Esztergom és Vidéke, 1910

1910-11-27 / 92.szám

1910. novemí 27. kat és ö'oiös éljenzéseket szokták végeztetni; elmaradt és helyettük a szenttamási polgárok komoly eleme jött el. Az előadó szavainak végeztével dr. Janits Imre elnök mondott köszönetet a szónoknak és a megjelenteknek, hogy oly nyugodtan és méltósággal hallgatták meg e fontos tárgyat. v'GOM és VIDÉKE HÍREK. — Uj magyar nemesek. Stein Manó és Stein Félixnek a herceg Pálffy-féle bátorkeszi hitbizományi birtokok bérlőinek O Felsége a király a közgazdaság és közjótékonyság terén szerzett érdemeik elismeréséül szili előnévvel a magyar nemességet adományozta. Nevezett urak, Somogy megyéből származnak, hol édes atyjukkal néhai Stein Jakab nagybirtokossal együtt már nagy birtokokat birtak tulajdonul és részint haszonbérbe is, a mezőgazdálkodás terén ugy ott mint vidékünkön is vezető és úttörő szerepet vittek. Humánus emberbaráti bánásmódjukkal az összes nagyszámú alkalmazottaik, munkásaik ragaszkodását nagy mértékben megszerezték és ami a jelen szociális világban, különcsen bérlőknél kiváló érdemszámba megy. A királyi kegy mindenkép érdemes férfiakat ért. — Arckép-leleplezés. Az Esztergomi Kaszinó néhai érdemes elnökének, dr. Földváry István volt városi főügyésznek arcképét megfestette, melynek kegyeletes ünnep keretében leendő leleplezése december hó 4-én d. e. 11 órakor fog megtörténni. Az emlékbeszédet dr. Perényi Kálmán alispán, a kaszinó elnöke fogja tartani, mig Einczinger Ferenc és Reviczky Erzsike az elhunyt poétának egy-egy költeményét fogja elszavalni. — Megyebizottsági tagválasztás. A dr. Földváry István halálával megüresedett II. kerületi megyebizottsági tagsági helyre O'sváth Andor városi főjegyzőt kérték fel az érdekelt választók. A kandidálás érdemes férfiút ért^ aki ezidőszerint talán az egyetlen a városházán, aki értékes munkát végez. A város érdemdús főjegyzője, aki a városok országos kongreszusán a magyar városok érdekét eredményei birta képviselni, a megye zöld asztalánál hathatósan fogja városunk érdekét is mindenkor diadalra juttatni. — Hymen. Városunk szépei ismét megfogytak eggyel. Magos Bertikével, Magos Sándor táblabíró leányával kedden kötött házasságot Makláry Sándor máv. fogalmazó. Az egyházi szertartást Makláry Ferenc, a vőlegény bátyja, ki református pap, végezte a szülői házban. Esküvő után az ifjú pár a férj állomáshelyére, Budapestre utazott. — Népkonyha. A szent Erzsébet — jótékony nőegylet elhatározta, hogy az általa fenntartott népkonyhát advent elő vasárnapján megnyitja. — Primási kinevezés. Az Écsy József halálával megüresedett központi alszámvevői állásra a hercegprímás Majer Ferenc segédtisztet nevezte ki. — Jegyzőgyülés. Az Esztergom-vármegyei községi és körjegyzők egyesülete szombaton d. e. 10. órakor tartotta közgyűlését a „Magyar Király" szálló külön termében. Lévay Sándor elnök megnvitván a közgyűlést, üdvözölte a megjelent kartársakat. Az 1911. évi költségelőirányzat megalapítása után, az orsz. egyesület közgyűléséről számolt be az elnök, melynek kapcsán elkeseredett hangok hallatszottak a központi lanyha, erélytelen vezetés és a jegyzői kar érdekeinek kellő figyelembe nem vétele miatt. Majd több folyó ügy letárgyalása után bejelentette az elnök lapunk szerkesztősége által az egyesületnek tett azon ajánlatot, melyszerint hajlandók vagyunk az egyesület hivatalos lapjává lenni, a jegyzői kar és a községi közigazgatás érdekeit megvédeni, a községi hirdetéseket mérsékelt áron közölni, ha ezek ellenében az egyesület a községi költségvetés terhére lapunkat a községek képviselőtestületei által megrendelteti. Lapunk ezen ajánlatát a közgyűlés zajos helyesléssel fogadta és Baits György, Hegedűs Gyula, László István valamint Gősy György egyesületi főjegyző hozzászólása után egyhangúlag kimondották, hogy az „Esztergom és Vidéke" 1911. január 1-től a jegyzőegyesület hivatalos lapja lesz. E határozat a jelenlevő segédszerkesztőnkkel mindjárt közöltetett, aki köszönettel vette tudomásul az egyhangú határozatot. A gyűlés az elnök éltetésével ért véget. — A szenttamási kör estélye. Az Esztergom-Szenttamás és Vízivárosi kath. polgári kör ; hagyományos szokás szerint vasárnap tartotta Katalin-estélyét a Fürdő-szálloda nagytermében. 18 órakor, az önálló iparosok dalkörének énekével | kezdődött a műsor, melynek elhangzása után Gerlei Dénes lépett a pódiumra vicinális kupiéival. Tekintve, hogy az előadó nem a legjobban volt disponálva, meg az előfordult „technikai okok"-at is hozzászámítva, ez a műélvezet nem sokáig I tartott. A harmadik szám Gúthi és Rákosi „A Sarok" cimü 3 felvonásos vígjátéka volt. A ; szeI replők közül Szalva Ferenc a műépítész teljesen ! reászabott szerepében komikusan ügyetlen, ' Szerkál Aranka a felesége ellenben kedves és | eleven volt minden mozdulatában. E két szereplőnek a folyton változó komikus helyzetekbe való ügyes beilleszkedése biztosította a darab teljes sikerét. A sasokat Uhtár Gyula, Gerlei Dénes és Merényi Gyula kreálta. Uhlárnak diszkrét, elegáns játéka, Gerléinek, a legidősebb sasnak kópéságai és Merényi otthoni ügyeskedése, de általában igen élvezetes és ügyes összjátékot produkáltak Csányi József Bukics rajzoló szerepében egyik szélsőségből a másikba esett s sehogyan sem volt képes szerepébe beilleszkedni. A műépítész ugyanis az egyetemen a legbutább és legbecsületesebb hallgatót kereste, mire beajánlották neki Csányit, helyesebben Bukicsot, aki annyira respektálta a főnökét, hogy midőn telefonhoz szólította őt — ingujjban lévén, először kabátot húzott s ugy I beszélt vele — telefonon. Mikor azonban az | agyonrespektált főnök előtt állt, akkor zsebredugott kézzel beszélt vele, mintha szerepük azóta megváltozott volna. A helyesen, korlátolt, együgyű szerep helyett ezt a zsebretett kézzel való helyzetét azután mindvégig meg is tartotta. A többi szereplők is a tőlük telhető legjobbat nyújtották. Az iparosok dala fejezte be a hosszura nyúlt műsort, mely után megkezdődött a tánc és tartott egészen reggelig. A jelenvolt szépszámú közönség egy élvezetes és kellemesen eltöltött est emlékével távozott, ez a kicsi kör pedig ismét megmutatta, hogy bár a helyi körök között a legkisebb, mégis mindig a legnagyobb mulatságokat tudja rendezni. A betanító fáradságos és nehéz tisztét Neményi Károly titkár látta el, mig az énekkart Schönválder Kálmán karnagy dirigálta az ő elismert szakavatottságával. A világposta is serényen ontotta a képes és képtelen lapokat, amelyekből a legtöbbet ez évben is Varga Jolánka kapta. A zenét Balog Jani zenekara szolgáltatta, melynek dallamos nótáira vigan táncolt az ifjúság szent Katalin emlékére és a házalap javára. — Biróválasztás. Pénteken keresték ki Csolnokon a falu első polgárát, helyesebben ekkor vá-lasztották meg a bírót Putz Lőrinc személyében. Uj előljárósági tagok lettek még Thier József törvénybiró és Schnell János közgyám. — A választás kiírása. A város központi választmánya szombaton délután tartott ülésén az országgyűlési képviselőválasztás határidejéül december hó 14-ét tűzte ki s a választás vezetésére elnökül dr. Helcz Antalt választotta meg. — Esküvő. Ma, vasárnap délután 3 órakor tartja esküvőjét Weisz Sándor kedves arájával Weisz Gizikével a budapesti Dohány-utcai izr. templomban. — A kamara költségelőirányzata. A kereskedelemügyi miniszter a győri kereskedelmi és iparkamara 1911. évi költségelőirányzatát jóváhagyta és a kamarai illeték kivetésére az eddigi 6 százalékos kulcsot az 1911. évre is változatlanul megengedte. — 25 év. Schlembach János dorogi állomásfőnök január hó 7-én tölti be negyedszázados államvasuti szolgálatát. Ez alkalomból a dorogi j bányakaszinó, melynek az állomásfőnök alelnöke,; szép ünnepélyre készül. Schmidt Sándor, a kaszinó elnöke és választmánya elhatározta, hogy a jubiláns iránt érzett tiszteletük jeléül emlékalbummal fogják őt jan. 7-én meglepni. . — Állítás kötelesek jelentkezése. A város polgármeterí hivatala által a honvédelmi miniszter rendelkezése folytán kibocsájtott felhívás szerint a jövő, 1911. évi ujoncállitásra felhívott 1890. 1889. és 1888. évi születésű állítás kötelesek, községi illetőségükre való tekintet nélkül, a felhívás közzétételétől számított 10. nap alatt, legkésőbb azonban f. évi november végéig az összeirási jegyzékbe való felvétel céljából lakhelyük községi elöljáróságánál (katonai ügyosztály) jelentkezni tartoznak. A jelentkezés elmulasztása a védtörvény 36. szakaszában előirt szigorú büntető rendelkezést vonja maga után. — Gyűlés a járványok ellen. A főispán tegnap gyűlésre hívta Össze a város orvosi karát és a jótékony egyesületek vezetőit, valamint néhány előkelőbb tanférfiut és városi polgárt. A gyűlésre a belügymiuiszternek egy rendelete adott impulzust, a mely azt óhajtja, hogy a.járványos betegségeknek társadalmi uton vegyék elejét. A tárgyhoz különösen dr. Áldori Mór tanácsorvos szólt hozzá és megállapította, hogy a kolera elleni intézkedések szigorú keresztülvitele a többi járványos betegségnek is elejét vette és ennek folytán a halozások aránya a város területén tetemesen leszállott és szünte kárörvendve mondotta, hog^ amennyiben igy haladunk, a. fiatal orvosgenerációnak felkopik majd az álla, oly kevés lesz a beteg ember. Ezután megalakítottak egy szűkebb bizottságot, amely a kérdéssel és a tennivalókkal állandóan fog foglalkozni. — Esztergomi ifjúsági zászlóaljak. A honvédelmi miniszter rendeletére a főispán tegnap összehívta a város vezető tanférfiait, valamint a régi lövölde vezetőségét a városház nagytermébe, hol a minisztérium két honvédtiszt kiküldöttje ismertette azt az országos akciót, amely a külföldi államok mintájára Magyarországon is ki akarja képezni az ifjúságot a fegyverfogásban és céllövészetben. Az indítványt néhány reakciós felszólalás figyelmen kivül hagyásával egyhangúlag elfogadták és a főispán elnöklete- valamint az alispán és polgármester társeknöklete mellett egy kisebb bizottságot küldtek ki, amely a teendőkkel érdemben fog foglalkozni. — A veszett eb sorsa. Wendler Ferenc süttói lakos daxli fajú kutyája szerdán délután Wendler Ágnes 9 éves leánykának lábszárába harapott. Ez lett a veszte a daliás daxlinak, mert Wendler még aznap agyonlőtte. A járási állatorvos fogja megállapítani, vájjon a póruljárt daxli veszettségben szenvedett-e. — ismét a Manó. Az országszerte ismert éá agyafúrt zsarolásairól hires fővárosi Garai Manó, akinek bizonyára megyénkben• is- van egykét nem a legjobb emlékekkel reágondoló ismerőse, újra „munkába" áll. Erről, az eredményeiben a sáskajárást is megszégyenítő „munkába állás"-ról a budapesti „Az Újság" cimü lap egyik számában a következőkép elmélkedik" „Garai Manó lapot indít. Azt hisszük nem szükséges a Korbács hírhedt szerkesztőjét, Garai Manót a nagyközönségnek külön bemutatnunk. Garai Manó viselt dolgai tulon-tul ismeretesek. Ő az a halhatatlan ember, a ki minden erkölcsi halál után uj karrierre éled. És ezidőszerint a derék férfiú éppen megint a laptulajdonosi újjászületés küszöbén áll. Tudomásunk van róla ugyanis, hogy Garai Manó legutóbbi börtönbüntetésének abszolválása után ismét a sajtó berkeibe készül. És a hirlapirásnak ez a sáskája, ezúttal alighanem az eddigieknél is nagyobb merényletre készül, mert fedezetül . egy derék, becsületes és hihetetlenül naiv embernek a tiszta nevét szegezte a revolverére. Egyben azonban figyelmeztetjük a hatóságokat is, hogy Garai Manó ismét hadba készül. Semmi kifogásunk ellene, ha ez az ember akármiféle kenyér után lát, sőt elvünk, hogy a megtévedte! is vissza kell segíteni a tisztességbe. De ezt a zsebrákofca nyomtatott betű hatalmához visszaengedni nem szabad. Ebben a tervében minden eszközzel meg kell akadályozni, mert börtönviselt, notórius zsarolók és csalók a nyilvánosság őrei nem lehetnek." — Cigányszerelem. Lehár diadalmas operettjét a mi színtársulatunk is megszerezte előadásra. És érdekes színházi kabala, hogy Zorka és Kőrösházy Ilona, a Cigányszerelem parádés női szeré-