Esztergom és Vidéke, 1910
1910-12-01 / 93.szám
1910. december 15. ESZTERGOM és VIDÉKÉ 3 egész küzdelemben, ő Szemeréért egyáltalán nem exponálta magát és állás foglalásának oka tisztán abban a szoros baráti kötelékben keresendő, melyben Szemere Mikléssal áll. Szemére neve előbb került forgalomba mint nagynevű képviselőnké s igy vármegyénk közbecsülésben álló alispánja még Széchenyi Emil jelölése előtt anga- zsálva volt Szemere mellett. Ezek után nagyon kívánatosnak tartjuk, hogy a vármegye első tisztviselőjének eme látszólagos politikai eltérésére borit- tassék a feledés fátyola és a megyei közigazgatás zavartalan menete érdekében is simuljanak el azok a gátak, amelyek a választási küzdelemben esetleg kidomborodtak. — Szávay-est Párkányban. A szomszéd kis Párkány alaposan lefűzte Esztergomot. A párkányi kaszinó a legelitebb országos kulturegylet- nek is becsületére váló olyan pazar irodalom- művészeti estet produkált szombaton, amelynél nivosabbat mi, esztergomiak nem igen láttunk. Egyben bemutatta Párkány pezsgő és kasztokra nem tagolt társadalmi életét, ahol a disztingvált és fesztelen jókedv, égj másnak kölcsönös megbecsülése és az összetartozandóságnak kijegeczesedett érzése — bevaljuk kiváltotta belőlünk az irigységet. A nagy vendéglő dísztermében mintegy 100 főnyi előkelő társaság jött össze és izgatottan várta azt a kulturcsemegét. amelyet egy országos nevű poéta és egy zajos sikerekben gazdag-multű fiatal zongora művésznő szolgáltatott. Pontban 9 órakor ült Szávay Gyula a debreceni kereskedelmi és iparkamara titkára a mindnyájunk által ismert kedvestollú költő a felolvasó asztalhoz és egy decens, szelíd humorú csevegésben figurázta ki költő kollégáit. A közönség tomboló lelkesedésben tört ki a bőven sziporkázó szellemdús felolvasás közben és a befejezésnél melegen ünnepelte a poéta felolvasót. Utána Bvicht Klára művésznő merész technikájú zongorajátéka bilincselte le a hallgatóság figyelmét és a há^ás közönség hatalmas s csokorral fejezte ki elismerését a klasszikus műélvezetért. Alig hangzottak el a zongora művészi ütemei Szávay Gyula újra a pódiumra állt és saját legfrissebb költeményeiből olvasott fel néhány igazán irodalmi gourmandoknak való csengő-bongó poémát. Az est irodalom-művészi részének végeztével kedélyes társas vacsora vette kezdetét, amelyen Ivan its Gyula főjegyző, az ifjú kaszinó érdemdús elnöke mondott pohárköszöntőt a kiváló költőre és művésznőre, meleg szavakban köszönvén meg nekik a szerzett műélvezetei. Közben az ifjúság táncra perdült s az estély hangos és fesztelen jókedvvel belenyúlt a hajnalba. Itt említjük meg, hogy a rendezés sikere Lukács Béla járás- biró érdeme, akinek közbenjárása révén nekünk is sikerült Szávay Gyulától néhány eredeti költeményt lapunk számára megszerezni. — Az izr. lányok jótékony egylete vasárnap délután 5 órakor minden izében sikerült tea uzsonnát rendezett. A szebbnél szebb lányok sürgő-forgó serege szolgálta ki a vendégeket a forró teával és szendviccsel és az egyesület összes tagjai buzgóikodtak a jótékonycél megvalósításában. Meszleny Pál főispán is kitüntette az egyletet látogatásával. A jótékony célra mintegy 250 kor. gyűlt össze. — A választás lefolyása. Szerdán folyt le a választás az esztergomi választókerületben. Előző napon este a két párt vezetősége bejelentette dr. Helez Antal választási elnöknek, hogy a nemzeti munkapárt gróf Széchenyi Emilt, az ellenzék pedig Szemere Miklóst jelölte. Ugyanekkor sorshúzás útján állapították meg a pártok felállása helyeit s igy Szemerééknek a dunai oldal, a Széchenyi pártnak a póstafelőli rész jutott. Reggel 9 óráig elhelyezkedtek a pártok s dacára annak a híresztelésnek, hogy Szemere Miklós visszalépett, megkezdődött a választási eljárás. Az elnök intézkedésére 100-as turnusokban állottak az urna elé a pártok s a szavazást sorshúzás alapján Szemeréék kezdték. Délig egyenlően állította ki a két fél a turnusokat, egy órakor azonban a Szemerepárt a 100-as turnust nem bírta felvonultatni. Innen kezdve vegyesen folyt a szavazás, Szemere előrelátható bukásával. ;,/.i 4 órakor a választási elnök 3/,5-re tűzte ki a zárórát, amidőn Széchényinek 652, Szemerének 364 szavazata volt. A záróra letelte után összeszámlálták a szavazatokat, amidőn is Széchenyi Emil gróf munkapárti a leadott 1052 szavazatból 673-at, Szemere Miklós pártonkivüli 67-es pedig 379 szavazatot kapott. A városháza erkélyéről hirdette ki az eredményt dr. Helez Antal, melyet a munkapárt szűnni nem akaró örömrivalgással, mig az ellenzék fülsiketítő lármával és füttyel fogadott. A választási aktus befejezése után dr. Weisz Sándor köszönetét mondott Helez elnöknek a választás pártatlan és tapintatos vezetéséért, mit az elnök — a politikai ellenféltől jővén az elismerés — jólesőleg vett tudomásul. Gróf Széchenyi Emil a megválasztott képviselő párthiveinek üdvrivalgása és tomboló éljenzés között érkezett a választás színhelyére és vette át a mandátumot dr. Helez kezéből. Utána az örömmámorban úszó tömeg a belvárosi plébánia templomban Te Deumot hallgatott. Este 9 órakor az uj képviselő tiszteletére bankett volt, amelyen a pártvezetőség és a párttagok lelkes felköszöntőkben ünnepelték a fényes győzelmet. — Üdvös eszme a pótadó apasztására. A megyebeli jegyzői kar egyik rokonszenves és elmés mondásairól ismert tagja a tegnapi választásra bejött Esztergomba. Látván a nagy vigasságot és vokskeresést, a következő ideával állt elő : Esztergom városa akkor lenne boldog, ha itt választás helyett ellicitálnák a kerületet. Ki ad többet? jelszóval kiállna a város dobosa a Széchenyi térre és a nagypénzü jelöltek buzgón árvereznének. A befolyó összeg nemcsak a pótadóra lenne elég, hanem jutna abból áldomásra is. Ezzel a módszerrel Magyarország valamennyi városát ki lehetne húzni a pótadókból, a falusi választó kerületek községeit ha on óképpen, sőt még Süttő községet is. így a népképviseleti alkotmányosságon se esne :sorba, mert hiszen akkor csak átvenné a licitáló nagydobos a mai alkolmányos jelszót, mely ugyancsak úgy hangzik, hogy: ki ad többet? — Halálozások. Znammák Sándor balassagyarmati ügyvéd, az esztergomi főkáptalannak sok éven át volt ügyésze f. hó 8-án 64 éves korában Budapesten elhunyt. — Galántai Gálik Gyula volt íiercegprimási uradalmi intéző december hó 10-én meghalt Egeg községben. — Perfid hír. A dorogi kerület népszerű és derék képviselőjéről egy eddig ki nem puhatolható svihák aljas és eléggé el nem ítélhető nevetséges híreket terjeszt. Mi illetékes helyen tudakozódtunk s azt a választ nyertük, hogy a kerület képviselője, ki választóit nemcsak megbecsüli, hanem szereti is azoknak ugyan olyan jólétet kiván, mint a milyenben Ö él. Lemondani a kerületről esze ágában sincs, de a legközebbi választások alkalmával — ha a választó polgárok is úgy akarják — újra fellépni igen. — Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. F. hó 17-én, szombaton, Agatsin Gyula főgimn. tanár tart előadást. Tárgya : a nyelv eredete. Kezdete pont 6 órakor. Belépődíj 20 fillér. — Adózók figyelmébe. A folyó 1910. évre kivetett házadó, az uj tételekről szóló III. oszt. kereseti adó, a nyilvános számadásra kötelezett egyletek és vállalatok adója, az országos betegápolási pótadó, valamint az általános jövedelmi pótadó és fegyveradó kivetési lajstromok az 1883. évi XL1V. t.-cikk 16., illetve 18. §-a értelmében f. évi december hó 9-től december 16-ig bezárólag a városi adópénztári hivatal helyiségében a livatalos órák alatt betekinthetők. Kik tán ezen adónemek kivetése ellen felszólalással élni akarnak, kérvényeiket a lajstrom- kitételének napját követő 15 nap alatt (f. évi december 24-ig) az adóhivatalnál adják be. — Rendkívüli közgyűlés a városnál. A város képviselőtestülete hétfőn rendkívüli közgyűlést tartott, melynek egyedüli tárgya a folyó évre utalványozott 2200 korona állami hozzájárulás mikénti felosztása volt. Egy negyed óra alatt végeztek a 2200 koronával, amennyiben kimondották, hogy erre is a múlt évi felosztási formát alkalmazzák, amely tudvalevőleg még mindig felebbezés alatt áll. Egyebet nem határoztak. — A pósta karácsonyi figyelmeztetése. a postai csomagok célszerű csomagolása, helyes címzése stb. tárgyában. A karácsonyi és újévi rendkívüli csomagforgalom ideje alatt a küldeményeknek késedelem nélkül való kezelése csak úgy biztosítható, ha a közönség a csomagolásra és címzésre vonatkozó postai szabályokat betartja. Különösen szem előtt tartandók a következők : 1 Pénzt, ékszert, más tárgyakkal egybe csomagolni nem szabad. 2. Csomagolásra faláda, vesszőből font kosár, viaszos vagy tiszta közönséges vászon, kisebb értékű és csekélyebb súlyú tárgyaknál pedig erős csomagoló papír használandó. Vászon vagy papirburkolattal biró csomagokat, göb nélküli zsineggel többszörösen és jó szorosan átkötni a zsineg keresztezési pontjain pedig pecsétviasszal lezárni kell. A pecsételésnél vésett pecsétnyomó használandó. 3. A címzésnél kiváló gond fordítandó a címzett vezeték és keresztnevének vagy más megkülönböztető jelzésnek (pl. ifjabb, idősb, özvegy stb.), továbbá a címzett polgári állásának vagy foglalkozásának és lakhelyének pontos kitételére; a Budapestre és Wienbe szóló küldemények cimirataiban ezenkívül a kerület, utca, házszám, emelet és ajtó jelzés stb, kiteendő. A rendeltetési hely tüzetes jelzése (vármegye) s ha ott posta nincs, az utolsó posta pontos és olvasható feljegyzése különösen szükséges. 4. A czimet magára a burkolatra kell Írni, de ha ez nem lehetséges, úgy a czim fatáblácskára, bőrdarabra vagy erős lemezpapirra Írandó, melyet tartósan a csomaghoz kell kötni. A papírlapokra irt czimeket mindig egész terjedelmében kell a burkolatra felragasztani. Felette kívánatos, hogy a feladó nevét és lakását, továbbá a czimirat összes adatait feltüntető papírlap legyen magában a csomagban is elhelyezve arra az esetre, hogyha a burkolaton levő czimirat leesnék, elveszne, vagy pedig olvas- hatlanná válnék, a küldemény bizottsági felbontása útján a jelzett papírlap alapján a csomagot mégis kézbesíteni lehessen. Kívánatos továbbá, hogy a feladó saját nevét és lakását a csomagon levő czimirat felső részén is kitüntesse. 5. A csomagok tartalmát úgy a czimiraton, mint a szállítólevélen szabatosan és részletesen kell jelezni. Budapestre és Wienbe szóló élelmi szereket, illetve fogyasztási adó alá eső tárgyakat (húsnemü, szeszes italok stb.) tartalmazó csomagok czimirataira, nemkülönben az ilyen csomaghoz tartozó szállítóleveleken a tartalom, minőség és menyiség szerint kiírandó (pl. szalonna 2 kgr., egy pulyka 3 kgr., 2 liter bor stb.) A tartalom ily részletes megjelölése a fogyasztási adó kivetése szempontjából szükséges és a gyors kézbesítést lényegesen előmozdítja. — Husmérgezések a városban. A jéghiány már érezteti súlyos következményét ^városban. A könnyen romló husnemüek csak jégen tarthatók el és ennek hiányában néhány nap alatt mérges anyagok fejlődnek ki bennük. A hét folyamán több mint húsz esetben vált szükségessé orvosi beavatkozás a város területén romlott hústól megbetegedett egyéneknél. A betegek nagy része kolbászféléktől kapott mérgezést. A megbetegedések szerencsére jóindulatú lefolyásuak. — Baleset. Salczinger Ferenc 20 éves aknászra az esztergom-szászvári kőszénbánya r. ft. dorogi bányájában kőfejtés közben a kő legurult és mindkét lábát eltörte. A szerencsétlenül járt aknászt az annavölgyi kórházban ápolják. A bányakapitányság a vizsgálatot megindította. K ézimunka pamutok, o o o o o EZDETT és ELŐNYOMOTT KÉZIMUNKÁK, CSIPKE, SZALAG o o o o o o o RUHADISZEK, SZABÓKELLÉKEK o o o A LEGJUTANYOSABBAN *Tpj| STEINER LAJOS-nál ESZTERGOMBAN, KOSSUTH IA.JOS-UTCZA 2. SZEREZHETŐK BE o TELEFON 120
