Esztergom és Vidéke, 1911

1911-07-30 / 59.szám

Esztergom, 1911. XXXII. évfolyam 59. szám. Vasárnap, július 30. AZ ESZTERGOMVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ESZTERGOM, JÓKAI-UTCA 17. Megjelenik vasárnap és csütörtökön Laptulajd. és felelős szerkesztő Varsányi Ignác ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . . . 12 K Negyed évre . . . 3 K Fél évre .... 6 K Egyes szám ára .14 f, Kéziratot nem adunk vissza. — Nyilttér sora 60 fül. Nyár. Panem et circenses, mondották a régiek; nyaralási költséget! sóhajtjuk mi, modernek. Ki tudná helyesebben meghatározni, hogy a nyaralás kifejlesztett fényűzése divatos áramlat-e inkább, mint a huszadik százajl idegenerváltságának szükségessége ? Nemiképpen bizonnyal a klima is hozzájárul. Valóban nem tudom, hogy a fővárosi szegény polgárt, ki olyan ágyra jár, ahol még a küszöbön is alszanak, télen szánjam-e meg inkább, vagy nyáron? Télen a túlzsúfolt és minden zugában hasznosított helyiségben az összeterelt emberek párája ugy is átfut mindenkit: az éjjeli menedékhelyen hideget nem szenvednek. De mi lehet itt nyáron ? Az udvarra néző ablakon, ahol természetes szellőzte tetésről alig lehet szó, — mi hüs éjszakai levegő enyhítheti az itt sorvadókat! Hiszen a szük és háromemeletnyire beépített udvaron úgyszólván a napnak átmelegedett levegőrétege üllepedett meg. Mennyivel nagyobb ur az Alföldön egy-egy arató, akinek búzakéve a párnája és az ég ragyogó csillagsátora a takarója. Szokás a budapesti nagyságos urakat a vidéknek irigyelni s bizony az irigységnek majdnem néhány utcára szabad csupán koncentrálódnia, mert voltaképpen azok a legirigylendőbbek, akiket a házmester nagyságos urnák csúfol, ha szégyenszemre és szenvedésre, nem futott nyaralási költségre. Mert valóban nem ketl éppen a legsötétebb Dob-utca Herbergjeinek gyötrelmére gondolni, tiogy az ember elképzelje mennyit szenved a fővárosi polgár, midőn minden lakásnak specifikus férgei is éppen nyáron farsangolnak leginkább és szívják a szegény ember vérét, mintha csak a kültelki Fillér Bank, mint szipolyozó szövetkezet volnának. Ebben a helyzetben valóban neveljük fényűzésnek, ha a fővárosi ember elkényszerül vidékre nyaraló nagyságos urnák. Nemcsak legfőbb java, a testi egészsége, de lelki életét szabályozó idegei is megkívánják az istenítet „procuí negotiist." Divatot azonban a főváros csinál. S miveí a budapesti comme il faut-nak szégyen, ha otthon reked, — divatba jött ennek az álszégyennek a vidéken való érvényesülése is. És ennek következtében a nyaralás luxusa mutatkozik olyanoknál is, akik ezt nem birják. A vidék helyzete egészen más. Sok fővárosi épületben nyáron állandóan tartózkodni megközelíti a tantalusi kínokat, de — szerencsére — a vidéken ez nem igy van. A vidéki házak szellősek, tiszták, nincsenek bérpalotáktól elrekesztve s esténkint kellemesek. Sok helyünk kimondott hygienikus nyaralóhely és ennek őslakói innét is szökdösnek el a divat kényszere szerint. Olyan járvány a nyaralás, hogy még azok is rabjai, akiknek ilyentájt, nyáron van legtöbb dolguk* mert gazdák. Pedig a gazdára legjobb lenne, hogy egy kis paradoxonnal éljünk, ha télen „nyaralna". Kevesebb lenne a kára és hasonlíthatatlanul több a jövedelme. De mikor egy divat olyan szertelen arányokat vett, mint nálunk a nyaralás, váljon:akkor az itthonn rekedt ujságskriblernek" irigységből fakadt elmélkedése mi egyéb lehetne „Kukliné" prédikációjánál? Moralizálni anélkül, hogy reményünk lenne akár egy embert is a magunk helyesnek vallott erkölcsi felfogásának megnyerni, — igazán az öregasszonyok sikertelen időtöltése. Azért ne keseregjünk a nyaralás általános divatja ellen, inkább azt kívánjuk a víg nyaralóknak, hogy a messze idegenben, ahol „Cur- és Musik-taxe" van, találják meg a pihenést s jöjjenek haza friss munkakadvvel, hogy véget vethessünk városunk örökös holt szezonjának. Talán a pihenő frissek hazajővén, meghozzák a szezont, az uj élénk társadalmi életet. Leányok pályaválasztása. Meg kell tanulni dolgozni! Fájdalom, a megnövekedett igények, melyeknek nem mindenki képes eleget tenni, az általa„ESZTERGOM és VIDÉKE" TÁRCÁJA. meg a földalatti titkos erő, de a körmöci aranybányákban még csak egy rezgést se éreztek belőle. Érdekes, hogy a föld belsejében levő nagyobb üregek mintegy védfalal szolgálnak a földrengések ellen. A rengés mindig a föld felületén a legerősebb s bányákban, kutakban, alagutakban alig érezhető. Koch Antal dr. kimutatta, hogy a marosujvári földrengés alkalmával 1880. okt. 30-án a rengés útjában fekvő terjedelmes sóbányák a mögöttük fekvő városokat teljesen megvédték. 1868. június havában Jászberényben ingott a talaj s a rengések egészen az év végéig ismétlődtek, de kárt nem okoztak. 1879. október 10-én igen heves lökéssel kezdődtek a moldvai földrengések, amik keresztülvonultak az egész Bácskán. A földrengés hulláma gyorsabban terjed mint a hang. Ez másodpercenként háromszáznegyven métert halad, a földrengés hulláma pedig háromszáz negyven métertől ötszáz méter gyorsasággal halad. A földrengés gyakrabban jelentkezik éjjel, mint nappal és sűrűbben fordul elő ősszel és télen, mint tavasszal és nyáron. A holdnak földünkhöz való közelségével a földrengés is gyakrabban jelentkezik, de ritkán vannak összekötve vukánikus működéssel. Igen sok és veszedelmes földrengés volt már Erdélyben. 1526 november 19-én Medgyest renditette meg s a városház tornya ledőlt, 1528 november 19-én Negyszebenben husz ház összeomlott A földrengésnek valóságos fészke vot • . Brassó, ahol már legalább ötven kisebb-nagyobb földindulás volt. 1545. június 19-én az emberek a templomból futottak ki, 1556-ban négy napig tartó földrengés volt, amely egész Magyarországon érezhető volt. 1573-ban Öt napig tartottak az ingások és földalatti dübörgések Erdélyben. 1571-ben a Barcaságban és a Székelyföldön morajlott a föld, 1590 augusztus 30-én este 9( órakor Bécsben, Pozsonyban és Brassóban volt erős földrengés. A harangok megszólaltak, a karzatok leszakadtak. 1609 május 30-án éjjel 3 órakor egész Erdély talaja rengett. 1605 december 24-én 4—5 óra között a harangok megszólaltak, az emberek elestek. 1620 november 8-án ismét rengett egész Erdély, de különösen Brassó ahol a templomok bolthajtásai megrepedtek, kövek hullottak le. 1728 szeptember 25,-én délután 5 órakor Sepsiszentgyörgyön, 1802 október 26-án megint Brassóban volt nagy földrengés Földrengést jósolni a tudomány mai tapogatódzó helyzetében mi egyéb lenne babonánál? Mégis hihető, hogy amint a mult században veszprémi és komáromi vonalában többször mutatkozott ilyen jelenség s az első nagyobb lökést több, de mindig enyhébb követte, a földcsuszamlás jellegéhez képest, ilyen rengéstől kell még tartanunk. Vajha semmi csapással nem járna. Vajha eltudnók mihamar felejteni, mint valami kellemetlen álmot. Földrengések hazánkban. — Aktuális krónika. — A kecskeméti földrengés alkalmából sokan fölvetették, hogy hazánkban igen ritka esemény a földrengés s alig tudott egy-két öreg ember emlékezetének romjaiból előhúzni néhány, a kecskemétihez hasonló eseményt. Pedig a földrengés minálunk se ismeretlen. Néhányát emlékek őrzik, néhányat az egykori sajtó is megírta. Legnagyobb földrengés volt hazánkban a komáromi 1763. jun. 28-án, amikor hatvanöt ember halt meg s a Duna partján homok és iszap kitörések voltak. 1793-ban a várost ujabb földrengés látogatta meg, amikor szintén több ház romba dőlt s a templom két tornya egymáshoz hajlott. A tizennyolcadik század folyamán Komáromban igen gyakoriak voltak a földrengések. Az 1763-iki hosszabb megszakitásokkal 1770-ig tartott, ekkor megszűntek, de 1783-ban ismétlődtek. A gyakori rengésektől legtöbbet szenvedett Komárom vára. Kolozsváron 1786. február 15-én ingott meg a föld, négy templom összeomlott s a bástyák a Szamosba hullottak. 1810-ben Mooron rendült meg a föld s az ingások csak évek múlva szűntek meg. 1858. jan. 15-én Zsolna vidékét rázta meg a földalatti titkos erő, de a körmöci aranybányákban még csak egy rezgést se éreztek belőle. Érdekes, hogy a föld belsejében levő nagyobb üregek mintegy védfalal szolgálnak a földrengések ellen. A rengés mindig a föld felületén a legerősebb s bányákban, kutakban, alagutakban alig érezhető. Koch Antal dr. kimutatta, hogy a marosujvári földrengés alkalmával 1880. okt. 30-án a rengés útjában fekvő terjedelmes sóbányák a mögöttük fekvő városokat teljesen megvédték. 1868. június havában Jászberényben ingott a talaj s a rengések egészen az év végéig ismétlődtek, de kárt nem okoztak. 1879. október 10-én igen heves lökéssel kezdődtek a moldvai földrengések, amik keresztülvonultak az egész Bácskán. A földrengés hulláma gyorsabban terjed mint a hang. Ez másodpercenként háromszáznegyven métert halad, a földrengés hulláma pedig háromszáz negyven métertől ötszáz méter gyorsasággal halad. A földrengés gyakrabban jelentkezik éjjel, mint nappal és sűrűbben fordul elő ősszel és télen, mint tavasszal és nyáron. A holdnak földünkhöz való közelségével a földrengés is gyakrabban jelentkezik, de ritkán vannak összekötve vukánikus működéssel. Igen sok és veszedelmes földrengés volt már Erdélyben. 1526 november 19-én Medgyest renditette meg s a városház tornya ledőlt, 1528 november 19-én Negyszebenben husz ház összeomlott A földrengésnek valóságos fészke vot • . Brassó, ahol már legalább ötven kisebb-nagyobb földindulás volt. 1545. június 19-én az emberek a templomból futottak ki, 1556-ban négy napig tartó földrengés volt, amely egész Magyarországon érezhető volt. 1573-ban Öt napig tartottak az ingások és földalatti dübörgések Erdélyben. 1571-ben a Barcaságban és a Székelyföldön morajlott a föld, 1590 augusztus 30-én este 9( órakor Bécsben, Pozsonyban és Brassóban volt erős földrengés. A harangok megszólaltak, a karzatok leszakadtak. 1609 május 30-án éjjel 3 órakor egész Erdély talaja rengett. 1605 december 24-én 4—5 óra között a harangok megszólaltak, az emberek elestek. 1620 november 8-án ismét rengett egész Erdély, de különösen Brassó ahol a templomok bolthajtásai megrepedtek, kövek hullottak le. 1728 szeptember 25,-én délután 5 órakor Sepsiszentgyörgyön, 1802 október 26-án megint Brassóban volt nagy földrengés Földrengést jósolni a tudomány mai tapogatódzó helyzetében mi egyéb lenne babonánál? Mégis hihető, hogy amint a mult században veszprémi és komáromi vonalában többször mutatkozott ilyen jelenség s az első nagyobb lökést több, de mindig enyhébb követte, a földcsuszamlás jellegéhez képest, ilyen rengéstől kell még tartanunk. Vajha semmi csapással nem járna. Vajha eltudnók mihamar felejteni, mint valami kellemetlen álmot.