Esztergom és Vidéke, 1911

1911-05-25 / 40.szám

HIREK. — A főispán Kuralon. Meszleny Pál fő­ispán kedden este székhelyére érkezett. Szerdán kora reggel kocsin Kural községbe ment, ahol aznap tartották az elemi iskolában az évzáró vizsgát. Őméltósága örömei hallgatta a még nem régen teljesen tótnyelvü község gyermekeinek szabályos magyar feleleteit s a vizsga befejezése után teljes megelégedését nyilvánította a tanítók­nak. Ugyanekkor osztották ki a magyarnyelvi alap kamatait a legtöbb eredményt elért tanítók és tanulók között. Minden esetre csak ücséretes lehet a vármegye főispánjának az a gondoskodása, amellyel a megye magyarosodását figyelemmel kiséri. — A főapát Rómában. Hajdú Tibor dr. pannonhalmi főapát titkára, Wéber Jácint kísére­tében Rómába utazott, hogy a pápának hódolatát kifejezze. — Tábornoklátogatás. Fath Henrik vezér­őrnagy, a 33. hadosztályparancsnoka Mark József ezredessel a 26. gyalogezred parancsnokával hét­főn este városunkba érkezett. Kedden reggel a komáromi 12. gyalogezred póttartalékosait szemlélte meg a tábornok, majd a 26-os hadkiegészítő kerületéről bevonult póttartalékosok gyakorlatait valamint az ittállomásozó négy század felett tartott szemlét. Délután Mark ezredessel együtt elutazott a hadosztályparancsnok városunkból. — Kálmán Gusztáv — díszpolgár. Vá­rosunk volt országgyűlési képviselőjét, Kálmán Gusztáv kereskedelemügyi államtitkárt a szilágy­megyei Ákos község díszpolgárává választotta a község fejlesztése körül való érdemeiért. Az erre vonatkozó díszoklevelet a mult héten küldöttség adta át az államtitkárnak a képviselőházban. A küldöttség nevében Török István alispán adta át az államtitkárnak a díszoklevelet, aki meleg sza­vakkal köszönte meg a kitüntetést. Délben az államtitkár az Országos Kaszinóban megvendé­gelte a küldöttség tagjait. — Uj papi érdemrend. A király május hó 11-iki legfelsőbb elhatározással Piis meritis cimen uj papi érdemkeresztet alapított, melyre vonatko­zólag a közös hadsereg rendeleti közlönye szerint a király a következő rendelkezéseket tette: A papi I. osztályú érdemkereszt aranyból, a II. oszt. ezüstből lesz. Ezen érdemkeresztek háborúban, mint eddig, nehéz körülmények között teljesített papi szolgálatért, békében pedig sok évi érdemes és buzgó működésért fognak adományoztatni. — Meghívó. A Keresztény Szeretet Orszá­gos Gyermekvédő Müve c. egyesület f. évi május 30-án, kedden, délelőtt 10 órakor az Esztergomi Katholikus Kör dísztermében tartja III. rendes évi közgyűlését dr. Rajner Lajos püspök elnöklésével, melynek tárgysoroiata: Elnöki megnyitó. A köz­ponti igazgató s a számvizsgálók jelentése. Indít­ványok. A közgyűlés után az egyesület központi bizottsága fog ülésezni. — Érettségi vizsgálatok a főgimnázium­ban. A helybeli főgimnáziumban június 1. kezdőd­nek az érettségi szóbeli vizsgálatok és a pünkösdi ünnepek kivételével 7-ig tartanak. Az érettségi biztos dr. Cherven Flóris c. tankerületi főigaz­gató. — A gimnazisták a Tátrában. A helybeli főgimnázium növendékei közül mintegy negyve­nen Parcsamy Henrik, dr. Prickel Marian és Ta­kács Gedeon vezetésével szerdán a Tátrába rán­dultak ki. Az ifjak vasárnap érkeznek haza tanul­mányújukról. — Fagy mindenfelé. Az utóbbi hideg sze­les időjárás igen sok kárt tett a vetésekben és ültetvényekben. A megyében, Muzslán és Ebeden a kukorica, krumpli, bab és szőlő teljesen elfa­gyott, A búzákban is sok kárt okozott a télies időjárás. — Az ipartestület segélye. Az ipartestü­letnek indokolt kérelmére a pénzügyi bizottság javasolja, hogy tiz éven át évi 300 korona segélyt adjon a város 1911. január 1-től kezdődőleg az ipartestületnek. — Tanképesitő vizsgálatok. Az érseki tanítóképzőben pénteken lesz a tanképesitőre je­lentkezett magántanulók osztáíyvizsgája, 29-én és 30-án pedig a negyedéves növendékek írásbeli vizsgálatai tartatnak meg. — Képezdészek tanulmányútja. Az esz­tergomi érseki tanítóképző 35 IV. éves növendéke a mult héten Óberth Gusztáv és Nemesszeghy István tanárok vezetésével hosszabb tanulmány utat tett. A kirándulók első állomása Budapest volt, majd onnan Kecskemétre mentek, ahol a város megvendégelte őket. Kecskemétről Szegedre utaztak, de előbb az Alpári-pusztán kiszállván, megtekintették a történelmi események szinteréül szolgáló mezőt. A négy napig tartó tanulságos kirándulásról szombaton este érkeztek vissza. — Uj gimnázium a szomszédban. A szomszédos Hont megye székhelyén, Ipolyságon gimnáziumot akarnak létesíteni. A felállítandó állami főgimnázium céljaira 3 kat. hold telket és az építkezéshez 300.000 korona hozzájárulást kér a kultuszminiszter Ipolyság nagyközségtől. Ha e kívánalmaknak eleget tesz, akkor 2-3 év múlva megnyílik az uj kulturcsarnok a honti,. fiuk örömére. — A tanítók katonai szolgálata. A közös hadügyminiszter a tanitók katonai kiképzése, illetve fegyvergyakorlata tárgyában újítást teremtett. Eddig •a hadköteles tanítóknak illetékes ezredükhöz kel­lett bevonulniuk nyolc heti kiképzésre [és a fegy­vergyakorlatot is ugyanannál az ezrednél kellett leszolgálniuk; az újítás szerint tanítóink ezentúl nyolc heti tanítói kiképzésüket a legközelebbi ez­rednél, esetleg állomáshelyükön — az illetékes­ségre való tekintet nélkül — nyerhetik és fegyver­gyakorlatukat is annál az ezrednél, vagy ha idő­közben más állomáshelyre lettek volna áthelyezve, uj állomáshelyükhöz legközelebb eső ezrednél szolgálhatják le. Tekintve, hogy tanítóink fegyver­gyakorlatukat a szünidő alatt kötelesek szolgálni, az uj rendelkezés értelmében sok utazástól és igy szünidejük szükségtelen elfecsérlésétől menekül­nek meg. — Templomrablás. Keddről szerdára vir­radó éjjelen istentelen betörést követtek el valami elvetemült, közönséges rablók. A dorogi r. kath. templom sekrestyéjét törték fel a gazlelkü zsivá­nyok, ahonnan a templomba hatoltak be s onnan egy ezüst keresztet, egy aranyozott kelyhet és a szentségtartót ellopták. A csendőrség a legszéle­sebb körű nyomozást indította meg s két-három nap alatt kézre keríti az elvetemült templom­rablókat. — Mezőgazdasági tanfolyam néptanítók és gazdasági tanítónők számára. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a kisebb fokozatú is­métlőiskolához a gazdasági tárgyak tanítására hi­vatott népiskolai tanitók, illetve tanítónak gazda­sági kiképzése céljából f. év július 18-tól bezáró­lag augusztus 18-ig az algyógyi, adai, békés­csabai, breznóbányai, csíkszeredai, hódmezővásár­helyi, jászberényi, karcagi, lugosi, pápai, rima­szombati, nagyszentmiklósi, somogyszentimrei, szilágysomlyói, szabadkai és csáki (ezelőtt Csáko­vár, Temesmegye) földmives iskolánál 20—20 összesen 320 néptanító, a kecskeméti földmives iskolánál pedig 20 tanítónő részére, mezőgazda­sági tanfolyamot rendez. A tanfolyamon résztvevő tanitók (tanítónők) 100 korona átalányt élveznek. A tanfolyamon résztvevő azon néptanítók (tanító­nők) részére, kik a legnagyobb szorgalmat és leg­jobb előmenetelt fogják tanúsítani, a földmivelés­ügyi miniszter minden egyes iskolánál egy-egy 100, 50 és 50 K-s, összesen három ösztöndíjat engedélyezett. A tanfolyamokra tényleg alkalma­zásban levő olyan néptanítók (tanítónők) vétetnek fel, kik mezőgazdasági tanfolyamot még nem vé­geztek. Felvételi kérvényt a földmivelésügyi mi­niszterhez kell címezni és folyó évi június hó 5-éig az illetékes tanfelügyelőségnél benyújtani. A jelölést a tanfelügyelőség javaslatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter teljesiti — Milyen szőlőtermés várható ? A föld­mivelésügyi miniszter által a szőlők állapotáról és a terméskilátásokról kiadott hivatalos jelentés szerint a nyitrai kerületben (Nyitra, Bars, Eszter­gom és Hont vármegye) a tavaszi munkák nagy­részben be vannak fejezve. Fagykár Esztergom és Barsvármegyében nincs, ellenben Hont és Nyitra vármegyében a csapokon észlelhető a fagykár. Jó termésre van kilátás. — Bor ára 44—80 korona hektoliterenként. Ez a hivatalos jelentés másfél­héttel ezelőtt tehát a hideg idő beállta előtt kelt* — Késelés az állomáson. Bényből jelenti tudósítónk: Vasárnap hajnalban nagy sikoltozás verte fel a bényi állomás csendjét. Jakab Albert ottani napszámos kiáltozott, akit részeg legények bicskával az oldalán megszúrtak. A megszúrt munkást még vasárnap délután a Kolos-kórházba szállították, ahol sebét bevarrták. Állapota javult. A csendőrség a tettes nyomában van. — Óvás a szőlősgazdákhoz. Utóbbi na­pokban néhány lap óriási reklámot csinált egy „Tenax" elnevezésű permetező szernek, amely szerintük az összes eddig használt szőlőpermetező szereket hatás tekintetében felülmúlná. Jelenleg ugyanis a rézgálic oldat van általánosságban el­terjedve. A fentebb emiitett szer hatása és sikeres alkalmaztatását illetőleg tanítói karunknak egyik, gazdasági téren is jártas és vezető tagja kérdést intézett a m. kir. szőlőszeti kísérleti állomás és ampelológiai intézethez, ahonnan . . . dr. Gáspár János fővegyész aláírásával a következő kiábrán­dító fölvilágosítást kapta: A „Tenax" elnevezésű szerben intézetünk vegyi elemzése szerint csak 32 , 48% kristályos rézgálic tartalom van. Tehát, hogy ezen szerrel oly eredményesen végezhessünk, mint az 1%-os bordói lével, akkor ebből hektoliterenként 3 kilo­grammot kell venni. 1 kgr. Tenax ára 72 fillér. 1 hl. Tenax ára tehát kb. 1 kor. 16 fillérrel többe jön, mint az 1%-0S bordói lé előállítása. A Te­naxot drágasága miatt ajánlani nem lehet, egyéb­ként a szer jól tapad a szőlőlombozatára, vizben könnyen oldódik s a lombozatot nem perzseli. Ebből a szerből tehát háromszor annyi kell egy hektoliter vízbe, mint a rézgálicból, ha azt akarjuk elérni, hogy szőlőnket a betegség ellen megóvjuk, vagyis a „Tenax" háromszor olyan drága, mint a rézgálic. Ily arányban és mennyiségben vegyítve bátran lehet alkalmazni a permetezéshez. Csak­hogy nem akad ilyen balek. Óva intjük ezért szőlőtermelőinket, hogy a hirdetett mennyiségben használják és „felüljenek". A szükséges rézgálic­tartalom ugyanis nem lévén meg benne, nincs meg az az ölő hatása sem, amely a szőlőbeteg­ségek elleni szereknek legelső feltétele. Elég bajuk van a szőlőtermelőknek az időjárás mostohaságai miatt és ha még ezekhez értéktelen, sőt ily minő­ségben talán káros hatással járó szerekét használ­nak, akkor nem csoda, ha munkájuk kárba vész. Esztergomban is akadtak ugyan jóhiszemű embe­rek, de mégsem annyian, mint Párkányban, ahol a szőlőbirtokosok tömegesen rendeltek belőle. Hiába, mégis csak akadnak jóhiszemű emberek a huszadik században is! A jövőre nézve pedig nem tudjuk eléggé hangoztatni, hogy nem minden irás — szentírás. — A Schrank-cég kérelme. A Schrank Béla és Ödön gyümölcslepárolő és likörgyáros cég kérelme ügyében a város pénzügyi bizottsága elhatározta, hogy a cég által kért, a villamostelep és a gazdasági fáskert között fekvő 200 méter hosszú és 51 m. széles telekből 1200 négyszög­ölnyi területnek ingyen való megadását javasolja a képviselőtestületnek. A másik 1200 négyszögöl területet csak az üzembehelyezés után véleményezi átengedni a cég részére 2000 korona vételárért. 15 évi adómentességet véleményez a bizottság oly kikötéssel azonban, hogy a jelenlegi pótadóját akkor is tartozik a cég 15 év alatt fizetni, ha a régi gyárat üzemben nem is tartja. Kövezetvám­mentességet a bizottság nem javasol. — istenítélet Farnadon. A mult napok forróságára mult hét pénteken délután 2 óra körül súlyos felhők vonultak fel s az állandóan tartó nehéz dörgés rémitette a lakosságot. Csakhamar megeredt a felhőszakadásszerű zápor, miközben a villám isszonyu czikázások közt több izben le­csapott. — Az egyik villám Dobrovolni Antalnak az időben egyik fa alá össze bujt birka nyájába csapott bele a 13 darabot rögtön agyon sújtott, 5 darab pedig megvakult, mig a pásztor a szomszéd fa alatt keresett védelmet de őt a villám nem érte. Egy másik villám Mácsadi József törvény­bíró pajtájába ütött bele. A tulajdonos ép hogy kilépett amint, hogy a libákat oda vissza terelje mikor egy nagy csattanás reszkettette meg a léget s a pajta lángba borult egyébiránt is a növény­zetben nagy kárt tettek a napokon át ismétlődő zivatarok, melyek a levegőt ^annyira lehűtötték, hogy most a fagytól félünk, mely tönkre' tevéssel fenyegeti a szép szőlőtermést. " — Méhészeti tanfolyam a dunántúli tanítok részére. A pápai állami tanitóképző-in­tézet minta-méhesén 20 dunántúli néptanítónak a méhtenyésztésben történő kiképeztetésé céljából f. évi július 10 —27-ig méhészeti tanfolyam lesz, amelyen délelőtt 8—12 óráig a gyakorlati méhész­kedésben, délután 2—5 óráig a kaptárkészitésben

Next

/
Oldalképek
Tartalom