Esztergom és Vidéke, 1911

1911-08-20 / 65.szám

Üdvös törekvések. Nemrégiben megemlékeztünk az esztergomi kereskedelmi társulat újjáalakulásáról. Érintettük röviden azokat az okokat, amelyek az el addig tespedő társulat reorganizálását sürgették. És mikor a társulat egyhangú lelkesedéssel Bleszl Ferencet választotta meg elnökéül, mindjárt lehetett tudni, hogy az intézmény ambícióval, agilitással, lelkesedéssel fog munkálkodni városunk kereskedelmi életének érdekeit eíőmozditandó. Bleszl Ferenc igen jó segítőtársat kapott Lenkei Emil titkár személyében, akiről tudjuk, hogy az üzleti élet minden csinját-binját jól ismeri. Még jóformán a kezdet nehézségeivel küzd az uj Kereskedelmi Társulat, máris óriási horderejű kérdések megoldásába, nehéz, rendkivül fontos feladatok keresztülviteléhez fogott hozzá. Az állandó panasz tárgyát képező, az észter-* gomi állomástól a városba vezető ut (amely fölváltva portenger és sártenger) kiköveztetése céljából kérvényt intézett vármegyénk törvényhatóságához. Szinte hihetetlen, hogy ez a valóságos skandalum, városunk egyik szégyenfoltja, idegenek elriasztója továbbra is jelen állapotában megmaradhatna. Hisszük, hogy a sürgős kérelem nem talál a törvényhatóságban süket fülekre és lehetőleg még az esős őszi, illetve téli időszak bekövetkezése előtt oly állapotba helyeztetik, ezen ut amely megszünteti az eddig ellene felhangzóit sok jogos panaszt. Megkeresést intézett a K. T. továbbá a postaigazgatósághoz, hogy az esti 7 órakor feladott levélküldemények még a feladás napján továbbittassanak. Hogy mit jelent a kereskedelmi életben a gyors postai kézbesítés, azt talán fölösleges is fejtegetnünk. Lapunk e;yik számában már megemlékeztünk helyiérdekű vasutunk botrányos lassúságáról. Közel három órai utat kell megtennünk, mig elérjük Budapestet. Aki. tehát az esztergomi oldalon a fővárosba megy, hogy ügyes-bajos dolgait elintézze, egy egész nap kell neki hozzá. Pedig ugyancsak közel vagyunk a fővároshoz. Ha Szemere Miklós képviselőjelölt korában 1 óra és 20 perc alatt roboghatott be Esztergomba, miért ne történhetnék meg ez az esztergomi polgárokkal is ! — Ezt az ügyet is kezébe vette a K. T. és kérvényt intézett a Budapest-Esztergom-A.Füzitőiv. rt.-hoz és a Máv.-hoz a vonatok m;netsebességének fokozását illetőleg. S mivel Almásfüzitő-felé az utolsó személyvonat d. u. 4 óra 12 perckor indul, kérelmezi egy esti 7 órai vonat indítását, úgyszintén állomásunk kibővítését és villanyvilágítással való felszerelését. Reméljük, hogy Kereskedelmi Társulatunk lelkes törekvései mihamarább meghozzák a kivánt sikert. Adja Isten, hogy ugy legyen. Itt emiitjük meg végül, hogy az EsztergomPárkánynánai összekötő vasút létesítésére nézve Bleszl Ferenc vállalta *a garanciát, tehát a sok vizet zavart összekötő vasút is remélhetőleg meg fog valósulni. —c. HIREK. Nemzeti ünnepünk sorrendje. Szt. István napján vagyis 1911. aug hó 20-án reggel: 5 órakor: Harangzugás és mozsárlövések jelzik az ünnep virradtál. 6 órakor: A cs. és kir. 76. gyalogezred zenekara ébresztővel járja be a várost. 7 órakor: A belvárosi plébánia-templom nagyharangja, mozsárlövések és a szent Istvánnapi harangocska az ünneplésben való részvételre szólítják fel a lakosságot és ifjúságot. A diszfelvonulásban résztvevők 7

1

/, órakor gyülekeznek a Széchenyi-téren. 8 órakor: diszfelvonulás a főszékesegyházba, a város zászlajának elővitele mellett. Résztvesznek: a tanintézetek ifjúságai, a városban székelő hatóságok és hivatalok képviselői, testületek és egyesületek tagjai saját zászlóik alatt. A diszmenethez csatlakozik a kir. városi templomból kiinduló körmenet, melyben dicsőült nagyjaink: Szent István, Szent László és Szent Imre ereklyéi egyházi pompával hordoztatnak körül. A körmenetet vezeti: Fehér Gyula dr., praelátus kanonok. A diszmenetben az élén felhangzó katonai zenével felváltva az „Esztergomi Önálló Iparosok Dalköre" és a belvárosi plébániatemplom énekkara egyházi énekeket énekel. Délelőtt 9 órakor: A főszékesegyházban poníifikális nagymise, melyet Rajner Lajos dr., félsz, püspök, érseki helynök tart. A kóruson ifj. Büchner Antal „Missa VII. in B." 4. sz. v. karra irt miséjét éneklik, orgona- és zenekari kísérettel. Graduáléra: P. M. Ortwein „Os justi", Offertoriumra: M. Haller „In virtute tua" 4 szóllamu vegyeskari betétek. Mise után az ünnepi szentbeszédet Rott Nándor dr. praelátus-kanonok mondja. 11 órakor: Szent István születési helyének megkoszorúzása a város közönsége nevében Vimmer Imre polgármester által, a nagyemlékű Simor János hercegprímás által művésziesen és korhűen restaurált várkápolnában. Délelőtt 10 órától 1 óráig a hercegprimási palotában lévő nagybecsű képtár és a Simor múzeum egyéb tárai, a szent beszéd után 11 órától

3

/* 12 óráig a bazilika kincsmegközelithetetlenül zárkózott, mostanában minden nap megjelenik hívei között, végignézi minden csapat útnak indulását s nem törődik azzal, hogy a tova vágtatok lovainak patkóiról mocskos sár fröccsen hófehér köpenyére. A nap ama részében, amelyet nem hívei közt tölt a szultán, hihetetlen fénnyel és pompával berendezett háremében tartózkodik. Ez a hárem azonban, amely békés időkben talán maga az éden, a szultán távollétének ideje alatt a legelkeseredettebb kétségbeesés tanyája. A hárem szépei ugyanis, akik előtt az eseményeket eltitkolják - csak annyit tudnak, hogy háború van: látják az elvágtató csapatokat, ha néha kitekinthetnek az utcára, sürü időközökben eldördülő puskaropogás rémíti őket halálra s kétségbeesésük, amely a látóhatár szélén felperzselt faluk lángjától pirosra festett felhők láttára ;i végsőkig fokozódik, sokszor hihetetlen önkin/ásban keres menekvést: a szerencsétlen teremtések véresre karmolják testüket, kitépik hajukat s a falhoz verik a félelemtől megbomlott agyú fejüket. De ha a szultán megjelenik a rettegők kőzött, akkor mintha éles késsel elvágták volna, eloszlik minden félelem s a népes hárem bámulni való odaadással igyekszik a nagyúr kedvébe járni, véle a nagy gondokat felejtetni. Mesébevalóan szép a hárem, mesébeillően ragyogó szépségűéit a hárem tagjai. Fehér márvány a lépcső, selyem és bársony, aranyozás és drágakő minden a tágas termekben s nemcsak a szultán kedvencei, hanem a nagyszámú női szolgaszemélyzet tagjai is egytől-egyig megbámulni való szépségek : kif »gastalan termet, szabályos, szép arc, pompás hajkorona s arányosság minden porcikájukban, ilyen a hárem minden lakója, urnő és cseléd egyaránt. A pompás csarnokokban egyébként a legszigorúbb fegyelem uralkodik. Mindenkinek van rangja, amelyet a szultántól kap s a rangban magasabbat megsérteni, annak ellentmondani nem szabad, a fegyelem ellen vétőre rendkivül súlyos testi büntetés vár. Az úrnők naphosszat semmit sem dolgoznak s a szórakozásuk nem nagyon változatos. Ha megunják a mandulával töltött datolya evését, a változatosság kedvéért zavartalanul bagózhatnak, az ő részükre készített illatos macskamesét rágva. Eunuch kevés van Mulay Hafid háremében, mert a megbízható, jó eunuch nagyon ritka. Az a néhány, akiket a szultán megtűr, nagyrészt csak a rendre s a fegyelemre ügyel fel s ők hajtják végre a fegyelemsértésért kirótt büntetéseket, ők korbácsolják véresre undorító nemtörődömséggel és lelketlen kegyetlenkedéssel a ragyogó szépségű hófehér, kreol vagy fekete női testeket. A szultán maga mindig jól érzi magát háremében, elfelejti gondjait s jó kedéllyel beszélget hölgyeivel, akikkel úriemberhez méltó unvariassággal bánik s akik mindannyian lelkes odaadással csüngnek a nagyúron. tára megtekinthetők. A főszékesegyház egyéb látnivalói, a szent István kápolna, a prímások temetkezőhelyei és a város egyéb nevezetességei egész napon át megnézhetők. Délben 12 órakor : Egyháztörténeti hangverseny a főszékesegyházban, melyet Bogisich M'hály v. püspök rendez. Az ének-előadásokban ifj. Büchner Antal karnagy vezetése alatt a főszékesegyházi énekkar működik közre. Műsora: I. rész. 1. Boldogasszony Anyánk. (Török hódoltság kora.) 2. Palestrina (1514—1594): A cendit Deus. 5 sz. v. kar. 3. Id. Buchner Antal : Ajkainkról zengjen ének. (Uj ének szent István királyról.) 4. sz. v. kar. 4. Vittoria (1540— 1613.) Ave Maris Stella 4 sz. v. kar. 5. Ifj. Büchner Antal: Ave Mária. Énekli: Udvardyné Csukass Etel úrasszony, vonósnégyes és orgonakiséret mellett. II. rész. 6. Angyaloknak nagyságos Asszonya. (1508. év.) 7. Kersch Ferenc: Tenebrae facta sunt. 4. sz. v. kar. 8. Ifj. Büchner A.: Veni Sancte 4. sz. v. kar, orgona kísérettel. 9. Kersch F.: Ki ismered Magyarország 4 sz. v. kar. 10. L. Ebner: Adoramus te Christe. 6 sz. kar. A régi magyar énekeket írott és nyomatott könyvekből összegyűjtötte, négyszóllamu vegyeskarra átírta és az „Őseink buzgósága" cimüzeneés nyelvtörténeti ima- és énekkönyvben közrebocsátotta: Bogisich Mihály herpályi prépost, budavári esperes plébános 1888. évben. Délután 3V

S órakor: Népmulatság a Mária Terézia-utcában. A zenét a párkányi tüzoltó-banda szolgáltatja. Rendező: Pelczmann László. 5 órakor: Lawn-tennis-verseny az „Esztergomi Hajós Egyesület" primáskerti tennispályáján. Az egylet tenniszosztályának mérkőzése az esztergomi helyőrség katonatiszti tenniszező csapatával. Footbal-verseny a primásszigeten. Résztvesznek benne az esztergomi középiskolai ifjúság labdarugói. Versenybíró: Krizsán István főreáliskolai tornatanár. 7 órakor: A sportversenyek győzteseinek a város által veretett- szt. István-napi érmek, mint versenydijak kiosztása. Este 8 órakor: Lampionos csónak-verseny a Nagydunán, Lipovniczky Pál mérnök rendezése mellett, mely alatt a nagydunai uszoda tetején egy műkedvelői-énekkar hangversenyez. Karnagy : Táky Gyula. Az egyes énekszámok között Henning Árpád tárogatón régi magyar és kuruc nótákat ád elő. Szent István születési helyének kivilágítása és vizitüzijáték a Dunán. Rendezi: Cziglényi Lajos. 9 órakor: Az „Esztergomi Kath. Legényegylet" nyári mulatsága a „Fürdő" vendéglő kerthelyiségében. — Ő Felsége 81 éves. F. hó 18-án nagy katonai diszfelvonulás mellett ünnepelte meg ugy a vármegye, mint a város Ő Felségének 81-ik születésnapi évfordulóját. A várban nagy katonai mise volt, melyen a főispán ur és a vármegyei tisztikar valamint a katonaság élén Hartmann tábornokkal s Winner Imre polgármester vettek részt. A belvárosi plébánia templomban Mátéffy Viktor plébános tartotta a hálaadó istentiszteletet, melyen a város képviseletéeen megjelent Rothnagel Ferenc és több tisztviselő. Érdekes megfigyelései! k közé tartozik, hogy hosszú évek óta ez az első katonai parádé, melynél lőttek a katonák. A másik megfigynlésünk az, öogy mig a vármegyei szabályzat szerint a király születésnapján szünetel a hivatal, a városházán nem tartanak hivatal szünetet. — Szabadságon. Pongrácz Kázmér megyei főjegyző és dr. Szilárd Béla tb. főszolgabíró f. hó 16-án 6 hétre terjedő szabadságra mentek. — Birói kinevezések. Lipsiiz József esztergomi és dr. Rudolf Béla párkányi kir. járásbirókat, valamint Fődi Károly dr. esztergomi származású törvényszéki biró a VII. fizetési osztályba léptette elő a király. Haán Béla kir. táblai elnöki titkár a székelyudvari kir. törvényszék elnökévé, dr. Gönczy Gyula -bpesti. törvényszéki biró (dr. Gönczy Béla kórhoz ig. bátyja) a bpesti kir. tábla birájává neveztetett ki. — A törvényhatóság közgyűlése. Esztergomvármegye törvényhatósága f. hó 22-én á.e. 10 órakor a városház tanácstermében közgyűlést tart, amelyen sok apró számadás között tárgyalni fogják a verseci átiratot az ált. választói jog törvénybe iktatása és a parlamenti obstrukció elitélése tárgyában. Amint értesülünk ez a két pont lesz ütköző próbája a két politikai pártnak s nem lehetetlen, hogy heves vihart fog előidézni.