Esztergom és Vidéke, 1911

1911-01-12 / 4.szám

— Évforduló. Holnap lesz egy éve, hogy a városnak negyedszázadon át volt szellemi irányitója, első munkása, e városban oly ritkán található, a szó teljes értelmében vett liberális polgár, dr. Földváry István elhunyt. A mérhetlen vesztéségnél, amely hitvesét, családját és rokonságát sújtotta, százszorta nagyobb volt az a csapás, mely az elhunyt halálával e szegény várost érte. A bizonytalanság, vegetálás ütött az ő elköltöztével tanyát a város közházán, helyét a hivatatlanok egész serege foglalta el, de mindből hiányzik a rátermettség, a vasakarat, a következetesség és jellemszilárdság, mert mindannyian nem birják pótolni őt, az egyetlent. Alacsony érdekek, kicsinyes intrikák és a politikai boszuk helye ma az ő egykori birodalma. A benne és általa érvényre juttatott szabadelvüség kihalt, elköltözött vele együtt a város székházából. Egy év — mily rövid idő, egy év — és mennyi változás! — Alakul a munkapárt. Örömmel konstatáljuk, hogy nem veszett kárba az általunk fél éven át ontott nyomdafesték és papiros, mert a jelek azt mutatják, hogy az esztergomi nemzeti munkapárt tényleg alakulóban van. Szinte váratlanul és meglepetésszerűen összeült egy bizottság az elmúlt vasárnap a főispán elnöklete alatt és elvben kimondották, hogy az esztergom megyei nemzeti munkapártot meg fogják szervezni. Jobb később, mint sohasem, ami halad, el nem marad és igy eltekintve a nagyon is szembeszökő anachronizmustól, a munkapárt minden hívének örülni kell azon, hogy a szervezkedés munkája megindult s igy még mindig megmenthető lesz, ami menthető. A pártszervezés munkája élén Meszleny Pál főispán áll, minélfogva most már mi is komolyan hiszünk az eredményben, mert hiszen mi voltunk azok, akik azzal" köszöntöttük az újévet, hogy egyedül a főispánt tartjuk arra hivatottnak, aki túltéve magát minden kicsinyes intrikán, meg akarja.és meg is tudja szerezni az esztergom megyei munkapártot. — Halálozás. Sztaniek Géza adóhivatal* ellenőr hosszas betegség után szerdára virradó éjjel meghalt. — Erzsébet hangverseny. A Szt.-Erzsébetről nevezett nőegylet f. hó 14-én, szombaton rendezendő hangversenyének műsora: 1. Wéber: Nyitány "Preciósa,, cimü operájából. 2. a) Grieg: "Solveig dala,, a II. Peer Gynt-Suitéből, b) Grieg: „Ases halála" az I. Peer Gynt-Suitéből. 3. Bogisch Mihály: „Első eredeti magyar rapszódia". Előadja a 76-ik gyalogezred zenekara. 4. „Látomás" Előadják Szecskay Marianna és Lipovnicky Pál 5. „Beriot" Scáne de Ballet hegedűn játsza Bleszl Erzsike, zongorán kiséri Bleszl Margitka. 6. Versek. Előadja Szecskay Marianna, zongorán kiséri Janits Irénke. 7. Aidából: Ária Verditől, Ébredés Nevintől. Dalok: A szegény Péter. SchumanntóT, Királyleány románca Tarnaytól. Énekli Kovács Sebestyén Micike. 8. Farsangi kaland. Dialóg. Előadják Reusz Ferencné és Brenner Sándor. Az elsőrangú műsoru j jótékony est iránt az egész városban a legnagyobb | érdeklődés nyilvánul, sőt remélhető, hogy az előzői évekhez hiven, a megyéből is sokan fognak résztvenni és szent Erzsébet emlékére a jótékonyság oltárán áldozni. Az estélyen mint értesülünk, megjelenik ugy a főispán, mint Széchenyi Emil országgyűlési képviselőnk is. • I — A kereskedő ifjak táncmulatsága.! Szombaton este a Magyar Király nagytermében i élvezetes műsorral egybekötött táncmulatság vezette bé az idei farsangot. Sördén Jenő monológja hangolta először vig kedvre az egybegyűlteket, majd az „Ő nem féltékeny" c. bohózat szereplői: Laiszky Kázmér, Miinek Emma, Sördén Jenő és Till Böske ügyes játékukkal keltettek mindvégig derültséget a tapsokkal nem igen fukarkodó publikumban. Horn Ottó fuvola-szólója köztetszésben részesült. Bakos Mariska és Tölgyessy Lenke mint két bájos gyermek szapulták pörge nyelvvel a mai nagyobb gyerekeket, akik zajos tapssal adtak igazat e szerepben egymásnak ellentmondani nem akaró „Nővérednek. Rossi Ferenc hangulatos népdalai után a "Féltékenység,, bohózatot hozták szinte a szereplők dicséretes igyekezettel és sikerrel. Az élvezetes műsor végeztével a tánc vette kezdetét. — Meglelebbezett közgyűlések. A mult hó 30-ikán délelőtt tartott városi alakuló és ugyanaznap délután megtartott bizottságválasztó közgyűlés ellen dr. Weisz Sándor, a helyi ügyvédi kar egyik kitűnő tagja felebbezést adott, amelyekben mindkét közgyűlésnek megsemmisítését kéri. Az érvekben gazdag felebbezések a következők: Tekintetes városi Tanács! 1910. év december 30-án összehívott alakuló közgyűlésen megállapított névjegyzék, valamint ennek alapján történt képviselőtestület megalakulása ellen, törvényes határidőn belül felebbezéssel élek. Mert az 1886. évi XXII. t.-c. 5. §-a ellenére történt a megalakulás, mert nem a jogosultak lettek egybehiva, amennyiben dr. Aldori Victor nem bir jogosultsággal 1911. évre, ezzel kapcsolatosan nem lett a közgyűlésre meghiva az, kinek tényleg joga volt az alakulásban részt venni; igy tehát az egybegyűltek nem képezték az uj képviselőtestületet. Kérem szíveskedjék felebbezésemet az iratok kapcsán az illetékes fórumhoz felterjeszteni, a hol a közgyűlés és előző eljárás megsemmisítésével, a tanácsot ujabb, törvényben előirt kellékek szemmel tartása melletti közgyűlés összehívására utasítani kérem. Tekintetes városi tanács! 1910. év december 30-án megtartott alakuló és illetve bizottságokat választó közgyűlésen hozott határozatok, valamint a bizottságok iránt megejtett választás ellen, törvényes határidőn belül felebbezéssel élek. 1. Mert előzőleg az alakuló közgyűlés ellen már felebbezést beadtam, az 1886. XXII. t.-cikk 32. §-a alapján. 2. Mert a központi választmánynál leszavazott dr. Áldori Viktor ur is, kinek szavazati joga, előbbi pontja alapján nincsen, vagy legalább akkor nem volt. 3. Mert a bizottság és tanács, nem kézbesített a közgyűlést megelőzőleg, jogérvényes képviselő tagjainak nevét tartalmazó jegyzéket s igy az sem volt tudható, kik szavazók, kik választhatók. 4. Mert sem a közgyűlés előtt, sem a választás idején nem volt közölve, hogy a központi választmány hány tagból áll. ennek tulajdonitható, hogy nagy halmaz szavazó cédulán tizennégy egyén neve fordult elő. 5. Mert a polgármester ur nem hirdette ki, de meg sem állapította, hogy hány képviselő adta le szavazatát, de meg sem olvasta, nem constalálta, hány szavazó-lap érkezett s igy nem is tudható az, hogy nem volt több szavazó-lap, mint szavazó. 6. A központi választmány választásán történt e szabálytalanságokon felül, a pénzügyi ügyi iskolaszéki és egyéb bizottságok megválasztásán még a következő szabálytalanság is történt: t. i. a polgármester ur kijelentette, hogy hozzá 12 képviselő által aláirt ív adatott be, melynek alapján a bizottságok választására névszerinti szavazást kérnek, akkor alulírott is felszólaltam azzal, hogy én és érdektársaim is kívánjuk á névszerinti szavazást, s mert már be volt adva, tehát ujabban beadni nem kellett. A polgármester ur ezelőtt csupán kijelentette, hogy elrendeli a névszerinti szavazást. 7. Mert a város szervezeti szabályrendelet értelmében, ha 10 képviselő kéri, el is rendelendő „imperative" a szavazás. 8. S mert ennek, a kihirdetett névszerinti szavazás dacára, a polgármester 3 vagy 4 bizottságot rendelt ki, akik nem névszerinti szavazást eszközöltek, hanem szavazó-lapokat, szavazó felhívása nélkül, gyűjtöttek a szavazó szelenczébe, — tehát titkos szavazást gyakoroltattak. 9. S mert ennek folytán, tudva ezen semmis okokat velem együtt, a velem még jelen voltak a szavazástól tartózkodtak, sőt a törvénytelenségben részt venni nem kívánván, a közgyűlési termet elhagyták. 10. Hogy a névszerinti szavazás, felhívás és élőszóval nem pedig szavazó lapokkal történik, megmagyarázza a törvény, de különösen a szervezeti szabályok. A közgyűlési jegyzőkönyvet sem láttam, de arra kíváncsi sem vagyok, de bármikép is legyen az felvéve, annak igazolására, hogy a jelen felebbezésben femozotiak, megfelelnek a valóságnak kérem. Dr. Prokopp Gyula ügyész Vimmer Imre polgármester, Hulényi Győző, Schwarcz Adolf, Bártfai Géza, Székely Ödön, Brenner Antal képviselőknek tanukénti kihallgatását. A szabálytalanságok ezen halmazata ' elegendő okot ad a közgyűlés és ott történt választások megsemminitésére. Ezen okoknál fogva: Méltóztassék jelen felebbezésemet az illetékes hatósághoz felterjeszteni, ahol a neheztelt közgyűlési határozatokat, eljárásokat és bizottságok megválasztását megsemmisíteni kérem. — A forróviz áldozata. Folyó hó 4-én Grösl Antalné nyergesujfalusi lakos otthon mosott, mialatt két éves István nevű fia a tüzhuzó vassal játszott. Egy észrevétlen pillanatban a hadonászó kis fiu egy öt literes forró vizzelteli fazekat rántott le, amelynek egész tartalma ráömlött. Nyakán és hátán oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy másnap belehalt. Gondatlanság miatt a hatóság eljárást indított a szülők ellen. — A református estély. Az esztergomi ev. ref. egyház tagjai egyházuk javára január hó 22-én (vasárnap) a „Magyar Király" szálloda földszinti nagytermében tánccal egybekötött jólékonycélu családias estélyt rendeznek. Kezdete este 8 órakor. Beléptidij nincsen, hanem mint jótékony adomány fog vétetni a belépéskor tetszés szerint fizetendő összeg. — Az Esztergom-Szenttamás és Vízivárosi Katholikus Polgári Kör házalapja javára f. évi január 15-én (vasárnap) a „Fürdő"-vendéglő nagytermében tréfás műsorral és táncmulatsággal egybekötött családias farsangi estélyt rendez, melynek kezdete este fél 8 órakor. Belépő-díj: személyjegy 1 korona, családjegy 2 korona. Jegyek előre válthatók a kör helyiségében. Pénztárnyitás esti 6 órakor. Felülfizetéseket a nemes cél javára köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a rendezőség. — Fegyvergyakorlat beszámítása. Egy rendelettel arról gondoskodik a hadügyminisztérium, hogy az 1910. év őszén a 3 évet kitöltött azon legénységnek, mely a koleraveszedelem miatt nem szabadságoltathatott rendes időben, a tényleges állományban töltött többletidő fegyvergyakorlatnak számittassék be. Mindazoknak, akik az ujoncbevonulási terminuson, azaz október 7-én tul is szolgáltak, az első fegyvergyakorlat, akik október 7-től számítva több mint 6 hetet szolgáltak még a tényleges állományban, az első és harmadik fegyvergyakorlat számíttatik be. — Közhatóság-e az ipartestület. Az ipartestületek országos szövetsége azt állítja, hogy az ipartestület nem hatóság, a kereskedelmi miniszter pedig azt közli, hogy igenis bizonyos tekintetben hatóság. Az ipartestületek szövetsége ugyanis arra kérte a kormányt, hogy szüntesse meg azt a régebbi rendelkezést, hogy az ipartestület az iparossegédekről és tanonczokról nyilvántartási lajstromot köteles felterjeszteni a kormányhoz adókivetési célokra. A szövetség felfogása szerint erre az ipartestületet a kormány nem is kötelezheti, mert az ipartestület nem közhatóság. A kereskedelmi miniszter egy leiratában közli, hogy az igazságos adóztatás a kincstárnak és magánosoknak egyaránt érdeke és ezért az ipartestületek kérését nem teljesítheti. Az ipartestület pedig az ipartörvény áltál reáruházott hatáskörében mint hatóság és közhivatal jár el, minthogy pedig az adókivetés céljaira vezetendő segéd- és tanoncnyilvántartás ipartestületi hatáskörbe utaltatott, az ipartestület köteles a kimutatást felícüldeni és a miniszter felhívja az alispáni hivatalokat, hogy az ipartestületeket e kötelességük pontos teljesítésére nyomatékosan figyelmeztessék. — A halál öcscse. E névvel régtől fogva az alvást illetik, noha igaztalanul, mert igazság szerint az alvás az élet tápforrása. Legyünk bármily fáradtak és kimerültek, néhány órai pompás alvás visszaszerzi nekünk az elvesztett erőnket és a mélyen érzett boldogság állapotába helyez minket. Az egészséges alvás sokat ér, de csak azok részesülnek benne; akik idegeiket kímélik. Izgató italok gyöngítik az idegeket, minek következtében álmatlanság áll bé. Főszerepet játszik e tekintetban a majd minden családban használatos kávéital. A Kathreiner-féle Kneipp-malátakávé megszokása által már számos álmatlanság nyert gyógyulást. A valódi Kathreiner-féle Kneipp-malátakávé a babkávénak összes aromatikus előnyeit tartalmazza, a kártékony alkatrészek nélkül. Jóizü kávéitalt állíthatunk abból elő, mely a szivet és idegeket minden természetellenes izgalomtól megóvja. Teljes joggal nevezik tehát a valódi Kathreinert a legjobb családi kávénak.