fáy-félék) a leghatásosabb forrás-sóból készülnek, s ezerszeresen ki vannak próbálva a légutak betegségei, köhögés, rekedtség, elnyálkásodás stb. ellen. Tehát Fáy-féle valódi sodenit kell használni, ha e bajok valamelyikében szenvedünk. Egy doboz ára csak 1 korona 25 fillér. Főképviselet Magyarországra és Ausztriára : W. Th. Guntzert. cs. és kir. udv. szállító, Wien IVjl., Grosse Neugasse 17. 1911—2332 V. sz. Árverési hirdetmény. Közhírré teszem, hogy az esztergomi kir. járásbiróság 1911. V. II. 233 számú végzése folytán Esztergomban Kossuth Lajos-utca 35. sz. házban 1911. évi szeptember hó 19. napján délelőtt 9 órakor 1684 kóronára becsült bolti berendezés, fűszeráruk s egyébb különféle ingóságok a legtöbbet ígérőnek készpénz fizetés mellett elfognak adatni. Egyúttal felhívom mindazokat, kik a befolyandó vételárra elsőbbségi igényt érvényesíteni szándékoznak, hogy ezt az árverés megkezdéséig nálam jelentsék be. Esztergomban 1911. évi szeptember hó 4. napján. Havasi Vince, kir. bír. végrehajtó. CAM POLIN az ezidőszerint legjobbnak elismert vízhatlan bőrkenőcs Minden bőrnemüre u. m. : cipő, szijjak, lószerszámok stb. kitűnő eredménnyel használható. — A bőrt puhává, simulékonnyá és teljesen vizhatlanná teszi. Használatban nagyon takarékos, mert egyszeri bekenéssel a bőrnemü 3 hétre is teljesen vizhatlanná lesz. Próbadoboz 60 f. beküldése után bérmentve. Elsőrangú referenciák; árjegyzék kívánatra ingyen. Campolin vízhatlan kenőcsgyár Oroszka (Barsmegye). 5376—911 tkvi. szám. Árverési hirdetmény és fettételek. A/, esztergomi kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatóság a komáromi/kir. förvényszé't kerülő éhez tarozó ezen kir. telekkönyvi terü'etén Esztergom sz, kir. verbs határában fekvő. 1. Esztergom sz. Kir. v'.ros 1. 1 .r. 1086. s:ámu telekkönyvi heteiben Jő Djbruirya Ig'níc (Szi> h Erzsébet férj.j nevén álló I. 1--2 sorsz. 55öi3» .5500 hrsz. hegymegi fölure budautcai dűlőjében fekvő szántóra 126 korona; 2. az sz. o 1187 sz. tkvi betétben f 1 sorsz. 901 jl tvsz. 686|6 népsorsz. beítelki háznak s udvarnak ugyanannak nevén álló felér. 2552 korona; 3. f 2 sorsz. 3830 hrsz. hegymegi szántónak ugyanannak nevén álló felére 106 korona; 4. az sz. o. 1188 sz. tkvi betétben f 1 sorsz. "3890 hrsz. hegymegi szántónak ugyanannak nevén álló 3 10 részén 118 korona; 5. az esztergomi sz. kir. város III. ker. szenttamási 177 sz. tkvi betétben I. 2—2 sorsz. 242, 243 hrsz. beítelki udvarnak és 156 népsorsz háznak, ugyanannak nevén álló felére 880 korona becsárban A m. kir. államkincstár végrehajtatónak Jó Dobronya Ignác (Szitás Erzsébet férje) esztergomi lakos végrehajtást szenvedett elleni 50 kor. pénzbüntetés, 7 kor. 60 fill, végrehajtási; 1 kor. 60 fii. eszmei bélyegköltség és a 3 kor. 30 fill, eszmei bélyegköltséget magában foglaló és ezuttali 11 kor. 30 fillér árveréskérelmezési költségek kielégitése végett a kért árverést elrendeli s az árverés feltételeit a következőkben állapítja meg. 1. Kikiáltási árak a becsárak. 2. Az árverésnek ezen telekkönyvi hatóság árverési helyiségében leendő megtartására 1911. évi szeptember hónap 22 napjának délutáni 2 óráját határidőül kitűzi, amikor a fentebb 2 és 5 alatt jelzett ingatlanok a becsár l

l

2-ed részén alul, a fentebb 1. 3. és 4. alatt jelzett ingatlanok a becsár 2

/

s-ad részén alul nem fognak elárvereztetni, ha azonban a kikiáltási ár fokozatos leszállítása következtében a legalacsonyabb árt elérő igéret nem tétetik; az árverés felfüggesztetik. Az Esztergom sz. kir. város I. ker. 1187 sz. tkvi betétben foglalt f 2 sorsz. 3838 hrsz. ingatlan Va".

re Meszes István javára 3703—880. hrsz. 17. végzéssel bekebelezett életfogytiglani haszonélvezeti jogot az árverés nem érinti. Nem érinti az árverés az ugyanazon sz. tkvi betétben foglalt f 1 sorsz. 901—1 hrsz. ingatlanra özv. Neusiedler Ignácné Szóna Rozália javára 6.8027—897 sz. alatt bekebelezett fogytiglani haszonélvezeti jogot sem. 3. Árverezni szándékozók tartoznak a becsár 10%-át készpénzben, avagy óvadékképes értékpapírban bánatpénzül a kiküldött kezéhez lelenni s a kikiáltási áron felül tett magasabb igéret tétele esetén a bánatpénzt az általa igért ár ugyanannyi százalékig kiegészíteni, különben ígérete figyelmen kivül marad s az árverésen többé részt nem vehet. Az 1908. 41 tc. 21-a értelmében a kincstár, mint árverelő nem köteles bánatpénzt letenni. • 4. Vevő köteles a vételárt tetszésszerinti részletben az árveréstől számitott 90 nap alatt 5%-os kamattal az esztergomi kir. adó, mint birói letétpénztárba a 39425(1881 J. M. 12. rendelet módozatai mellett lefizetni. A bánatpénz az utolsó ríszletbe fog beszámíttatni. 4. Vevő köteles az épületeket tűzkár ellen biztosítani. 6. A birtokba lépésre az 1881: 60 tc. 180— 181 §-ai irányadók. 7. A tehermentes tulajdoni jog bekebelezését csak az árverési feltételek teljesítése után fogja bíróilag elrendelni. 8. A vétel utáni illeték, valamint az ingatlant terhelő adók és egyébb közterhek, úrbéri váltságok az árverés alkalom napjától a vevőt terhelik. 9. Az árverési feltételek be nem tartása esetén a kir. telekkönyvi hatóság bármely érdekelt fél kérelmére az 1881 : 60 tc. 185 §-a értelmében a vevő veszélyére és költségére a bánatpénz elvesztenek terhe mellett ujabb árverést rendel. Az árverés telekkönyvi följegyzését a telekkönyvi irodának meghagyja a hirdetmény kivonatának a bírósági hirdetési táblán leendő kifüggesztését s ugyan-e célra Esztergom sz. kir. város rendőrkapitányi hivatalának, nem különben a