Esztergom és Vidéke, 1911
1911-03-12 / 21.szám
Esztergom, 1911. XXX1I1. évfolyam 21. szám. Vasárnap, március 12. AZ ESZTERGOMVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ESZTERGOM, „KORONA" SZÁLLODA I. EMELET. Telefon szám 38. Megjelenik vasárnap és csütörtökön Laptulajd. és felelős szerkesztő Dr. Dénes Aladár ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 12 K 6 K Negyed évre . Egyes szám ára 3 K 14 f, Kéziratot nem adunk vissza. Nyilttér sora 60 fill. Március 15. A távol keleten beszélnek egy szoborról, amely — valahányszor a kelő nap ráhinti sugarait — csodás, bűbájos hangokat hallat. Ily csodás, bűbájos hangokat hallunk mi is, valahányszor március idusára virrad. Egy-egy géniusz szállt a hármas halom mindegyikére. Belefujt az egyik kürtjébe s visszhangzott a Kárpátoktól az Adriáig: szabadság! Belefujt a másik s harsogott erdőn bércen át: egyenlőség! Szájához emelte kürtjét a harmadik is s milliók szive mozdult meg e hangokra: testvériség ! Jött egy negyedik, keblére ülelte a hármat, megnyíltak ajkai s velőkig hatoltak szavai: Talpra magyar, hi a haza, itt az idő most vagy soha!. . . Erre megmozdultak a paloták s a kunyhók lakói, a férj ott hagyta a szerető hitvest, az ifjú mátkáját, a gyermek édes anyja ölelő karjait s ment, ment előre oda, hol az élet rózsái árán a dicsőség babérkoszorúja terem. Nagy napja ez a magyarnak, mert ettől számítja felszabadulását. A nemzet milliói ekkor lettek honpolgárokká, a vérükkel, verejtékükkel áztatott föld uraivá. A szfinksz, a titokzatosság leple borítja, hangjait senki meg nem érti, azoknak okát senki se tudja ; március idusa ragyogó fényben tündöklik, intő szózatát minden magyar megérti, mert azok a haza iránti kötelesség igéi. Ezen a megszentelt földön ringott bölcsőd, apáid vére-verejtéke nyomán nyilika virág, terem a kalász, ez ad örök nyugvó helyet, ha befejezted földi pályafutásodat, itt kell keresned boldogulásodat. Boldog csak szabad hazának fia lehet. S mi a szabadság? A gyenge testnek ad ellentálló képességet s a sors csapásaival szemben, az ország épületének ez az egyedüli biztos alapja. Ha élvezed e földnek áldásait, tudnod kell, hogy kötelességeid is vannak vele szemben. Rendeld érdekeidet az ő érdekei alá, tegyed oltárára önzetlenül áldozatodat s szabad jhazának boldog polgára leszesz, méltó azokhoz, kik vérüket, életöket áldozták fel érte s kiknek igy lesz áldott nyugvóhelye. Az Esztergomi Takarékpénztár. (K) Pénzintézeteink most tartják évi közgyűléseiket, amelyekben az igazgatóság beszámol a mult évi sáfárkodásáról. Előttünk fekszenek* az évi üzleti jelentések és zárszámadások, amelyekből megítélhetjük, hogy melyik pénzintézet mily tevékenységgel vett részt pénzpiacunk forgalmának lebonyolításában. A mult esztendőben is foglalkoztunk az eredmények méltatásával; kimutattuk, hogy a pénzintézetek jól felfogott érdekei nem csupán az osztalék nagyobbitása iránt való fokozott törekvés lehet egyedül, hanem az, hogy a hitelt igénybe vevő nagy közönség is ott, az illető pénzintézetnél necsak kölcsönt, de igaz segítséget találjon. Semmit „ESZTERÖOM és VIDÉKE" TÁRCÁJA. Ferdinánd király. Irta: Tarnai Aladár, A napokban (febr. 26.) ünnepelte születésének ötvenedik évfordulóját Európa egyik legszimpatikusabb uralkodója : Ferdinánd bolgár király. Bulgária első fejedelmének : Battenberg Sándornak lemondása, a rövid Sztambulov-aera és számos puccskísérlet után 1887. július 7-én a szobránje egyhangúlag választotta fejedelemmé őt, kinek immár huszonhárom és fél évi uralkodása alatt sikerült országában minden téren igaz jóléttel kapcsolatos hallatlan fejlődést létesítenie. A bolgár nép tudatában is van annak, hogy mily sokat köszön uralkadójának. Pártkülönbség nélkül a lehető legáltalánosabb szeretetteljes tisztelettel rajongja körül Ferdinánd királyt. Fényesen bizonyítja ezt az a körülmény is, hogy Szófiában és Euxynográdban való tartózkodásom alatt még a bolgár ellenzék vezérférfiait, a kormány legelkeseredettebb ellenségeit is hálás szívvel hallottam beszélni a hagyományos független bolgár cárság visszaállitójáról, a mai bolgár kultúra és előrehaladás megteremtőjéről: Ferdinándról. Hogy Ferdinánd cárban, a magyar honvédhuszártisztből lett bolgár királyban magyar vér pezseg és, hogy pompásan beszél magyarul: általánosan ismeretes. Hiszen fivére a felejthetetlen emlékű elhunyt József főherceg özvegyének: Klotild főhercegnőnek és unokája az egykori világszép Koháry magyar hercegnőnek, akinek kedvéért a mai cár nagyapja, Ferdinánd herceg, amikor az akkor 19 éves magyar hercegnőt, Koháry Antóniát nőül vette, 1881 január havában a protestánsról a katholikus hitre tért. A Kóburgok ezen ága azóta a Kóburg-Koháry nevet is használja. Felsőmagyarországon, valamint Pestmegyében is hatalmas birtokaik vannak és Ferdinánd, ha magyar „adoptiv hazájáéban időzik, gyakran használja a „Muányi gróf" nevet, mert ez a régi várrom, amelynek nevéhez Széchy Mária véres története fűződik szintén családjának birtoka. Egy nappal a tirnovói nagy esemény, a bolgár királyság proklamálása előtt is érdekes jelenet — amelyről csak kevesen, csupán a beavatottak tudnak és rebesgetnek — folyt le az ugyancsak a Kóburgok tulajdonában levő szentantali várkastélyban, a „Koháry-vár"-ban. Késő este, egyedül Hikischnek, ma ó ya titkárának kíséretében, Ferdinánd járt ott és sorban kereste fel azokat a termeket, ahol nagyeszű diplomaták, hires leventék, csaták mezején elesett vitéz katonák, Hunt-Pázmán vérének h s ivadékai, a Koháry-ősök, az ő ősei függenek a falakon. Igen, idejött Ferdinánd ! S szinte önmagához szólva, önkívületben rebegé: — Ide jöttem, hogy ihletet merítsek... Erőt jöttem meríteni . . . ezen a helyen, az én őseim, hős magyar elődeim emlékéből ... kik mind kiváló diplomaták és katonák voltak és akikre mindig büszke voltam s mindörökre büszke leszek.... Németül kezdi, de már a harmadik szónál magyarul folytatja és egyre csak azt ismétli: — Büszke, nagyon büszke vagyok reájuk,.. Parisból sürgős táviratban hívták vissza országába, de neki a legsürgősebb útjában is — sőt talán ép a legsürgősebb útjában — be kellett térnie a Koháry-várba. Igen, be kellett térnie, mert : Erőtt jöttem meríteni erre a helyre . . . monda ő és könnyes szemekkel utazott Tirnovóba, ahol másnap királlyá emelték. 1908. október 6-án kiáltották ki a független bolgár királyságot. E dicsőségges nappal uj, sokat igérő korszak hajnala virradt a bolgár népre. S most, amikor kifelé már sikerült biztosítania országa függetlenségét, hozzálátott Ferdinand király, hogy népét gazdaságilag és kultúra szempontjából tegye minél erősebbé. E munkájában faradhatlan segitő társa hajdani nevelője: Fleischmann Péter. A bajor származású Fleischmann volt az, ki az alig öt és fél éves Ferdinand herceg lelkét minden szép, jó és nemes iránt fogékonnyá tette s ugyancsak ő a jelenlegi bolgár cárnak leghívebb és legbölcsebb tanácsadója. Ferdinánd vezetése alatt Bulgária egyre igyekszik előre a haladás utjain s mindenki, aki bizonyos időközökben keresi fel az országot, feltűnően láthatja, hogy egy ilyen időszak alatt is mennyire haladt ez ország, kivétel nélkül minden téren. S haladni fog a jövőben is, mert Ferdinánd király csak egyetlen célt ismer, Bulgáriát naggyá és virágzóvá tenni. Megérkezett a kitűnő tavaszi idénysör a „Koroná"-ba. Állandóan friss készlet. Veri az összes külföldi termékeket. * * Mesés izü, üdítő ital. VA
