Esztergom és Vidéke, 1911

1911-06-22 / 48.szám

tott, a hajadonra ve tette magát és le akarta teperni a vetésben. A leány sikoltozott, majd birokra kelt a hatalmas erejű cigányprímással, aki szitkozódva ütötte a védekező hajadont. Mintegy félóráig tarthatott közöttük a dulakodás, amidőn a nagy kiáltozásra munkások jöttek a leány segítségére. Megértvén a helyzetet, a cigánylegényre vetették magukat s véletlen szerencse, hogy élve került ki a felháborodott napszámosok kezei közül. A pár­kányi csendőrség megindította a vizsgálatot, a cigány legényt elfogta és az ügyészségnél jelentést tett a becstelen támadásról, íme! mire viszi az embert a valláserkölcsi nevelés hiánya, mivé sülyed le a halhatatlan lélek, alávalóbb lesz az állatnál, mert nem tud uralkodni ösztönein. Különben nem is lehet nagyon csodálkozni a cigánylegény állatiasságán, hiszen nálunk még 9 éves gyermekkel szemben is megkísérelt hasonló dolgot pár évvel ezelőtt, egy magát müveit -ember­nek tartó egyén és ezt itt—ott még a tisztességes emberek is befogadják társaságukba! S mig ezek ki tudják vinni, hogy a királyi ügyészek körmei közül kisiklanak, addig a kevésbbé bűnös cigány­legény bizonyára példás büntetésben fog részesülni állatias merényletéért. — Katonák a barakktáborban. Junius 16 és 20-ika között a barakktáborban fognak tartózkodni a Ludovica Académia növendékei. Egy tábornok, 2 törzstiszt, 15 főtiszt, 220 aka­demista, 104 közlegény és 24 ló érkezik 16-án a táborba gyakorlatra. — Népmozgalmi statisztika. Esztergom­ban az anyakönyvi hivatal adatai szerint 1911. jun. 11—18-ig. Születtek: Köbei Antal Károly r. k. kocsigyártósegéd fia, Baka László ref. csiz­madia fia, Tingyela Julianna r. k. földm. leánya, Kurdi Anna Mária r. k. szeszgyári fütő leánya, Meszes János r. k. kőmivessegéd fia, Vékony József r. k. bérkocsis fia, Adorján Sándor r. k. földm. fia, Vándorfi György r. k. üzletvezető fia, Szabó Margit Mária Gizella r. k. csizmadia leánya, Dinnyés Erzsébet r. k. urasági kocsis leánya, nagysági Saághy Ruszék Marietta Irén Angyalka Margit r. k. cs. és kir. főhadnagy leánya. Házas­ságot kötöttek: Warga Ferenc r. k. földm. és Glázovics Anna r. k. házi cseléd Esztergom, Stikker Lajos r. k. kövező és Szerelmes Vilma özv. r. k. takarítónő Esztergom. Meghaltak: Prónay Ferenc r. k. 50 éves cs. és kir. számvevő-száza­dos (tüdővész), Bloska Olga r. k. 14 éves polg. iskolai tanuló (agylob), Leitgeb Borbála r. k. 1 hónapos (aszkór), Klotz István Nándor r. k. 12 hónapos (gyermekaszály). — Automobil a közlekedésben. A város tanácsa engedélyt adott egy idegen vállalkozónak, hogy az automobiljával Esztergom—Párkánynána és a barakktábor között közlekedhessen. Az igy engedélyezett közlekedés ugylátszik már meg is kezdődött, mert a posta és két kávéház előtt le­vert léceket látunk, amelyeknek végén tábla van s rajta ákom-bákom betűkkel, hogy mikor is indul az automobil. A tulajdonos közforgalomra szánt auto­mobiljának 35 mm. önsúlya van. Próbautat tett már e nehéz géppel Gyoma és Endrőd között, de ott nem vált be, pedig kockakővel van az egész ut burkolva. Gondolt tehát a vállalkozó merészet és nagyot, eljött Esztergomba és itt a tanács meg is szabadalmazta gépét. Tisztelettel kérdezzük azonban e bölcsnek éppen nem mondható enge­délyezés után a tanácsot, vájjon kötelezték-e a vállalkozót arra is, hogy ne csak nyáron és ősz­szel, de télen is lássa el a személyforgalom le­bonyolítását automobiljával. 35 q önsúlyú gép, ha 10—12 utas felszáll reá, 45 q-át fog nyomni. Miként fog az a párkánynánai uton téli és sáros időben közlekedni, ha a kockaköves országúton sem birt menni önsúlya miatt. Ki lesz felelős, ha a legnagyobb sárban utasokkal megrakva fog el­akadni ? Az érvényben lévő szabályrendelet sze­rint közlekedik-e az automobil 12 óráig, amint a fiakkerek és társaskocsik teszik. Sorosságra reá szoritotta-e már a rendőrség a vállalkozót ? Ugy halljuk, hogy ez az automobil már többször tett próbautat, sehol be nem vált, pesti faragéban is állott hosszabb ideig. Gazdája nem tud vele mit csinálni s most azzal a szándékkal jött ide, hogy engedélyt nyervén, majd valamelyik bérkocsátulaj­donosnak elsüti jó áron. Ez a nehéz alkotmány a mi elhanyagolt utainkat meg nem birja s csak addig bir prosperálni mig, az őszi esőzések be nem jönnek. A város tanácsa volt oly nagylelkű és engedélyt adott neki, de biztosiíotta-e ma^át arra az esetre, hogy télen is el fogja-e látni a vál­lalkozó a személyforgalom lebonyolítását. Könnyű most az itt lévő s pótadókban fuldokló bérkocsi­sok elől elvenni a keresetet a városi tanács hat­hatós segédkezése mellett, de akkor álljanak helyt majd a rossz időben is. Ne csak az előnyöket, de a sorosságot, az éjjeli 12 óráig való szolgálatot is teljesítse, mert a mai nagyobb forgalom mel­lett a keresetet elhalászni és tovább állni nagyon jó dolog, a bérkocsisok azonban azután is itt maradnak, télen ázhatnak, fázhatnak, fizethetik az adót, a városi tanács jóvoltából élelmes vállalkozó meg majd bizonyára téli pihenőjére vonul. Most mutassa meg a párkányi szolgabíró, hogy meg tudja védeni a párkányi bérkocsisok érdekeit, ha már a bölcs városi tanács az esztergomiakéval nem törődött. báró, Rónai Brinkmeyer szerepében állandó de­rültségben tartották egész este a közönséget. Egyes jeleneteknél szinte megrengett a fabódé a kacagástól. Czakó Gyula a tulajdonképpeni sötét pont óriási hatást ért el. Maszkja, beszédmodora, arcjátéka igazi szalónszinészt árult el. Vihary őr­nagya tipikus volt. Breznai Anna mint báróné a legkifogástalanabbat nyújtotta. A kisebb szereplők is,nagyban hozzájárultak a rendkivül kellemes est sikeréhez. Csütörtökön a Varázskeringő, pénteken a Kard becsülete, szombaton a Balkáni hercegnő kerül szinre. Levél Amerikából. SZÍNHÁZ. Nemsokára végére érünk a sziniszezonnak. A folytonos üres ház, a nagy részvétlenség és nemtörődömség folytán Mezei elhatározta, hogy július 1-én elhagyja Esztergomot és Komáromba megy szerencsét próbálni, ahol bizton reméli, hogy kielégítheti a büdzséjében beállott mínuszt. Akik tehát elkerülték eddig az Aréna-tájékát, siessenek a színház felé, mert az utolsó héten talán mégis ugy illik, hogy majd jókedvvel, meg­elégedetten búcsúzzék az igazgató társulatával együtt. A jó nyári vagy a hűvös időjárás miatt még most is téli álomban lévő szinügyi-bizottság most már felébredhet, nincs semmi dolga, hisz rövide­sen elmennek úgyis a színészek. De kérjük őket, tegyék meg legalább most azt a szívességet, lá­togassanak el a színházba, hogy legalább meg­tudják, milyen társulatot kellett volna nekik ellen­őrizniük. Mert ugy tudjuk, hogy a szinügyi-bi­zottság háromnegyed része már évek óta a szín­ház tájékán se volt, se itt, se másutt. Ez a kö­zönségnek és az igazgatónak csak javára szolgált, mert ha már kevesen is látogatták az előadásokat, de" legalább oly darabokat nézhettek és tűzhetett ki az igazgató műsorára, amelyeket a szinügyi­bizottság nemcsak hogy nem látott, de soha éle­tében még hírüket sem hallotta. Ha van közön­ség, akkor lehet aktív szinügyi-bizottság is, de mig e mai állapot tart, addig csak aludja csen­des álmait tovább is a színtelen szinügyi-bi­zottság. Szombaton a Cigányszerelem került szinre harmadszor az előbbi szereplőkkel. A közönség érdeklődése ez újdonság iránt némileg csappant. Igen ízléstelen az egyik színésznek az az igyeke­zete, hogy rögtönözéseivel valóságos reklámfal­ragaszt óhajt helyettesíteni nem az utcasarkon, hanem a színpadon. Vasárnap délután a Vasgyárost, este az Ob­sitost adták másodszor gyér közönség előtt. Hétfőn Sudermann világhirü drámája, az Otthon ment kevés érdeklődést keltve. A da­rab cselekménye Németországban játszódik le, de fényesen jellemzi azt a nálunk is divó megcson­tosodott, nyárspolgári világfelfogást, amely a mo­dern világnézetre a művészélet szükséges sza­badságára akarja reáerőszakolni a maga együgyüen polgárias erkölcseit, szokásait még a saját veszte árán is. Gerzsó Szeréna Magda szerepében biztos könnyedséggel, eleganciával játszotta meg. A kö­zönség minden felvonás után ovációban részesí­tette a vendégmüvésznőt. Magas a hagyományo­kat, a polgári erényeket védő atyát megkapó hűséggel mutatta be. Breznai Anna a jó mostoha­anyát elevenítette meg előttünk. Tárai maszkja nem volt korszerű. Magas és ő a szöveggel küz­döttek. M. Fekete Rózsi Mariskát kreálta megható gyöngédséggel és hűséggel. Tolnai Juliska zsör­tölődő nagynénije teljesen élethű volt. Czakó Gyula megjelenése, maszkirozása, beszédmodora hamisítatlan, mindig méltósága tudatában lévő német tanácsost nyújtott. Diszkrét, finom játéka köztetszésben részesült. Kedden a Sötét pont c. kacagtató vígjáték vonzott közepes házat. A mulattatóan elmés, hely­zetkomikumokban rendkivül gazdag darabban jó, összevágó előadást produkáltak. Magas Béla a Cleveland, 1911. június 7. Kedves Szerkesztő Ur! Bizonnyára kevesen tudják az ó-hazában, hogyan ünnepel az amerikai polgár, nem lesz tehát érdektelen, ha vázlatosan megemlékezem róla. Amerikának a vasárnapokat kivéve, négy ünnepe van. A Decoration Day, Fordzsula, Le­berman és a Chikinda. A két első a szabadság, a győzelmi öröm ünnepe. Leberman a munká­soké, Chikinda pedig hálaadó ünnep. Amerika semmiféle más ünnepet nem tart meg; de az emiitett négy ünnepet és a vasárnapokat aztán a szó szoros értelmében megünnepeli. Decoration Day május 30-án ünnepeltetett ötvenedszer; vagyis most 50 éve, hogy (1861.) a polgárháború véres csatái megkezdődtek, melyek 1865-ben, illetve végleg csak 1868-ban szűntek meg a szabadság kivívásával. Ez az ünnep a hősök emlékének van szentelve, akik meghaltak a zászló és a haza becsületéért. Ezen a napon a háború veteránjain kivül ezer meg ezer ember zarándokol ki a temetőbe, hogy megkoszorúzza a névtelen hősök emlékét. A Szabadság-téren áll egy nagy, templom­szerü emlék a vezérek mellszobraival, a háborúra vonatkozó jelenetekkel és csaknem 5000 derék harcos nevét feltüntető emléktáblával. A polgár­háborúban elesett vitézek nevei közt igen sok magyar nevet is olvastam. Többek közt: Kósa, Bognár, Horváth, Nagy, Fekete, Kassai, stb., akik­nek nevei mellett ott díszlik a „Hungária" szó. Istenem, milyen az amerikai szabadság ün­nepe — és milyen a magyaré! Mig Amerikában e nevezetes napot mindenki a szabadság emléké­nek szenteli, addig a magyar nemzete újjászüle­tésének napját egész közönyösen veszi; ha van isvalami lelkesedés, az csak szalmatüz ; egy szívből fakadó ima aligha hangzik el az önvédelmi harc­ban elesett névtelen hősökért, Amerika hálával, szeretettel ünnepel. 5. y. %5~ EREDETI BOLINDER-S2 nyersolajmotorok és nyersolajlocomobilok Telefon 76-48 132-50 Csak Szabó Emil és Társánál kaphatók. BUDAPEST, VI. Teréz-körut 46. szám. Benzin motorok. Szivógázmotorok. Tel­jes malomberendezések. — Árjegyzék ingyen és bérmentve. Kérjük a cimre ügyelni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom