Esztergom és Vidéke, 1911

1911-07-16 / 55.szám

Értesítők. — /. közlemény. — Egy esztendő verejtékes munkájánek, tanár­ság és diákság vállvetett fáradozásának eredmé­nyéül állanak előttünk városunk magasabb fokú és középiskoláinak értesítői, melyekről mi most számot adni szándékozunk. Szeretettel és lelkese­déssel kell forgatnunk e lapokat különösen ne­künk újságíróknak, kiknek hivatása egy célra irányul a tanárokéval, ha külön csapáson mozog is: terjeszteni minél messzebbre és mélyebbre a kultúrát, szolgálni becsülettel a nemzeti műve­lődést. Hivatásunk adta szabadsággal és bátorsággal fogjuk ismertetni és értékelni ezeket a számadá­sokat mindig azon nézőpontból, mely ránk nézve egyedül lehet irányadó: a nagyközönség érdeke szerint. Esztergom lakosságának 7 százaléka a diákság, fontos gazdasági tényezéről és saját fiainkról van szó, nem lehet tehát közömböselőt­tünk, hogyan sáfárkodtak azokkal a bizonyos bibliai talentumokkal, melyek az Isten adományai, hogy gyümölcsöztessük őket. I. Főgimnázium. A tanárság és diákság létszáma és értéke, az intézett szervezettsége, tanulmányi eredménye a városunk lakosságához mérten szépszámú isko­láink között az első helyre teszik a benedekren­diek főgimnáziumát. Az értesítőt az intézetnek szélesebb körben elismert tudós tanára, Prikkel Márián dr. vezeti be szépen, lelkes hangon tár­gyának meleg szeretetével megirt értekezéssel : Nemzeti táncolásunk múltjából cimen. Szórako­zással és tanulsággal olvashatja szülő és diák egyaránt. Az értesítő többi része az intézet elmúlt évi munkásságának története. Az intézet egész mun­kásságán végigvonuló szellem eléggé konzervatív, a modern forrongó, de már-már kialakuló paeda­gogiai áramlatok szele alig csapta meg — s igy az intézet egy évi élete nem igen különbözik az előzőtől, meg a tiz-tizenötévelőttitől. A latinnyelvi tanítás még mindig a régi merev keretek között, lélekölő grammatizálással folyhat, mint az értesítő végén közölt, tankönyvek és az elvégzett tan­anyag kimutatása szerint feldolgozott olvasmányok bizonyítják. A tárgyak szerinti osztályozás kimu­tatásának híjával — mely a statisztikai kimutatá­sok közül csudálatoskép hiányzik — csak sejt­hetjük a latin nyelvi tanilás eredményét —, de mindenesetre érdekes és meggyőző bizonyság lesz, hogy a 62 elégtelen osztályzat közül 28 épen a latin nyelvre esik, majdnem 50%- Örömmel láttuk azonban a francia nyelvnek rendkívüli tárgyul való beállítását, az intézet vezetőségén függ most már, hogy a hallgató diákok száma ne legyen oly ijesztően kicsiny: 374 közül 14. — A reáliák kö­rében a rajztanári állásnak sokáig nélkülözött, okleveles erővel való betöltése a legörvendetesebb és fontosabb esemény. A szabadkézi rajzon kivül mindenesetre a kötelező rajzoktatás is rendkivül sokat nyert ez intézkedéssel. Rendkivül üdvös és eléggé nem méltányolható jelenség a tanulmányi kirándulások nagy száma. Magának a diákságnak öntevékenységét és képzését vizsgálva, nem szabad kitérnünk az elől, hogy precizirozzuk álláspontunkat a kongregáció­val szemben. Mi lapunk programmjához és igaz meggyőződésünkhöz hiven igyekeztük mindig el­fogulatlanul a színtiszta, liberalizmus magvait szórni; igy akarjuk megítélni a kongregációknak is napjainkban annyira felszínen levő, az iskolá­zásnak most egyik legégetőbb kérdését. Szüksé­gesnek tartjuk elengedhetlenül a vallásos érzés ápolását az iskolában, szükségesnek a hitvallásos meggyőződés intenzív táplálását intézmények által is, és igy megengedhetőnek, hogy a katholikus hitvallás a maga meggyőződésének katonákat ne­veljen a kongregáció utján abban a szellemben, amint a bevezető Ünnepi beszéd mondja: hogy általuk „lelketekben él a hit fentartó ereje s a lobogótok keresztjére vetett pillantás által meg­szűnik á bűnös káprázat csábító varázsa s he­lyébe lép az égi bizalom szelid nyugalma." A gimnáziumi kongregáció szellemét és életét a szűkszavú értesítésből nem láthatjuk egész tisz­tán ; különösnek tartjuk azonban, hogy ott ilyen kérdések is megbeszéltetnek : — viselkedésünk más vallásuakkal szemben; - modernizmus; Galilei­kör; szekularizáció, (V. ö. 91. lap.) Azt meg épen nem tudjuk megérte ii, miért vannak iskolá­ban politikai lapok ? Miért áll az ifjúság rendel kezesére épen a legexponáltabb ily irányú napilap ? Az önképzőkör ezidei működése nagyon gyönge és lanyha. Ugy látszik, komoly munkál­kodás helyett versfirkálgatás járta, maga a beszá­moló kénytelen beismerni, hogy a tagok különö­sen a költészettel foglalkoztak; beérkezett össze­sen 110 mü ; 90 költemény stb. Sapienti sat. A tornatanitás még mindig elhanyagolt. Ujabb beszerzés alig történt, a tornázó diákság jutalmazására 10 koronát fordítottak. Dicsérendő a Segitő egyesület s a Diákasztal működése. A Segitő egylet könyveken kivül 1762 koronát fordított tanulók segélyezésére, a Deák­asztal pedig már 34 tanulót látott el élelmezéssel, (csak 15 volt teljes fizetéssel.) A Deákasztal va­gyona közel 50.000 korona. Ez intézmények mű­ködése oly hasznos és áldásos, hogy megérde­melnék a közönség nagyobb mérvű támogatását. A tanulók segélyezésére fordított teljes összeg 13201 korona. A tanulók létszáma az év végén 374, kik közül egy tárgyból elégtelen 37 (99 °| 0 ), kettőből 16 (4-3 °|o), több tárgyból 9 (2'4 %). M.K (Folyt, köv.) Kovácspatak, Nálunk minden pang. Alig van oly intéz­ményünk, amely erős, egészséges alapokon nyu­godnék. Mind a közintézményeink, mind a magán­intézményeink az önfentartás nehéz gondjaival küzdenek. Ez a szomorú sors jutott osztályrészül egy közgazdaságilag és kulturailag egyaránt fon­tos magánvállalkozásnak, az Az Esztergomi Helyi Gőzhajó Részvénytársaságnak is. Már évek óta van szó róla, vájjon fentartható-e ez a vállalko­zás, vagy sem, illetőleg mily uton-módon lehetne fellendíteni, virágzóvá tenni. A társaság agilis igazgatója mindent elkövet, hojy vállalkozását siker koronázza. Fáradozásai meg is hozták az eredményt. A kellemes üdülő­hely kezd egyre látogatottabb lenni. A főváros és a vidék intelligens közönsége melegen érdeklődik a kies, kényelemmel berendezett nyaralóhely iránt. Schalkház Ferenc igazgató a folyton jelentkező nyaralókat alig tudja elhelyezni. Nap-nap után sürüh érkeznek az érdeklődők levelei. Érdeklődnek tehát már a gyönyörű Kovács­patak iránt — a budapestiek és a vidéki közön­ség, de nem az esztergomi. Akiknek érdekében tulajdonképen létesítették a nyaralótelepet, akiknek kényelmére beszerezték a csavargőzöst, akiknek kedvéért és kényelmére elsősorban tették széppé, vonzóvá Kovácspatakot, — azok hidegen, rideg közönnyel viseltetnek iránta. Nem akarják, jobban mondva nem tudják élvezni a természet és az emberi akarat alkotta szépségeket, nem tudják élvezni az üditő levegőt, a virágos halmokat, a madárdalt . . . Jóformán csak ez az egy intézményünk, ez az egy érdekességünk van, amely az idegeneket ide vonzza, hívogatja, amely nem feledteti el, hogy Esztergom még létezik, amelynek említésé­vel kapcsolatban Esztergom is szóba kerüj az idegenek között. Ne legyünk tehát közönyösek, ne legyünk ily nagyon érzéketlenek e szép hely iránt. Mutassuk meg, hogy intézményeinket ön­magunk is megtudjuk becsülni! A koleraveszedelem. Tilos a Dunaviz használata. A belügyminiszter egymás után adja ki ren­deleteit az Olaszország felSl fenyegető kolera­veszedelem elhárítására. Már elrendelte az összes községekben a közegészségi óvintézkedések sürgős megtételét, továbbá, hogy az Olaszországból ér­kező utasokat orvosi megfigyelés alá kell venni. Ma ujabb sürgős rendeletet adott ki, amelyben eltiltja a Dunaviz használatát. A közegészségügyi felügyelők már az ősz­szel, amikor közvetlen közelről fenyegette az országot a koleraveszedelem és több megbete­gedés történt — megállapították, hogy a jár­ványt a Duna fertőzött vize terjesztette. Ez in­ditotta arra most a belügyminisztert, hogy a Duna vizét elzárja. A jövő HéKől kezdve már tilos a Dunaviz használata. A belügyminiszter rendeletében utasította az összes Dunamenti vármegyék és városok tör­vényhatóságait s ezek által a partmenti közsé­gek elöljáróságait, hogy a Dunaviz használatára vonatkozó tilalomnak teljes szigorral szerezzenek érvényt. Ezen rendeletet már megkapta törvényható­ságunk és ugy a városnál mint a vármegyénél megtették a szükséges Jintézkedést. Figyelmeztetjük a lakosságot, hogy a ható­sági tilalmat betartsa, mert csakis ugy vezethet sikerre a (széleskörű védekezés, ha magunk is segítségére leszünk a hatóságnak gondos óvintéz­kedései megtételében. Különösen figyelmeztetjük a községi elöl­járóságokat, hogy a miniszter rendelete kapcsán tett hatósági intézkedések végrehajtását a leg­nagyobb szigorral foganatosítsák és állandóan el­lenőriztessék. HIREK. — Előléptetések a primási udvarnál. Vaszary Kolos bíboros hercegprímás a kultusz­miniszteri tanácsossá kinevezett dr. Andor György volt hercegprimási irodaigazgató helyébe dr. Csárszky István érseki titkárt, titkárrá Haliczky Z. Béla főszentszéki jegyzőt s ennek helyébe dr. Breyer István levéltárost nevezte ki. Dr. Breyer utódának kinevezése szintén a közel jövőben vár­ható. A fokozatos előléptetés, mely érdemes férfi­akat ért, ugy az aulában, mint a városban örömet és megelégedést keltett. — A vármegye közigazgatási bizottsága szerdán tartotta rendes havi ülését Mmzleny Pál főispán elnöklésével. A sablonos előadói referedák közben Kobek Kornél bizottsági tag szólalt fel a 74 éves szőgyéni körorvos érdekében. Előadta Kobek, hogy a közigazgatási-bizottság már két hónapja átirt a törvényhatósági bizottsághoz az iránt, hogy a beteges, élemedett korban lévő kör­orvos részére eszközöljön ki a belügyi kormány­nál valamelyes nyugellátást addig, amig a kör­orvosok nyugdijviszonya törvényhozási uton nem rendeztetik. Dr. Seyler tiszti főorvos szintén cso­dálkozását fejezte ki azon, hogy mindezideig semmiféle intézkedés nem történt. Pászty József körorvos már régen kérte a felmentését, munka­képtelenségéről maga is meggyőződött, nincs tehát szükség arra, hogy a körorvos ismételt meg­kérdezésével húzzák, halasszák a döntést. Brutsy János szintén ezen az állásponton volt s tűrhetet­lennek mondotta a jelenlegi állapotot. Az alispán azzal nyugtatta meg a felszólalókat, hogy ő már felirt a miniszterhez s a törvényhatóság is meg­keresi hason célból. A főmérnöknek az utak közállapotáról szóló jelentésénél Kobek Kornél bejelentette a bizottságnak, hogy ő Sacelláry György és Széchenyi Emil gróf képviselőkkel megjelent a kereskedelemügyi miniszternél és kér­ték, hogy a közúti költségvetéshez a 34.000 kor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom