Esztergom és Vidéke, 1910

1910-12-22 / 99.szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE 1910. december 22 vázátok utján jutott mandátumhoz. Ezen a tényen most már változtatni nem lehet. A munkapártnak és a liberálisoknak éppen ezért kétszeres kötelessége azon lenni, hogy a megalakítandó bizottságokba az ő embereik kerüljenek be többségben. A legnagyobbfoku és legszélesebb me­derben tartott agilitásra van itt szükség ! A pártra és az elvre életkérdés az, hogy átvegye az uralmat a bizottságokban úgy a megyénél, mint a városnál. Ha ez sikerül, úgy biztosítva van a 'iberalismus uralma az egész vonalon, úgy egyúttal helyre lesz hozva az a hiba, ame­lyet a munkapárt a városi és megyei vá­lasztásoknál tanúsított tétlenségével elkö­vetett. Itt az idő, álljon a talpára Esztergom város és megye minden liberális embere és vegye ki részét abból a munkából, amely­nek elvégzésére a polgárság egyetemének többsége részükre direktívát adott. Ha a munkapárt a bizottság megala­kításánál is elveszti lába alól a talajt, úgy hiába választott szinte sisiphusi munkával két cikluson át munkapárti liberális kép­viselőt, az uralom továbbra is a reakciós irányzaté marad, amely Esztergom város és megye sorsát, de a párt sorsát is meg fogja pecsételni. A vármegye. A jövő évi állami költségvetés parlamenti tár­gyalása adott alkalmat a miniszterelnöknek arra, hogy a várható nagy alkotmányos erőkiterjesztés­sel kapcsolatban előállható s nemzeti létünket fenye­gető jelenségek esetére kiterjeszkedjék egyes biz­tositó szelepekre, amilyen a megyei kinevezési rendszer. Minden politikai vonatkozás nélkül akarunk a kérdéssel foglalkozni. Két felfogás van, két egymással ellentétes felfogás. Az egyik : a Szent István által megalapozott közigazgatási kereteket úgy hagyná a jövendőre is, ahogy az a történelmi idők során mai alakjában kifejlődött. A vármegyéknek maradna tehát az, hogy a Szent István ispánjait s egyéb sáfárjait maga a vármegye választaná. A másik ezt a nagy just a központi hatalom­nak adná. A reform korszakban az utóbbi irány képviselőit centralistáknak, a szittya intézmény védőit muncipalistáknak hívják. Ma pedig a kor uj, nagy fejlemények elé ' állított s a nagyhangú meghatározásoknál inkább van szükségünk okos, reális alkotásokra, még akkor is, ha ősi intézmények terebélyes fája felé ! kell vágnunk fejszénkkel. Okos, reális törekvés j pedig az, hogy a köztisztviselőt, kikre időközben törvényeink legnagyobb javainkat bizták, kik birák, intézők és kormányzók — szabadítsuk föl a füg­géstől azzal, hogy bírói tisztükben, az igazság ke­resésében, ítéletükben, mint a sanda mészáros, mel- : lesleg keresniök ne kelljen a megyebeli választók extra tetszését, beleegyező véleményét. Az olyan biró, az olyan kormányzó, akinek minden műkö­désében arra kell gondolni, vájjon hat év múlva nem fogják-e a választók érte tisztéből kicseppen­teni ? az minden működésében bilincsekkel van lekötve, annak kezében az igazság fáklyája nem ég, csak pislog, vagy pedig megalkuvást nem ismerő igazságszeretete magában hordoz egy sors­tragédiát. Akár az elsőre, akár a másodikra gondolunk, mindenképen az igazság istenasszonyát bántjuk, akit úgyis bekötött szemmel képzel a mithosz. Minden tévedést — bár nem tartjuk Telette szük­ségesnek — hiszen viszonyaink egészen mások — tartozunk eloszlatni. Nem pro domo beszélünk. Nálunk a megyei intézmény nem mutatja e téren azokat az általános bajokat, melyeket a tisztvi­selői intézményre a választói függés miatt szinte A divat határozottan célszerű. Ha nem mi imánk a divattudósitásokat, egyszerűen mosolyog­nánk e ferdeségeken, de igy komolyaknak kell lennünk és meg kell keresnünk az összefüggést a négyszeresen megdrágult prém és az olyan" nagy prémpazarlás közt. Szerencsére vannak oly kitűnő utánzatok, amelyekre néha még a szakértő is nehezen ismer. Gallérnak és karmantyúnak legdivatosabb a hermelin, még pedig tiszta fehéren. Â farkocskákat a széleken alkalmazzák. Nagyon divatos a szkunksz is, de rengeteg drága : divatos a perzsaprém, a fekete és fehér róka : seal, nyest, nyerc stb. Arról már esett szó, hogy szeretnek egy ugyanazon dolgon többféle prémet is alkalmazni. A divat megengedi számunkra a célszerűséget is és egy kis türelemmel és ügyességgel magunk is észithetünk prémeket : vegyünk előbb csak sált > muffot. Hogy a viseltes prémnek uj formát ad­assunk, ezt, amennyire szükséges, széjjel fejtjük, a hátát megnedvesitjük és jól kinyújtva, deszkára feszitjük. Ha a bőr megszáradt, akármilyen tetszés­szerinti formára szabhatjuk, még pedig olyformán, hogy éles tolikéssel belevágunk a belső oldalába, miáltal könnyen szétválik. Minden legkisebb prém­darabot fel lehet használni, miután ha szőrmen- tiu összeillesztjük a hátsó varrás egyáltalán nem látszik. Ha csikókban akarjuk a prémet feldolgozni, akkor közbélést fércelünk rá, melyet másfél centi­méterrel keskenyebbre szabunk, mint a prémet és a prém széleit apró öltésekkel hozzáférceljük. Egy divatos sálhoz, mely nem túlságosan nagy, ve­szünk a szélességhez öt csikót, mely hat centi­méter széles és két méter hosszú. A csikók vál­takozhatnak bársonynyal és prémmel, de a szél- , sők ez esetben is a prémcsikok legyenek. A karmantyúnak, a csikókat illetőleg, meg kell egyeznie a sállal és mint ennek, annak is selyem a bélése. Az így elkészített prémkészlet mindenesetre nagyon kedves karárácsonyi ajándék volna. Bár nem tartozik a prémdivathoz, eláruljuk, hogy az idén a fiatal leányok báli ruháján nagyon kedvelt disz lesz a fehér porcellán gyöngykivar- rás rózsaszínű vagy fehér voál ninonra. A munka egyszerű és nagyon könnyű és ha most hozzá­fognak, farsangig elkészülnek a gyönyörű báli- ruha-disszel. * A Divat Újság minden hónapban kétszer je­lenik meg. Előfizetési ára nagyon olcsó: negyed­évre postán való szétküldéssel, két korona húsz fillér. Előfizetni legcélszerűbben a kiadóhivatalba intézett postautalványon lehet. A Divat Újság ki- adóhivatala Budapesten, Vili., Rökk Szilárd-utcza 4. számú házban van. általánosan mondanak. Lehet e szerencsés hely zetnek az oka az, hogy a megyei élet nálunk nem lüktető és a megyebizottsági tagok nem szervez kednek párts főleg érdek körök szerint; lehet enne oka az, hogy a köztisztviselői nagyobb állásokba a sors szerencséjéből olyan férfiak ülnek, akik egyér kiválóságukkal és presztigiik-kel szerzik meg hiva tali működésűk minden tényeire a kövéiemén helybenhagyó tetszését és megszerzik ezt állandóai holott aki a tömeg tetszése és népszerűségre épi az homokra épit. De legyen bárhogyan, mi a kérdést nen lokális, hanem általános nézőpontról tekintjük s még akkor is a kinevezési rendszer mellett tör­nénk lándzsát, ha nem állana homloktérben eg; közviszonyaink helyzete szerint már sokáig ug sem halasztható és nagy fordulatokat hozó kérdés az, melyet már sokáig nem tarthatunk vissza, az mely a jogkiterjesztés jelszavával ajtónkat döngeti A sötétbe való ugrásnak minősitetle évekkel ezelőt a kérdést Széli Kálmán s minél több agyvelő fog­lalkozik a várható fejlődés jóslatával, annál inkábl beismerik, hogy az államférfiu emlékezetes szálló igéje dacára is feltartózhatatlanul jönni fog a jogo kiterjesztése. Ily helyzetben nemzeti érzésűn! mondatja velünk, hogy a kinevezési rendszer biz­tositó szelepére szükségünk van. HÍREK. — Gróf Széchenyi Esztergomban. Városunk uj oszággyülési képviselője a jövő hó elején idr érkezik és több napot fog körünkben töltem Széchenyi gróf tájékozódást akar szerezni Esztergom szükségletei felől és azon lesz, hogy városunk leg­sürgősebb kívánalmai mielőbb teljesüljenek. — A Kaszinó táblájáról. Gróf Széchenyi Emil az esztergomi Kaszinó tagjai sorába iratkozott — Juj ! — a petíció. A megbukott ellen­zék a petició mumusával ijesztegeti a győztes mungókat. A munkapárt nem lévén ijedős termé­szetű, nem is veszi komolyan a petició mumust, mert tisztában van azzal, hogy Szemere a petició aláírására nem lesz hajlandó „licitandó“ szavazó­kat vásárolni. A hitel pedig jó időre megszűnt. — Tiszti értekezlet. Pongrácz Kázmér megyei főjegyző a megyei tisztviselők statusren­dezése ügyében f. hó 30-ának délelőtti 11 órájára értekezletre hívta össze a megye hivatalnoki karát a Magyar Király szálló nagytermébe. — Megyegyülés. A vármegye törvényható­sági bizottsága f. évi december hó 29-én délelőtt 10 órakor, a Magyar Király-szálló nagytermében rendkívüli közgyűlést tart. A napirenden levő tárgy- sorozatból kiemeljük a következőket: Ő Császári és Apostoli királyi felségének legkegyelmesebb kö­szöneté a 80-ik születésnapja alkalmából a vár­megye közönsége által felterjesztett hódoló disz- felirátért. Előadó Dr. Szilárd Béla h. I. aljegyző. Belügyminiszter a kéményseprési iparról szóló törvényhatósági szabályrendeletet jóváhagyja. Elő­adó Dr. Zsiross Jenő közig, gyakornok. Belügy- minister körrendeleté a rendőri büntető szabályzat és rendőri ügyviteli szabályzat életbeléptetése és a rendőri büntető szabályzat 20. §-ában körülirt törvényhatósági ügyészeknek a közvád képvisele­tére vonatkozó szolgálati beosztása tárgyában. II. különböző bizottságok kiegészítése. Előadé Pongrácz Kázmér főjegyző. A vármegye alispánja bejelenti, hogy az állandó biráló-bizottság tagjai­nak megbízatása 1910 december 31 -ével lejár. A vármegye alispánja bejelenti, hogy a központi vá­lasztmányi tagok megbízatása 1910 decembei 31-ével lejár. A vármegye alispánja bejelenti, hogy az egészségügyi bizottsági tagok megbízatása de­MEGÉRKEZTEK a EEG JOBB MINŐSÉGŰ és LEGDIVATOSABB salon-, ebédlő- és hálószoba-, valamint futószőnyegek 28 KRAJCÁRTÓL FELJEBB, JÓT­ÁLLÁS MELLETT KAPHATÓK STEINER LAJOS D1VATÁRUHÁZÁBAN KOSSUTH LAJOS-UTCA TELEFON 120.

Next

/
Oldalképek
Tartalom