Esztergom és Vidéke, 1911

1911-03-19 / 23.szám

erősiti a faji ösztönt s mert ez a szabad­ság, egyenlőség, testvériség e hármas isteni igének édes atyját: Kossut Lajost rejti ma­gában. K. E. Az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság közgyűlése. E hó 12-én tartotta 66-ik évi rendes köz­gyűlését az Esztergomi Takarékpénztár R. T. az intézeti nagy tanácsteremben Vaszary Mihály, a hercegprimási uradalmak jószágigazgatójának el­nöklete alatt, a részvényesek nagy részvételével. A közgyűlést Bleszl Ferenc igazgató nyitotta meg, bejelentvén, hogy az ez évi közgyűlés elnökévé az igazgatóság egyhangúlag Vaszary Mihályt vá­lasztotta meg, ki is elfoglalván az elnöki széket, hatásos megnyitó beszédével körvonalazta a pénz­intézetek szellemét, kiterjeszkedett a pénz démoni erejének mesteri szavakban való ecsetelésére és értekezett a pénzről, mint az ember szolgálatába szegődött hatalmi és csere eszközről. Megállapította, hogy a meghívás szabály­szerűen eszközöltetett és hogy az érvényességhez szükséges 100 részvényt képviselő 30 részvényes helyett 257 részvényjoggal 81 részvényes volt jelen és a jegyzőkönyv hitelesítésére Seyler Vilmos, Philip Konrád és Számord Ignác részvényeseket kérte fel. Kiterjeszkedett azon körülményre, Üm\y mi­dőn nagynevű hazánkfia Fáy András 1840-ben a Pesti Hazai Első Takarékpénztárt megalapította, annak közhasznú példáján okulva Esztergom város polgársága rövid négy év multán követte a példát és igy az Esztergomi Takarékpénztár a magy. pénz­in í. között az első 10 közé tartozik. A 66 év el tt elültetett csemete pedig ma terebélyes termő fává nőtt és az országot, romboló megrázó események fejlődésére káros hatással nem voltak. A fokozatos haladás képe fekszik a korábbi mérlegekben, azon­ban a társaság és vezetőségének érdeme főként a közeimulti időkben csúcsosodik ki, mert ez utolsó mérlege is a társaság mondhatni hatalmas fellendüléséről es megszilárdultságáról tisztán ért­hető szavakkal beszél. Az 1910.'évi eredmény e szigorú és szinte konzervatív mérlegelési módszer dacára túlszárnyalja az eddig is fokozódó előrehaladást egyben hü képe az általános gazdasági fejlődésnek. Az igazgatósági jelentésből szembeötlik min­denekelőtt a jelzálogkölcsönök üzletkörének az előző évekhez képest másfél millió korona emel­kedése, ami az intézet egyre növekvő egészséges klienteliájának növekedése mellett szól. Ezen emelkedés főként abban leli magyará­zatát, hogy a társaság kölcsöneit törlesztéses for­mában, de nem záloglevélben nyújtja, hanem a záloglevél beváltásnál felmerülő veszteség nélkül készpénben folyósítja. Az értékpapír tárca közel fél millió emelke­dését főként a városi nagy intézetek tőke emelési politikája eredményezte, de amellett a társaság céltudatosan is szaporítja az állományt, mert a betétek folytonos emelkedése folytán ezt mobilitá­sának emelése szempontjából szükségesnek tudja. Ügyfelei nagyobb kényelmére beszerzett törzs­betörésinentes Safe deposits magánletétpénztár igénybevétele mind szélesebb körben terjed. Az intézet által alapított Hévviz-fürdő Szent István artézi-kutjának munkálatai befejeztettek, a a folytatólagos fejlesztés gyanánt ez évben fog létesülni az uj fedett, fűthető uszoda, valamint a leendő vizgyógyintézet parkjának feltöltése ez évben megindulván, annak befásitása, illetve par­kirozási munkálatai vannak folyamatban. A felügyető-bizottság jelentése felolvastatván, ugy ez, valamint az igazgatósági jelentés minden egyes pontja hozzászólás nélkül egyhangúlag el­fogadtatott, mely szerint a közgyűlés jegyzőköny­vileg fejezi ki Frey Ferenc, a társaság volt igazg.­tanácsosának gyászos elhalálozása felett mély rész­vétét és Rudolf István titkárnak helyettes igazgatóvá, valamint Reusz Ferenc társasági tisztviselőnek a Safedeposits [pénztárosává történt megválasztását tudomásul veszi. A társaság 1910. üzletévről szóló mérlegének kiemelkedő pontjai a következők; Vagyon : Pénztár 272,679 K, kötvény 12,893,491 K, váltó 1,401,254 K, előleg 56,679 K, értékpapír 2,938,150 K, folyó­számla 606,396 K, ingatlanok 742,396 K, bank­üzlet 18.541 K. Teher: Alaptőke 2,000,000 K, tartalékok 674,596 K, Nyugdíj 307,295 K, jóté­konysági alap 13,000 K, tisztisegélyalapok 4,453 K, betét 13,875,729 K, folyószámla betét 96,999 K, Osztrák-Magyar bank 1,083,018 K, kamatok 227,012 K, évi jövedelem 235,368 K, mely utóbbi felosz­tására nézve az igazgatóság a következő felosztási tervet hozta javaslatba: Tartalékhoz 23,537 K, osztalék á 180 K 180,000 K, igazgatósági jutalék 6,187 K, igazgatói jutalék 4,124 K, tisztijutalék 10,312 K, jótékonycél 8,511 K, különleges alapra £698 K. A közgyűlés elfogadván a mérleg és nyereség felosztási tervezetet, megadja a felmentvényt ugy az igazgatóság mint a felügyelő bizottságnak, és elrendeli, hogy a részvényenkénti 180 K osztalék f. hó 13-tól kezdődőleg a társaság pénztára által, Budapesten pedig a Magyar pénzintézetek köz­ponti hitelbankja által kifizettessék. Ez évi közgyűlés tárgysorozatába az igazga­tóságból kilépő 14 tag és a 3 tagu felügyelő bizottság megválasztása felvetetvén, közfélkiáltással megválasztattak újból igazgatósági tagokká: idősb Brenner József, dr. Burián János, Farkas Tivadar, Fekete Árpád, id. Heischmann Ferenc, Hübschl Sándor, Leitgeb János. Marosi József, Munkácsi Károly, Philipp líáSml Rudolf Mihály, Spanraft József, Számord Ignác és Viola Kálmán, továbbá a felügyelő bizottságba: Mattyasóvszky Lajos lovag elnökül, Brutsy Gyula és Marosi Ferenc, rendes működő tagokul. A választások megejtése utan Bleszl Ferenc igazgató köszönetét fejezi ki Vaszary Mihály el­nöknek a közgyűlés vezetéseért, valamint a meg­jelent előkelő részvényes közönségnek a nagy­számban való szives megjelenésért. Sz. HÍREK. — Sándor napja. Tegnap volt a helybeli kir. járásbíróság vezetőjének, Magos Sándor tábla­bírónak névnapja, amidőn is közéletünk számos kitűnősége és a jóbarátok serege kereste fel gratu­lációival a közbecsülésnek örvendő férfiút. — Az uj püspökök. Az uj püspökök ki­nevezése befejezett tény és az a hivatalos lap egyik legközelebbi számában fog megjelenni. Csernoch János volt esztergomi kanonok csanádi püspök kalocsai érsek lesz, gróf Széchenyi Miklós győri püspök nagyváradi püspök lesz, dr. Glatt­felder Gyula egyetemi tanár a csanádi egyházme­gyét kapja, mig dr. Várady L. Árpád -kultuszmi­niszteri tanácsos a győri püspöki székbe kerül. A szombathelyi püspökség, amelyre Andor György dr. kanonokot jelölték, egyelőre betötlen marad. Várady Árpád helyébe a kultuszminisztériumba a katholikus ügyek vezetésére dr. Andor György prelátus, primási irodaigazgató van kiszemelve, ki mint miniszteri tanácsos megy be a minisztériumba. Ennek helyébe mmden valószínűség szerint dr. Csárszky István primási szertartásmestert nevezi ki a hercegprímás. Dr. Breyer István hercegpri­mási levéltáros hir szerint pápai kamarás lesz. Guzsvenitz Vilmos esztergom főegyházmegyei segéd főtanfelügyelőt címzetes kanonokká nevezik ki. — Az alispán jubileuma. A közel jövőben lesz 25 éve annak, hogy dr. Perényi Kálmán a vármegye kötelékébe lépett és hogy [negyedszáza­don át mindenféle állásban hűségesen szolgálta megyéjét. E 25 év határkövénél Pongrácz Kázmér főjegyző bizonyára ugy is mint az alispán tiszt­társa és barátja, de úgyis mint a megye vezetőjé­nek illemtudó alantasa, meg akarta egy percre állítani a megye hivatalos életét, hogy az alispán negyedszázados munkásságán és köztevékenysé­gén végigtekintsenek. Bizonyára ugy képzelte ezt a Főjegyző ur, hogy mint egy család tagjai a ma­guk szük körében megünneplik azt a negyedszá­zados évfordulót, amelyen az alispán Esztergom vármegye szolgálatába lépett s ez alkalommal a tiszttársak a főnök iránti ragaszkodásuknak és tiszteletüknek adtak volna kifejezést. Pongrácz Kázmér el is követett mindent, hogy méltó módon tegyék emlékezetessé e napot, de fáradozása ugy látszik sikertelennek bizonyult, mert a következő sorokban adta tudtul társainak, hogy a további mozgalomban ő részt nem vesz. Esztergom vármegye főjegyzőjétől. ÉRTESÍTÉS A vármegyei tisztviselő, segéd és kezelő személy­zet minden egyes tagjának. Amidőn alispánunk 25 éves közigazgatási szolgálatának megünneplése kérdését felvetettem, azt hittem, hogy ezzel nemcsak hivatalos köteles­séget teljesítek, hanem az összes vármegyei alkal­mazottak óhajának teszek eleget. Mác a tisztiszék egybehivása alkalmával lát­tam azon nemtörődömséget — különösen a tiszti­kar egyrészéről — mely testületet alig egy-két ur képviselte, és már ekkor vissza kellett volna vo­nulnom. Azonban még bíztam a jóizlésben és azt reméltem, hogy a jövőben nagyobb lesz az érdek­lődés. Ennélfogva a teendőket megbeszélendő a tisztiszék által kiküldött szükebbkörü bizottságot folyó hó 13-án délután 3 órára hivatalos helyisé­gemben megtartandó értekezletre meghívtam. Az értekezlet azonban megtartható nem volt, mert dr. Szilárd Béla tb. főszolgabíró és Nóvák József árvaszéki irattárnok urakon kivül senki sem jelent meg, sőt az elmaradt urak még érdemesnek sem találták távollétüket kimenteni. Mindezek arra a következtetésre vezettek, hogy vagy az ünnep­lendő, vagy csekélységem személyében van a hiba. Nem akarok tehát senkinek az útjában állani és ezért értesítem az »urakat, hogy én a további moz­galomban részt nem veszek és annak vezetését más, a tisztiszék által kijelölendő hivatottabb tiszt­társamnak engedem át. Esztergom, 1911. évi március hó 14-én. Pongrácz, főjegyző." Nem hivatásunk egyének, köztisztviselők glorifikálása, érdemetlenek és kapaszkodnivágyók kidicsérése, sem a felfelé törekvők szekerének tolása. E sokaknak kedves, de a jóizlésü és Ítélőképes­ségű birok előtt méltán undorító foglalkozást, van aki a városban elvégzi és talán nem ingyen és nem haszontalanul. Nem vagyunk sem megyei, sem városi szállítók s igy konvencionális dicsére- • tekre, ódákra nincs is kötelezettségünk; se pártnak, se felekezetnek szolgálatában nem állunk, sen­kinek zsebében nem lévén, anyagilag és erkölcsi­leg függetlenek vagyunk. Ily helyzetben lévén mondhatjuk, hogy Esztergom vármegye tiszti segéd és kezelői kara csak önmagát becsülné meg azzal, ha a 25-éven keresztül a közpályán működő alis­pánját méltó ünneplésben részesítené. Mert, hogy a tisztikar, vagy bármely megyei hivatalnok indo­lenciából az alispán vagy a tisztiszéket összehívó főjegyző személye iránt nem jelent volna meg, azt nem tudjuk, nem akarjuk elhinni. Nem mond­juk ugyan, hogy általában e városban az egymás­iránti köteles udvariasság és figyelem valami nagyon ki lenne fejlődve, de ennyire még nem lehetünk. - Városi közgyűlés. A városi képviselő­testületnek mintegy 50 tagja csütörtökön délelőtt és délután közgyűlést tartott. A polgármester egy­negyed év óta, a szabályrendelet és a szokás ellenére nem hívott össze közgyűlést s midőn már a város eminens érdekeit érintő kérdések egész sorozata került a képviselőtestület elé, akkor a 170 városi képviselőből 50-en érdeklődnek a köz­ügyek iránt és jelennek meg a gyűlésen. A városi közélet beteges állapotának bizonyítására ez a jelenség épen elég. A 45 pontból álló tárgysoro­zatban volt az uralkodónak 80 éves születésnapja alkalmából felterjesztett üdvözlő feliratra érkezett királyi köszönete, a hercegprímás és a főispán viszonüdvözlése az uj év alkalmából. A polgár­mesternek a pénzintézeteknél viselt állásai ügyében,

Next

/
Oldalképek
Tartalom