Esztergom és Vidéke, 1911

1911-09-03 / 69.szám

szót a rabbi feladatáról korunkban. Teszem ezt annak kapcsán, hogy vallásunk lényegét összefogblva, rövid szóval vázolom eszméinket és a rabbi korszerű hivatását ezeknek szolgálatában. * * Ünneplő gyülekezet! Felette gyors az átalakulás a modern kor egyéneiben és társadalmában. Az utolsó évszáz jobbban megváltoztatta a világ arculatát, mint ezelőtt egy évezer, mintegy valóra váltva a Zsoltárok szavát: ezer év egy év egy nap. A zsidóság, a művelődés ősi hive és nem zászlóvivője, boldoglását ma sem a kultúra és haladás ellen, hanem a kaltura és haladás körén belül keresi: De tudjuk mindnyáján, hagy alig volt kor, melyben a vallásos élet oly széles rétegekben ingott meg, mint napjainkban. Ha körültekintünk a hitélet mezején, nem egy sötét pontot látunk. Nem kell ezt 'részleteznem, kedves testvéreim, ismertek mindnyáján. Ha valaha, ugy ma van szükség papokra, hivatásuk magaslatán álló papokra, kik a kor műveltségének színvonalán állva mozgató eszméit és érzéseit ismerve, a zavaros sgellemi áramlatok közt az iránytűt el nem vesztik. Ezt az iránytűt birják mi szentirásunkban és hagyományunkban, őseink dicső örökségében. Ha e gazdag szellemi kincset vizsga szemmel nézzük, három fénylő pontot, három vezéreszmét vesszük észre, melyek egész eletünk irányítására hivatvák. Nem uj eszmék, háromezer éven át tartották a zsidóságot és megszentelt hagyományképp lüktetnek bennünk is, a késő utódok lelkében. Vallásunk első vezéreszméje az egyistenhitünk foglalatja, alap és sarkköve. Az egyistenhit a müveit népek erkölcsi alapját képező tízparancsolat eleje és „Egy" volt megszámlálhatatlan vértanúinknak utolsó Iehellete. A mióta Mózes ajkairól először elhangzott az ige: „Halljad Izrael, az örökké való a mi istenünk az örökkévaló egyetlen egy", azóta napról napra visszhangzik templomainkban cs gyermekeink ajkain. Az egyistenség nem puszta eszme, hanem gyakorlati erkölcsi tétel: a mint egy az Isten az égben, ugy egy az ember a földön. Ha egy Isten teremtett bennüket, egy atyának vagyunk gyermekei és mindnyáján testvérek vagyunk. Ezekkel a szavakkal fejezte ki ezt a gondolatot már a próféta, szólván : „Hisz egy atyánk van mindnyájunknak, egy Isten teremtett bennünket, miért legyünk hütelenek testvérünk ellen ?" (Maleáki 2, 10) Őseink az Isten egységével okszerűen és következetesen az emberiség egységét is vallották és hirdették és e régi tan mellett rendületlenül megállunk mi is, meg nem tántorodva, sem a divatos bölcselet, sem a gyűlölködő fajelmélet uj tanai által. Vallásunk második vezéreszméje az igazságosság — erkölcstanunk foglalatja, alap és sarkköve. Az igazságosság eszméje aranyfonálként huzód'k át a biblián és talmudon, közép és újkori irodalmunkon. Az igazságosság hatja át Mózes törvényeit és a próféták beszédeit, írástudóink intézkedését és bölcseink tanait. Üssétek fel a Tóra bármely lapját és mindenütt a legigazságosabb törvényeket találjátok. Hetiszakaszunkban olvassuk a nagy jogelvet: „Ne büntettessenek az apák a fiuk bűneiért és ne büntettessenek a fiuk az apák bűneiért, ki-ki saját bűnéért bűnhődjék. Ne hajlítsd el az idegen és árva jogát, ne vedd el zálogul az özvegy ruháját" (Móz. V. 24, 16). Hetiszakaszunkban találjátok a szociális törvényeket: „ne szolgáltasd ki a menekülő rabszolgát urának, szabadon lakjék országodban, hol neki tetszik" (M. o. 23—10). „Ne tartsd vissza a munkás bérét, aznap add ki neki, mielőtt a nap leszáll" (24—14). Egybefoglalóan szól Ezsajás próféta: figyeljetek a jogra és cselekedjetek igazságosan (56, 1). Kik az igazságosságot ismerik, azok szivében Isten tana lakozik (51, 1. 7.) Az igazságosság eszméje annyira átjárta a zsidó nép lelkét, hogy az erényes, jámbor, istenfélő embert ősidők óta mind e mai napig „igazságos" névvel jelöli, és a „igazságosság" szót a jótettre is átvitte. Az igazságosság érzése minden ember szivében él; annak megítélésére, hogy mi igazságos, nem kell jogismeret és tudomány, Hillél szentföldi patríarcha a talmud írástudóinak első nagy alakja, már 2000 év előtt minden ember által megérthető rövidke mondatba foglalta, amely ekkép hangzik: „mi neked nem esne jól, azt ne tedd felebarátodnak" (Sabb. 30 a). Ez az arany szabály az élet semmiféle bonyolult helyzetében nem hagy bennünket cserben. Habozol, kételkedel, testvérem gondolj arra, hogy esne neked, és nem fogsz habozni, kételkedni. Vallásunk harmadik vezéreszméje az általános emberszeretet — a zsidó sziv foglalatja alap és sarkköve. Ismeritek mindnyájan a parancsot, melyet Isten Mózes által adott: „szeresd felebarátodat, mint tenmagadat" Az ókori népek általános felfogása ellenében Mózes törvénye szószerint külön rendeli: „Ha idegen tartózkodik országotokban, ne nyomjátok el. Mint az őslakó közületek, legyen nektek az idegen, ki nálatok lakik, és szeresd őt, mint tenmagadat" (M. o. 34). Mindkét parancs a zsidó nép veleszületett érzését tükrözteti és a zsidóság ezt a parancsot, amióta a történet szinterén látható, mindenha híven teljesítette. „Három oszlopon nyugszik a világ: a tórán, az istenliszteleten és az emberszeretet müvein," tanítják a talmud bölcsei (Ábot). A jótékonyságot elődeink oly természetes cselekedetnek tartották, hogy ?dóba vetették ki, és az oly helységet, melyben a jótékonyságnak nincs szervezett pénztára, lakóhelyül nem ajánlották. A héber nyelvnek tiz szava van a szeretet kifejezésére és a szeretet oly mélyen gyökerezik a zsidóság lelkében, hogy ez vallásunk amaz egyetlen oszlopa, melyben a modern áramlatok kárt nem tettek. A világ alkotójának és kormányzójának mindenhatóságánál és mindentudásánál is jellemzőbb tulajdonsága igazságossága és szeretete. Egyenes az örökkévaló szava, hűséges minden cselekedete, szereti az igazságosságot, szeretetével telve a föld" (Zsolt. 33, 24). Szent az Isten, erkölcsi elvek szerint kormányozza világát és erkölcsi elvek szerint való életet kivan teremtményeitől. „Meg van neked mondva, ó ember, mi a jó és mit kivan tőled az Örökkévaló: cselekedj igazságosan, gyakorolj szeretetet és járj alázattal Istened előtt" (Mika 6, 8). Egy istenség, igazságosság, szeretet vallásunk foglalatja, minden egyéb ennek folyománya és alkalmazása. Ez a három eszme vallásunk egének három csillaga, melyek biztosan vezérelnek, fiatal barátom, az élet minden rendje és alakulata közt, az egyén és község, iskola és zsinagóga, társadalom és haza viszonylataiban. Hirdesd az istenhitet, légy igazságos és emberszerető és akkor sohasem száll meg kétség, vagy habozás, ha beszélned, vagy cselekedned kell. Gyakorlati erkölcstanitóvá válsz, példaadóvá cselekedeted, irányitóvá beszéded. Kedves testvéreim, e hitközség tisztelt tagjai, öröm hatja át lelketeket, hogy szivetek szerint való rabbit választottatok. És rabbitok szerető szívvel, tiszta lélekkel jön hozzátok, lobogó ifju lelkesedéssel, hogy köztetek az Úr igéjét hirdesse, hogy gyermekeiteket a szép és nemes útjára vezesse, hogy hitéletetek minden ügyét hűségesen szolgálja. Vegyétek ti is körül szeretettel, támogassátok nemes törekvéseiben a közjó érdekében, hitközségiek üdvére és mindnyájatok megelégedésére. Pecsételje meg Isten szolgálatra kötött frigyeteket igazságosság és szeretet. „Legyen áldott, ki jött Isten nevében legyetek áldottak Isten házából" (zs. 118 26). Ó, ég és föld ura ! Áldd meg bő áldásoddal e lelkes hitközséget és ifju papját, áldd meg bő áldásoddal e nemes várost s egész hazánkat. Ám en. Spiegel Ármin főrabbi székfoglaló ,beszédjét nem dicsérjük ez alkalommal, mert oly szép volt, annyi tudás, annyi szeretet, annyi figyelem volt benne, hogy azt egész terjedelmében lapunk jövő számában fogjuk kedves olvasóinkkal közölni, hogy az érdeklődők egészen külön élvezhessék érdekes tartalmát * . A beiktató ünnepség alkalmából zsúfolásig megtöltötte a közönség az izr. templomot, még pedig valláskülönbség nélkül. A város nevében megjelent Vimmer Imre polc '.rmester több tanácstaggal. A papság részéről megjelent Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi igazgató, Keményffy Kálmán vízivárosi plébános, Szekeres Bónis és Takács Gedeon bencés tanárok. Ott láttuk továbbá Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgatót, dr. Kemény Imre főispáni titkárt, Peterdy Kálmán rendőrkapitányt, Ivanics Gyula párkányi főjegyző: és inteliigenciánk nagy részét. Most pedig, midőn az ünnepély lefolyásáról szóló tudósításunkat lezárjuk, üdvözöljük az esztergomi izr. hitközséget a szerencsés papválasztásért. Üdvözöljük Spiegel'Jummx mint papot, mint városunk polgárát, mint jó hazafit. Engedje meg neki az isteni Gondviselés, hogy tudása, hazaszeretete, üdvös törekvései elérjék azon sikert, amelyre tiszta lelkével, jó szivével törekszik. —i —c. HIRE K. Reáliskolai ügyek. Már a mult számunkban jeleztük, hogy a város átiratot intézett a főreáliskola igazgatójához a bukások nagy száma miatt. Lapunk Szerkesztősége nyomban felkereste a főreáliskola több tanárát, a kik szívesek voltak a következő felvilágosításokat adni. „Mindenek előtt, mondja az egyik interlocuteur komoly és higgadt professori hangon, a leghatározottabban vissza kell utasítanunk mindenféle illetéktelen beavatkozást az iskola beléletébe. Mi ugyan hivatalosan nem szereztünk még tudomást a városi átiratról, de ha igaz az a hir, a legerélyesebben fogunk tiltakozni az ellen, hogy más hatóságok mint a mi illetékes felsőbb hatóságunk — főigazgatóság és minisztérium — minket akár fegyelmi, akár tanulmányi ügyekben, irányítsanak és vezessenek. Mi a tanításnál és osztályozásnál csak lelkiismeretünk szavára hallgatunk; a tehetetlen és érdemük szerint bukott tanulók szülei által mesterségesen készített bukás elleni hangulat nem fogja sem tanítási módszerünket, sem követelésünk mértékét befolyásolni. Kár ilyen eljárással a szülő és» tanár közötti viszonyt elmérgesiteni". „Hát csakugyan annyi tehetetlen fiu van a reáliskolában ?" kérdezi munkatársunk. A professor folytatja: „Sajnos a mi iskolánk még mindig a múltját sínyli. A tehetős szülők a gimnásiumba küldik gyermekeiket, a mi növendékeink majdnem kizárólag a szegényebb osztály gyermekei, a kik otthon a rossz táplálkozásás és rossz lakási viszonyok miatt nem tanulhatnak. Persze nagy az elkeseredés, ha még a reálban is buknak. Ha majd a reáliskolát kiemeltük a régi hírnevéből, ha azt fogjuk átvinni a köztudatba, hogy a szülő ne bizonyítványért, hanem tudásért vigye gyermekét a reáliskolába, akkor a bukások száma csökkenni fog és a szülő csak akkor fog keseregni, ha a gyermeke bizonyítványt fog kapni, de tudást nem." — Szabadságon. Osváth Andor városi főjegyző szeptember 1-én négy heti szabadságra ment. Távollétében dr. Brenner Antal tanácsjegyző helyettesíti. — Sinka Ferenc Pál városi közgyám szeptember 4-én kezdi meg 4 hétre terjedő szabadságát. — Szabadságról. Dr. Hulényi Győző vmegyei tiszti főügyész több heti szabadságáról vasárnap hazaérkezett. — Dr. Janics Imre kir. közjegyző három heti szabadságáról szerdán jött haza és átvette hivatala vezetését a helyettesítő kir. járásbíróságtól. — Az esztergomi vasúthoz vezető ut helyreállítása, illetőleg kiépítése tárgyában f. hó 16-án d. e. 10 órakor lesz megtartva a helyszíni tárgyalás dr. Perényi Kálmán vezetése alatt. Alapos a remény tehát arra, hogy a sokat bolygatott rossz ut végre-valahára kiépül. — A magánmén vizsgálat f. hó 14-én d. e. 10 órára volt kitűzve, azonban nem lesz megtartva, hanem későbbi terminusra marad.