Esztergom és Vidéke, 1911
1911-04-06 / 28.szám
— Halálozás. Philipp Konrád helybeli nyomdatulajdonost és könyvkereskedőt mély gyász érte. Felesége, Született Buzárovits Margit hétfőn 35 éves korában rövid betegeskedés után elhunyt. Temetése kedden délután történt a belvárosi temetőben. A tragikis véget ért urnő a közjótékonyság terén szerzett magának érdemet. —• Mégyegyülés. A vármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 25-én rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgyait előkészítő állandó bizottság 24-én ülésezik. — A jegyzőhöz intézett levél n.m bélyeg köteles. Jegyzőhoz aziránt intézett levél, hogy egy ügyet a képviselőtestületben kedvező véleménynyel adjon elő, nem tekinthető hivatalos beadványnak hanem bélyegmentes magánlevélnek. Közg. bíróság 9459|910 sz. — Tanitóképesitő vizsgalatok. A kultuszminiszter a tanitóképesitő vizsgálatok megejtésére uj szabályzatot adott ki, amely életbe is lépett és a helybeli tanítóképzőben az idén már ezen szabályok szerint történnek a képesítő vizsgák. — Lábatlanon nincs kolera. A Lábatlanon koleragyanus tünetek között megbetegedett Csurgei János vasúti munkás váladékára vonatkozólag eszközölt bakteriológiai vizsgálat eredményéről már értesítették az alispánt. A vizsgálat eredménye negativ, vagyis kolerabacillus nem találtatott, aminthogy a tiszti főorvos a beteg első vizsgálata alkalmával sem találta a koleragyanut megállapítottnak. — Meghívó. Az „Esztergommegyei községi és körjegyzők egyesülete" 1911. évi április hó 8-án d. e. 9 órakor Esztergomban, a Magyar Király szállóban rendes közgyűlést tart s ezt megelőzőleg í / 2 9 órakor a választmány ülésezik. A tárgyalásra kerülő ügyek fontosságánál fogva is kérjük a t. kartárs urak teljes számban való szives megjelenését. Libád, 1911. március 26. Gősy György egyl. főjegyző, Lévai Sándor egyl. elnök. Tárgysorozat: 1, Mult gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2. Elnöki beszámoló, 3. Mult évi számadás. 4. Tagok névjegyzéke. (Alapszab. 24. §.) 5. A lakbéreknek és a természetbeni lakások egyenértékének a nyugdijalapba való beszámítása. 6. Levelezések. 7. Indítványok. — Épitőmester-strohmannok. Miután az építőipari munkaköröket az ipartörvény szigorúan szabályozza s igy az építőiparos oly munkát, mely munkakörét meghaladja, nem vállalhat, igen sűrűn esik meg, hogy egyes építőiparosok oly munkát,, melyre a törvény szerint nem vállalkozhatnak, más, jogosított építőiparos neve alatt vállalnak. Az épitőiparosi érdekeltségek már régóta szorgalmazzák a iörvény ily kijátszásának megtorlását. Ez az akció eredményre is vezetett, amennyiben a kereskedelmi miniszter kimondotta, hogy az építőipari munkának nem jogosított iparos által •Kb. való elvállalása által elkövetett iparkihágásban az az építőmester, ki nevét a törvény kijátszásához odaadja, részesként marasztalandó. Kimondotta a miniszter, hogy az iparosnak csak az áll jogában, hogy az elvállalt munkát, vagy saját hatáskörében, vagy alkalmazottaival végeztetheti el, esetleg alvállalatba adja azt más önnálló iparosnak, de nem szabad az iparosnak az elvállalt munkát oly egyénnek kiadni, akiről tudja, hogy arra a törvény szerint nem vállalkozik, tehát csak iparkihágás elkövetése mellett fogja azt elvégezhetni. — A Delta diadala. Nem a Duna, nem a Nilus deltájáról van szó, egy magyar ipartermékről, mely „Delta" néven került forgalomba és most, ébredező tavasszal aktuális. A „Delta" keritkezésre alkalmas elsőrendű sodronyfonat. Ezt a „Delta" fonatot egy kiváló, régen elismert hazai cég Kollerich Pál és fiai gyártják s szállítják. A „Delta" egyetlen szegéllyel ellátót bekerítéshez alkalmas anyag, mely kifeszités után teljesen sima, erős, alakját nem változtatja. Azért a legkeresettebb sodronyfonat. Különösen alkalmas szőlő, gyümölcs és konyhakertek, gazdasági udvarok bekerítésére, legbiztosabb védelem vadkárok ellen. Két minőségben és 6—6-féle huzalvastagságban kapható különféle szélességekben. Kimerítő ismertetéssel és mintákkal, árjegyzékkel készségesen szolgál-: Kollerich Pál és fiai első magyar sodronyszövet, fonat és szitaárugyára, Budapesten, IV. Ferenc-József rakpart 21. — Közérdekű miniszteri rendelet. Esz" tergom vármegye közigazgatási bizottsága 1910« szept. 14-én tartott ülésében 1289 kb. szám alatt a tankötelezettség teljesítésének ellenőrzése s az iskola mulasztási bírságok kezelése tárgyában határozatot hozott, melyben többek között kimondotta, hogy a be nem hajtható bírságpénzek az illetékes szülők által közmunkával leszolgáltatandók, továbbá hogy a birság pénzek behajtása dolgában a községi elöljáróság tagjai együttesen felelősek. Fellebbezés folytán az ügy a vallás és közokt. miniszter elé került. A miniszter 1387111911 sz. rendeletével a közig, bizottság határozatát felebbezett részében mint törvénybe ütközött megsemmisítette és kimondotta, hogy a behajthatlan iskola mulasztási pénzbírságok közmunkára át nem változtathatók és a szülők által kényszer munkával le nem szolgáltathatók; továbbá hogy a pénzbírságok behajtásáért nem az elöljáróság egyeteme, hanem az elöljáróságnak behajtást teljesítő tagja felelős. Közöljük ezt az érdekelt körökkel mint egy, a vármegyénkben lévő régi és helytelen, sőt egyenesen törvénytelen gyakorlatnak megszüntetését; de kötelességünk közölni azért is, mert az „Esztergom" cimü helyi lap jónak látta a közölt miniszteri döntés előtt a felebbező pilsmaróti elöljáróságot felebbezéseért vakmerően okoskodónak és nevetségesnek feltüntetni, holott ha várt volna egy kicsit nem árulta volna el a törvényekbeni járatlanságát és most nem mosolyognák meg azon nemes szándékáért, hogy egy előljátóság önzetlen és közérdeket szolgáló felebbezését megmosolyogtatni igyekezett, még mielőtt a miniszter hozzájárulását ehez kikérte volna. Hallgatni arany. — Dikacz és a liliom. A komáromi kir. törvényszéknél a minap fogas kérdésen törték komoly birák a fejüket. Arról volt szó, hogy a liliom becsületsértő kifejezés-e vagy sem, A törvényszék kimondotta, hogy nem, ennélfogva legközelebb a kir. táblán fogják kimondani, .hogy igen. Lehet, hogy a kir. Curia is hozzá fog szólni, ez azonban egy kissé soká lesz és igy a kérdést tisztázni óhajtván, szerényen megkérdeztük Dikacz polgártárst, váljon mi a véleménye. Dikacz nemes egyszerűséggel kijelentette, hogy a liliom az, amit el lehet tiporni, és aki illet tesz, az liliomtipró. Az eltiport liliomot — monda tovább Dikacz — még egy teljesen felszabadult szabólegény sem tudná bef ércelni Antul kevésbbé egy inas-sorban ragadt még akkor se, ha selyemfinomságu cérnával; varr is. Közben bejött Dikacz polgártársunk kis leányzója és szégyenkezve így szólt: „Tatáén tudom, mi a liliom"\ Erre az öreg Dikacz a vejéhez küldött bennünket, amely midőn megtudta, hogy kitől jövünk, a, t Bp. 208 §-a alapján megtagadta a nyilatkozatot. — „Erő, egészség, emberhús." Egyik nagy fővárosi lapban e cim alatt a következőket olvassuk: Zelenyák János lekéri plébánosnak, aki néppárti képviselő is, van egy „Erő és egészség" cimü lapocskája, amely semmivel sem ostobább, mint az úgynevezett „természetes gyógymód"-irodalom általában. Talán nem is veszedelmesebb, mert azok a tudákosok, kétségbeesett hipochonderek és fühöz-fához kapkodó betegek, akik olvassák és keservesen kenik magukat a benne foglalt mindenféle kigyóhájjal, medvezsirral, azok úgyse igen mennének orvoshoz és utóvégre is, ha már plébános létére nem is hiszi Zelenyák János hogy j mindenki maga módján üdvözülhet, abban talán lehet valami igazsága, hogy mindenki attól halhat ! meg, amitől akar. A lapocska azonban fölötte áll hasonló laptestvéreinek humor dolgában, amellyel ugy orvosnak, mint betegnek bőségesen szolgál, sőt a nyelvkuriózumok kedvelőiről sem feledkezik meg, amikor „gyógyzöcsköíés*-nek fordítja magyárra a masszázst és „gornyasztó vagyis lappangási időszakiról beszél. Mindez nem volria külön- ; ben elég ok ahhoz, hogy írjunk róla, csakhogy Zelenyák mester természetgyógyászata egy másik igen érdekes dologban is kitűnik természetgyógyászattársai közül. A tífuszról értekezvén, egyéb ha-, sonló bölcseségek közt alaposan beleköp a pesti, ember ételébe: nemcsak azt irja meg hogy min- y den élelmiszert hamisítanak, hanem egyszerűen ' kijelenti, hogy az a 10—15—20 ember, aki naponkint eltűnik Pesten, disznóhús helyett kimérődik a hentesboltban. Igen jó étvágyat kívánunk a plébános urnák is, emberhúst eszik a pesti nép. Aki kíváncsi, még számos hasonló, érdekességet találhat az igen érdekes egészségügyi lapocskában. Kivált elmeorvosok figyelmébe ajánlhatjuk a plébános ur emberhús-fantáziáit, — noha nem hiszszűk, hogy Zelenyák János igy is ne volna elég jó klerikális politikusnak." ' \ - ?' : NYILT-TÉR.*) Pistám, édes fiam, • te kétségbe vagy esve kis katarrusod és a kinzó köhögés miatt? Ne tedd ezt, menj el inkább a 9 legközelebbi gyógyszertárba vagy drogériába és • végy egy doboz valódi Fáy-féle sodeni ásványpasz-tillát, fogadok veled, hogy egszerre megszűnik 9 minden bajod. Egy doboz ára fcsak 1 korona 25 £ fillér, de hamisítványt ne fogadj el. Főképviselet Magyarországra és Ausztriára : W. Th. Guntzert. cs. és kir. udv. szállító, Wien IV|1., Grosse Neugasse 17. *)Ezen rovatban közlőitekért nem vállal felelőséget a szerkesztőség. Tanonc kerestetik azonnali felvételre DEUTSCH MÓR Lőrincz-utcai divat- és kézmüáru üzletébén. Versenytárgyalási hir Az Esztergomi Takarékpénztár r. t. Esztergomban beton- és vasbetonból valamint vasfedélzettel építendő fedett uszoda munkálatainak kivitelével saját hivatalos helyiségeiben 1911. év április hó 15-én d. e. 10 órára zárt ajánlati versenytárgyalást hirdet, ahol az ajánlatok ugyanakkor nyilvánosan föl fognak bontatni. Árlejtési feltételek és költségvetés kivonatok a pénzintézet hivatalos helyiségében délelőttönként kaphatók s u&yanott a tervek is megtekinthetők; bővebb felvilágosításokat Hübschl Kálmán tervező oki. építész ad, (lakik Vácz, Mária Terézia rakpart 2.) Ajánlatok eredeti költségvetési és ajánlati iveken teendők mellékelve jelen versenytárgyalási hirdetmény és feltételek egy egy aláirt példányát. Ajánlatok adhatók ugy munkanemenként, valamint az összes munkákra együttesen is. Az összes munkálatokra átalány árajánlatot is lehet beadni, mely esetben kiköti magának az építtető pénzintézet, hogy az esetleg lerendelt tételek felszámithatók •legyenek; ilyen elszámolások alapjául az előirányzati költségvetés szolgál. Ajánlatokhoz melléklendő 5 százalékos bánatpénz, készpénz, takarékbetétkönyv vagy óvadékképes értékpapírban. Ajánlattevőkjajánlataikkal illetőleg a bánatpénzzel 2 hétig madetmény és feltételek. radnak kötelezettségben az intézettel szemben. Az 5 százalékos bánatpénz a munka vállalatba adása esetén biztositékképen fog az intézet pénztárában, mint letét kezeltetni s visszatartott keresettel 10 százalékra kiegészíttetni. Jótállási határidő az átvétel napjától számitott 6 év és pedig: köteles vállalkozó egy év múlva az építményt teljesen karbahozva átadni s azontúl 6 évig felelős a szerkezetek jóságáért, amikor tehát már nem kötelezik az évi karbantartás költségei. A 10 százalék biztosítékot csak 3 évig tartja ugyan letétben építtető pénzintézet, de amennyiben 3 év elmultával a szerkezetek jóságát illetőleg kételyek merülnek fel, jogában áll a biztosítékot továbbra is visszatartani. A munka befejezésének határideje, a munka kiadásától számitott 11 hét. Az építkezés folyama alatt kereseti részletek fognak kiutaltatni 10 százalék felülvizsgálati biztosíték visszatartásával, mely összeg az átvételt illetőleg leszámolás után fog folyósittatni. A pénzintézet igazgatósága fenntartja magának a jogot, hogy az ajánlatok közül az árra való tekintet nélkül választhasson legjobb belátása szerint. Esztergomi Takarékpénztár részvénytársaság igazgatósága.
