Esztergom és Vidéke, 1910

1910-08-07 / 62.szám

mint ilyennek működését az esztergomi fogyasztó közönség is megláthatná egyszer nemcsak papíron, hanem a valóságban is. A nagyközönség pedig pártolja filléreivel, garasaival azt a helyi termelőt, aki vállalkozásával rákényszeritette a bolgárokat az árak tetemes leszállítására, annál is inkább, mert mig egyrészt támogatásával biztosítja Majtényi vállalkozásának sikerét és a saját érdekében a piaci zöldségfélék jelenlegi alacsony árának tartósságát, addig másrészről a többi kisgazdákat is buzditja arra, hogy Majtényi példáján felbuzdulva a kerti veteményfélék helyes és jól jövedelmező termelését megtanulván, megkezdjék és a piacunkat hosszú időn át uraló bolgárokat egyszersmindenkorra feleslegesekké tegyék. Csak pár vonással jeleztük azt, hogy mily irányban véljük óhajtandónak a gazdasági egyesület működését piaci ellátásunk javítása szempontjából. A szakemberek feladata volna ez irányban a részlet kérdések iránt propoziciót tenni. Kétségtelen dolog azonban, hogy ily irányú működéssel a gazdasági egyesület nagy érdemeket szerezne kis gazdák gazdálkodásának fejlesztése, az intenzív termelés előmozdítása körül. Ujabb és jobb keresetforráshoz jutna a nép, a város közönsége pedig legalább annyi jótéteményben részesülne, hogy pénzéért jó áruhoz jutna. SZÍNHÁZ. Szerdán Móricz Zsigmondnak eredeti vígjátéka került sorra. A szerzőt városunkban is sokan ismerik és a vármegye monográfiájának szerkesztése idején városunknak több hónapon át vendége lévén, sokunkhoz erős barátság fűzi és tárcái révén lapunknak is kiváló munkatársa. Nem csodáljuk, hogy a fővárosi közönség annak idején nagy lelkesedéssel fogadta Móricz Zsigmond „Sári biró"-ját, amely az ujabb magyar népszínmű irodalomnak kétségtelenül egyik legsikerültebb alkotása. j Minden izében kidolgozott, gondos kabinetalakitást produkált a biróné szerepében M. Tolnai Juliska, aki oly nagy művészettel játszotta meg ezt a nehéz szerepet, hogy bármelyik fővárosi színpad deszkáin is a legteljesebb sikert aratta volna. Ágotái a szimszerepbe beleöntötte minden tudását. Földesi Pengő kovács alakítása tipikus és élethű volt. Stoll a teljesen rászabott Hajdók sógor szerepéből csinált élvezetes alakítást. Jávor, Vihary, Kertész, Déry és Halmai szintén hozzájárultak a sokáig jó emlékünkben maradó színházi est sikeréhez. Csütörtökön a „Hajdúk hadnagya" dacára elismert színpadi szépségeinek és korhű zenéjének csak félházat vonzott. Az operetté ensemble szép összjátékkal vitte sikerre a darabot. Komáromy Gizi, Fenyvessy Olga, A. Thurzó Margit, Oláh, Ágotái, Földesy és Medgyaszay vitték a főszerepeket és igy természetes, hogy a kivánt siker el nem maradhatott. Pénteken Maeterlinck örökbecsű drámáját a „Monna Vonná"-t adta a társulat. A címszerepet természetesen Sándor Júlia alakította. Meglepődve tapasztaltuk, hogy a tragika, aki csak igen ritkán tudja felmelegíteni a közönséget, mivel állandóan rideg, non chalanceval recitál, ez estén olyan műélvezetet nyújtott mesterien megjátszott alakításával a közönségnek, amely a műgond és színpadi rátermettség és az emberi érzelmek viharzásának szempontjából a legszigorúbb kritikát is kiállja. Sándor Júliának ez a természetes játéka és elvárjuk tőle, hogy minden szerepét legalább is a mostanit megközelítőleg játssza el Tárai Ferenc mestere volt szerepének és oly természetes hűséggel reprodukálta Guidó érzel meinek minden egyes árnyalatát, amellyel kivívta a közönség legteljesebb elismerését. Kertész sem maradt mögötte Princevalle nehéz szerepében. Vihary, Halmai és Földesy minden tudásukat be levitték az általuk kreált mellékszerepekbe. Tegnap este „Tilos a csók" ment, ma pedig újból megismétlik. — Személyi hir. Meszlény Pál főispán pén tekén Budapestre utazott. Kedden fog visszatérni székhelyére, hogy a szerdán tartandó közigazga tási bizottsági ülésen elnököljön. — Esküvő. Dr. Horovitz József karánsebesi főrabbi f. hó 22-én esketi össze Karfunkkel (Körösi) Jenőt és Márer Mariskát a helybeli izr templomban. Az esküvőt az teszi érdekessé, hogy az egyházi szertartást, a néhai dr. Weisz Izsák temetésén tartott remek gyászbeszédével közfeltünést keltett karánsebesi főrabbi végzi. — Halálozás. Dr. Katona Lajos egyetemi tanár szerdán Budapesten váratlanul meghalt. A tudós tanár özvegyét, dr. Katona Lajosné, szül. Thuránszky Irént városunkban a Thuránszky és Gyarmati családokhoz közeli rokonság fűzi. A megboldogultat pénteken délután helyezték örök nyugalomra a Kerepesi-uti temetőben. — Porgesz Hermann párkányi kávéháztulajdonos csütörtökön reggel Budapesten, 63 éves korában elhunyt. A helybeli orvosok a megboldogulton vakbélgyulladást állapítottak meg, de mire a Szt. István kórházba eszállitották, baja annyira komplikálódott, hogy még az operáció előtt meghalt. Temetése ma délelőtt megy végbe Budapesten. — Kitüntetések. Őfelségének nyolcvanadik születésnapja emlékére alkalmi érmeket vernek, melyeket kitüntetésképen azok között fognak kíosztatni, akik a közélet terén érdemeket szereztek. Városunkban és megyénkben is van néhány kitüntetendő előjegyzésben. — Városunk fiának dicsősége. A budapesti lakósztrájk egyik hozzánk közeálló fiatal ügyvédnek a nevét hozta forgalomba. A lakósztrájkot dr. Pongrácz Jenő, Porgesz Béla unokaöccse, aki Esztergomban végezte tanulmányait az elemi iskolától kezdve a matúráig. A zseniális fiskálisról az „Alkotmány" a lakósztrájkról hozott beszámolója keretében ezeket írja: „Legérdekesebb volt a tüntetésben az, hogy apraja-nagyja mind azt kiáltotta : — Éljen dr. Pongrácz Jenő! Tízezer ember viszhangoztatta órákon át ezt az éljenzést. Megtudtam, hogy az ünnepelt hős, a nép kedvence dr. Pongrácz Jenő, azért olyan népszerű, mert ő fundálta ki a lakósztrájk technikai lehetőségét és ő az, aki a nagy bérkaszárnyák védtelen lakóit először karolta fel a házuzsorásokkal szemben. Formájára nézve egyszerű, igénytelen, túlságosan szerény ember. Beszédje akadozó, de okfejtése világos. Zseniális trückökkel fogott ki a a házbér:hiénákon. Az ő nevétől visszhangzik a pesti utca. Ő ma a legismertebb és legünnepeltebb egyén Budapesten." Jólesőleg regisztráljuk ezt a hírt, amely egygyel megszaporította ama számos jelesek számát, akiket Esztergom adott Budapestnek. — Az iszákosság áldozata. Schuszter Ferenc 55 éves németszőgyéni gazda nem igen vetette meg az italt. Bor, sör, pálinka és egyéb jókedvrederitő szesz volt a minden napi itala. Az utóbbi időben annyira erőt vett rajta az iszákosság, hogy józanul csak néha napján lehetett látni. Ily állapotban lehetett pénteken is, amidőn házának padlásán a gerendára kötelet erősített és felakasztotta magát. Mire levágták, halott volt. — A 19-esek távozása. A győriek háziezredének egy zászlóalja lövészi gyakorlatokat tartott két hétig a katonai lőgyakorlótéren. Csütörtökön fejezték be a 19-esek a lövészetüket és még aznap esti hajóval elhagyták városunkat. — A színház jövöheti műsora. Hétfőn Katona József örökbecsű, magyar klasszikus drámája a „Bánk Bán" kerül szinre, amely közel egy évtizede nem szerepelt már az esztergomi színházi élet játékrendjén. A címszerepet Táray, Gertrudist Sándor J., Melindát Jávor A. Peturt Gabányi, Tiborcot Vihari, Biberachot Földessy játszák. — Kedden a „Vig özvegy"-et eleveníti fel a társulat először, a címszerepben Komáromi Gizivel. Danilót Oláh Gyula énekli. — Szerdán jótékonycélú előadás lesz a rendőrség javára, mely alkalommal Molnár Ferenc szellemes és kacagtató bohózata, a „Doktor úr" fog szinre kerülni. A pompás darab pergő összjátékkal beállított előadása iránt máris igen széleskörű érdeklődés nyilvánult közönségünk minden rétegében, úgy, hogy előreláthatólag telt nézőtér fogja a jótékony célt szolgálni és a kitűnő vígjáték ötletes jeleneteit végig kacagni. A szerepek mindegyike a társulat elsőrangú erősségeivel van betöltve. — Csütörtökön Lehár gyönyörű zenéjű operettje, a „Drótos tót" van műsoron. — Pénteken egy nagyszerű angol bohózat újdonságot mutat be a társulat, a „A Jack a Senki"-t, melynek szerzője Somerset Magham. A darab csupa finom és mulattató ötletekből van felépítve. — Szombaton a „Velencei Kalmár", Schakespeare költői szépségekben gazdag vígjátéka kerül szinre korhű kiállításban és elsőrangú szereposztásban. MEGHÍVÓ. Az Esztergomi Helyi Gőzhajó Részv. Társaság hivatalos helyiségében (régi gőzhajó áll. épület) 1910. évi augusztus hó 15-én délelőtt fél 11 órakor XXV. évi rendes közgyűlést tart, melyre a t. részvényesek ezennel meghivatnak. A KÖZGYŰLÉS TÁRGYAI: 1. Az igazgatóság évi jelentése. 2. Az évi mérleg előterjesztése, afelett való javaslat és határozat. 3. A felügyelő-bizottság jelentése és a felmentvény megadása. 4. Az igazgatóság javaslata a kovácspataki birtok és csavargőzösnek eladása tárgyában. 5. Igazgatóság és felügyelő-bizottsági tag választás. 6. Az alapszabályok 9. §-a értelmében teendő indítványok. 7. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére 3 tag kijelölése. A közgyűlésen az alapszabályok 12. §-a értelmében csak azon részvényesek vehetnek részt, akik részjegyeiket 3 hóval a közgyűlés előtt már neveikre Íratták s 3 nappal előbb letéteményezték. A részvényeket Schalkház Ferenc vezérigazgató úr kezeihez lehet letétbe tenni. A részvények augusztus 10-étcl naponkint d. e. 9 órától 11 óráig téritvény mellett adhatók át. Az 1910. évi július hó 25-én tartott igazgatósági és felügyelő bizottsági együttes ülésből. As igazgatóság.