Esztergom és Vidéke, 1911

1911-12-14 / 98.szám

XXXIII. évfolyam 98. szám. Esztergom, 1911. Csütörtök, december 14. V AZ ESZTERGOMVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ESZTERGOM, JÓKAI-UTCA 17. Megjelenik vasárnap és csütörtökön Szerkesztik : KEMPELEN FARKAS és VARSÁNYI IGNÁC ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . . 12 K Negyed évre . . . 3 k Fél évre .... 6 K Egyes szám ára . 14 f, Kéziratot nem adunk vissza. — Nyilttér sora 60 fill Az esztergomi iskolák jellege. Irta : Bertalan Vince. Szivesen helyt adunk lapunkban a cikknek, ha nem mindenben osztjuk is \í ójának felfogását. Ugyanis örömmel közöljük a felette aktuális thémának az ellen kező szempontból való megvillágitá- sát i s, hogy igy az érvek harcában tisztá- zódjék a kérdés. A szerkesztőség. A kath. egyház magyarországi herceg- primási anyaszékhely lakóinak javarészt többségben levő híveinek abbeli felfogása, hogy a szab. kir. város által fönntartott elemi iskolák kath. jellegűek, őszintén meg­vallva az igazat a törvény és a jogrend teljes értelmezése szerint másnak nem mi­nősíthető, mint jóhiszemű tévedésnek. Jó magam is azok közé tartozom, a kik szóval és tollal harcolnak a kath. is­kolák fönntartásárt, akiket sajgó fájdalom­mal érint egy-egy kath. iskolának elvesz­tése, most tudom a több utón oly világo­san bebizonyítottam azt, hogy minden kath. iskolának létezése egyházamnak nemcsak a nevelés, hanem az állam számtalan kor­mányzatában való érvényesülhetés terén is mindinkább vészit vezető szerepéből, befolyásából. Sőt, ha iskoláit bármily cí­men elbirtokolják, olyan megrázkódtatá­soknak vagyunk kitéve, mint Franciaor­szágban, ami pedig számtalan és végkö­vetkezményében egy okból sem kívánatos Magyarországban. Az iskola birtokolása körül folyó harc hatalmi kérdés, tehát minden egyes iskola elvesztése a hatalom csökkenése. Ez igy van és nem máskép! Azt hiszem, hogy a kath. iskolák kor­mányzatában való részesedésem, a feleke­zeti iskolák fenntartása érdekében és jel­legük megállapítása ügyében tanúsított szolgálataim eléggé illetékesnek tarthatnak annak elbírálására, vájjon az esztergomi iskolák katholikus jellegűek vagy sem, akár t. i. azon iskolákat érteni, amelyek a város kormányzatában a város által tar­tatnak fenn. Minden iskolának jellegét alapvető bázisa dönti el. Ezek a telekkönyv és a szerződéses viszony. Aki annak a helynek, térnek, amelyen az iskola céljaira szolgáló iskolaépület fenn áll, nemcsak a teleknek, hanem icndsze- rint — kivéve a szerződéses viszonyt, az iskola jellegének a birtokosa. Ha tehát a telek valamely hitközségé, felekezeté, pol­gári községi avagy államé, eo ipso az iskola is felekezeti, községi vagy állami jellegű. Szabadságában áll azonban a te­lekkönyvi tulajdonosnak az iskolának ne­vezett epületet mai jellegű iskola céljaira is átengedni, de mindenkor fenntartva ?. felmondás jogát. így van ez teszem Kismaroson és egyebütt, hol az illetékes felsőbb hatósága hozzájárulásával — mert máskép nem lehetséges jogérvényes — a polgári köz­ség saját telkén épített iskolát a kath. is­kola céljaira bocsájtotta; Nagymaroson, a hol a világi és a minden áron államosító község által életveszélyesnek tartott és a hatóság által bezárásra ítélt kath. tulaj­dont képező iskolaépü|etben, igazabban a kath. iskolában húzódik meg az állami iskola, valamint hogy meghúzódott Nyer­ges újfalun a községi iskola. Vájjon az esztergomi iskolák — mi­után tudtommal a szenttamási alapítványi iskolát kivéve — telekkönyvileg kath jelle­gűnek nem minősíthetők, minősithetök-e annak a fent elősorolt esetekben. Ha szerződéses viszony áll fenn : fel­tétlenül ! Miből bizonyítható be azonban a szerződés viszony, talán 1868. év előtti gyakorlat alapján a kegyúri kötelezettsé­gek viselésében-c, avagy az 1868. évi 38. t. c. 25. §-a alapján gyakorolt szabad elhatározásból kifolyólag-e. Az előbbiből nem, most egy a hivatolt törvény életbe­léptetését követő miniszteri döntvény ha­tározottan kimondotta volt, hogy a kegy- urasági címen fennálló iskolák megszün­„ESZTERGOM és VIDÉKE“ TÁRCÁJA. A divat, — A Divat Újságból. — Aki teheti, hogy ilyenkor végigjárja a divat szalónokat, sok öröme telhetik a nagyon szép téli és karácsonyi újdonságokban. Ámde micsoda ti­tokzatos arccal mutatják ezeket az újdonságokba menő dolgokat, melyek közt talán a legszebbek azok, amelyeket a délutáni teára szántak. Egyál­talán meglepő az egyszerűség a társaságos összejö­vetelekre szánt ruhákon. Igaz, egyben kimondják azt is, hogy ez az egyszerűség csak a fiatal höl­gyek ruhájának a kiváltsága ; az érettebb korban levő nőé ellenben díszesebb, mint valaha volt. A formában vezet a félodalu díszítés ; féloldali! a fisü, a pántdisz, de még az ujj, a tunika, sőt az uszály is. Mindebből elképzelhetetlen változatok keletkeznek, de csakhogy ez a forma nagyon so­kat követel attól, aki készíti és attól is, aki azt viseli; mert nem mellékes itt semmi és a tartás épp oly fontos kellék, mint maga a termet. Ami a színeket illeti, a fehér és fekete mel­lett nagyon sok a színek egyik legtetszetősebbje, a hársvirágszin, rózsaszín, kék és mindenek fö­lött a püspöklila. Díszesebb öltözéknek kedvelt a fémszálakkal átszőtt damaszt, brokát, bársony, sifon és voál; es utóbbi simán is, mintázottan is. Sok ruhán már észre lehet venni a rövidített de­réknek lassú meghosszabbodását; meglepetés lesz a hosszúra szabott sonkaujj. Az esti köpenyt illetőleg megint csak azt mondhatjuk, amit már mondtunk : mindvégig duplaoldalas, akár posztóból készül, akár ratiné- ből vagy bársonyból. Különösen kedvelt lesz a lila, bár ez a szin könnyen sárgija az arcbőrt és kevés archoz illik igazán és ezért sokkal inkább ajánljuk a fehér szint. A prémdivat nagyon szép, kedvelt és talán ez az oka az árak rengeteg emelkedésének. Ne csudáljuk, ha az idén több lesz a szörmeutánzat, mint más esztendőben volt és hogy az óriás karmantyúkat úgy állítják össze, hogy a legkeve­sebb bennük a szőrme. Az 50 cm. széles és 45 cm. hosszú karmantyú most nem is tetszik túl­zottnak a divalhölgy szemében. A formájára nézve teljesen lapos és a prém, plüs vagy bársony gyak­ran csak összehajtott takarója a magában véve egészen laposan dolgozott selyemkarmantyunak. Ennek a készítési módnak meg van az a nagy előnye, hogy ezt az úgynevezett felső takarót utóbb tetszés szerinti célra fölhasználhatjuk. Nagyon szépen tudják az óriás karmantyú­kon összeilleszteni a prémcsikokat plüssel, bár­sonnyal, selyemmel; a bársonyt viszont selyem­mel, brokáttal, sifonnal vagy fémszövettel stb. Egy gyönyörű hermelin karmantyút láttunk nagy rádolgozott valanszien-csipke szögletekkel. Ehhez a karmantyúhoz a megrendelő készíttetett egy hasonló csücskös sipkát, melyet mélyen a fülére kell huzni a viselőjének, karimája nincs, csak csipke díszíti. Meg kell még említenünk, hogy kétoldalú prémtokot és sipkát is viselnek, mely megegyezik a karmantyú sál vagy köpeny össze­állításával. A cipő divatja is sok szépet mutat Úgyne­vezett nagy toaletthez mélyen, kivágott brokátcipő járja; egyszerűbb öltözékhez már nem annyira mélyen kivágott és aranyszövetből, színes atlasz­ból és bársonyból készül csatt-disszel vagy gyöngyhimzéssel. Erre a cipőre felsőcipő kerül ugyancsak bársonyból prém szegélyezéssel. Ut­cára nagyon kedvelt és divatos a fekete és szines lábszárvédő. A mindig formátlan gumicipőt fölös­legessé teszi egy parafa köztalp, melyet az ut­cára való cipőben alkalmazna. Föltétlenül célszerű találmány, de vájjon elég kellemes-e viseletnek ? * A Divat Újság minden hónapban kétszer jelenik meg. Előfizetési ára nagyon olesó: ne­gyedévre postán való szétküldéssel, két korona húsz fillér.. Előfizetni legcélszerűbben a kiadó­hivatalba intézett postautalványon leli t. A Divat Újság kiadóhivatala Budapesten, Vili., Rökk Szi­lárd-utca 4. számú házban van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom