Esztergom és Vidéke, 1910
1910-12-01 / 93.szám
2. ESZTERGOM és VIDÉKE 1910. december 4. Jön a Mikulás! December 6-án jön a Mikulás és ugyanekkor fog beérkezni Esztergomba a Justh-párti jelölt. Még nagy titokban tartják az egész manővert, de azért mi mégis megtudtuk. Két név között vájudik most a 48-as párt, de keddre elválik, hogy mi az újszülött neve, hacsak a sok bába között el nem veszik a gyerek. A közigazgatás páriái. Van Magyarországnak közigazgatásában egy osztály, amely hiányzik mindenféle ' hivatalnoki státusból, amelyről semmiféle törvényes, vagy ! bárminő intézkedés nincs, amelynek erkölcsi, anyagi és hivatalos viszonyai egyes emberek, hivatalos felebbvalókjó, rosszindulatától függenek, akikezeknél fogva teljes joggal nevezik magukat a köz- igazgatás páriáinak. A segédjegyzők és községi alkalmazottak közel huszezernyi tömege ez a rendezetlen viszonyok között élő, elhagyatott kar. A karnak fejlődéstörténete nincs. Hivatali viszonyai törvényeken, rendeleteken kívül szokásjogként csupán előállottak, de fejlődési szükség- szerűség bennük fel nem található. Szükség volt munkáskezükre, tehát alkalmazták őket. Mindenütt és mindegyiket más és más feltételek mellett A községekről szóló 1835. XXII. t. c. még mitsem tud róluk, bár kétségtelen, hogy már akkor is igen nagy számmal voltak. Azóta e törvény el is avult, szinte minden részében használhatatlanná vált, a községi alkalmazottakról azonban intézkedés nem történt. Erkölcsi és anyagi helyzetük a felettes községi jegyző és főszolgabíró egyéniségétől függ. Ahol ezek méltányos, belátó emberek, ott az alkalmazót helyzete is — legalább erkölcsileg — türhető- ahol azonban rabiátus, kíméletlen temperament tumu a felebbvaló, ott pokol az alkalmazott Egy csúnya novemberi napon aztán kipattant a titka. Metsző hideg szél söpörte végig az utcákat s az eső megállás nélkül zuhogott. Nem lehetett elmenni a korcsmából. A szőke ember is, tovább maradt a rendesnél. Éjfél után mégis ő távozott elsőnek. Utána a munkás merészkedett ki az utcára. Később engedett a vihar s úgy két óra felé én is hazafelé indultam a St. Michelen. A kis doktor itt kis szünetet tartott. Az arca kipirult, a szemei csillogtak az izgatottságtól. — A végén vagyok fiuk. A boulevard egy sötét, szűk mellék utczájából, — a nevére nem emlékszem már— lármás hangok hatoltak hozzám. Utána jártam a dolognak. A negyedik vagy ötödik ház előtt a járdán egy sereg ember volt halomba verődve. Rendőr is volt közöttük. Ott térdelt a járda szélén, egy mozdulatlanul fekvő ember mellett. Orvos vagyok gondoltam, hátha segíthetek. Lehajoltam a rendőr mellé s a vér szinte megdermedt ereimben, mikor az emberben a szőke idegent ismertem föl. Halott volt már. Hátulról szúrták le s a gyilkos biztos kézzel dolgozott, a szivét szúrta keresztül. Az áldozat mellére tűzve egy kis czédulán ez a két sor állt franciául : „Wasziliev Iván ! Az árulónak meg kell halnia. A bizottság." Másnap megtudtam az újságból, hogy Wasziliev Iván egyetemi tanár volt valamikor Moszkvában. A gyilkosát persze sohase találták meg. Halász Zsigmond. élete. Akad olyan, aki 703 korona fizetésért végz: idegőrlő adó-munkálatokat és mellette állandó rettegésben él amiatt, vájjon nem bocsátja-e el egyik roszkedvü napján principálisa, mert az elbocsátáshoz joga van. Még felmondási idő sincs általánosságban megállapítva. Akárhányszár megtörténik, hogy valami nézeteltérés miatt elbocsájtanak alkalmazottat. Még akik választáshoz kötött állásban vannak, azoknak e tekintetben talán nincs oly szégyenletes helyzetük. El lehet képzelni azért, mennyire illuzóriussá tudja tenni egy rosszindulatú képviselőtestület vagy főszolgabíró az alkalmazott életfogytiglani megválasztását, ha figyelembe vesz- szülc, hogy az alkalmazottnak sem munkaköre, sem i felelőssége, semmiféle alkalmi viszonya megállapítva nincs, ha akar, a főnöke olyan munkakört bizhat: reá, amelynek megfelelni képtelen és úgy bánhat vele a hivatali érintkezésben, amint kénye-kedve diktálja. Pedig a kar tekintélyes részének tiszti képzettsége van. Nyolc középiskola és közigazgatási tanfolyam. Hozzávetőleg felesen lehetnek az olyanok, akik e képzettséget el nem érik. De azok is 4—6 középiskolát végeztek és szorgalmas, jóravaló munkásai a közigazgatásnak. A javadalmazás ezzel szemben általánosságban évi 700—1000 korona között váltakozik. Egy külön tanfolyamon kellene ezeket a szerencsétlen elhagyatott embereket kioktatni, miképen lehet 700 1000 koronából családdal megélni, mert a kar nagyobbrésze családos. Nyugdija, kegydija nincs a községi alkalmazottaknak. Olyik vármegyében a rendszeresített állásban ievő segédjegyzőt felveszik a jegyzői nyugdijegyletbe, ée jegyzővé történt megválasztása esetén magasabb nyugdíjigénye és addigi befizetéseit, mint nyugdíjévéit el nem veszíti az illető. De ez a nyugdíjba való beléphetés is 63 vármegye közül, sokat mondunk, ha 30-ban fennáll. Minden kar élvez némi állami kedvezményt. Egyik olcsó tüzelőanyagot kap, másik mérsékelt, féláru vasúti jegyet. Harmadik egyébként könnyítheti némileg megélhetési gondjait. A segédjegyzők és községi alkalmazottak semmi kedvezményt nem élveznek, a községi alkalmazottakra legbrutáliasabb terhével súlyosul az élet, a megélhetés. A szabadságolás, betegség esetén való ellátás mind olyan kérdések, melyek a községi alkalmazottakra nézve kőkorszakbeli állapotot mutatnak. Ez évi február 20-ig még országos egyesületük sem volt, hogy legalább szociális erővel léphettek volna fel kívánságaikkal. Képviselte ugyan némileg a jegyzők országos egyesülete érdekeit, de teljesen eredmény nélkül. Egyébiránt is a községenkint más-más helyzetű, kari érdekeikért kevéssé lelkesülő jegyzők maguk részére is alig tudtak valami előnyt kivívni. Hiszen a vármegyei hajdúk családjaikkal együtt már régen fél jeggyel utaztak vasúton, mire a jegyzők ki tudták könyörögni saját személyükre nézve e kedvezményt. Az iuség nyomor és vigasztalanság legbiza- | abb színeit kellene használnunk, ha e szerencsétlen emberek helyzetét hűen akarnánk festeni. Nem is mulasztás már, de égbekiáltó bűn ! ennek a szerencsétlen karnak elhanyagoltsága. Bűne a közigazgatásnak, bűne az államhatalomnak. Nemrég jártak lenn e községi alkalmazottak a fővárosban. Kipanaszkodták magukat a házelnöknél, kormányelnöknél és megkönnyebbülve tértek haza tovább hurcolni keresztjeiket. Kaptak néhány tetszetős Ígéretet, szőhetik tovább nyomorúságukban álmaikat a jobb jövendőkről. Dobbanva fut szivünkre a vér és igaz jó akarattal, a legmélyebb részvéttel emeljük fel szavunkat e kar érdekében. Nem szabad megtörténni annak, hogy az elhangzott magas Ígéretek szétfoszoljanak a semmiségbe úgy, amint szétfo- szolni szoktak. Ezek a munkás, hazafias, becsületes emberek már régen rászolgáltak arra, hogy sérelmes viszonyaik minél hamarább rendezve legyenek és az a hely, ahol a nemzet ősereje, tiz- százados törzsének gyökerei élnek : ezernyi ezer községünk tisztességes megélhetést adjon nekik és ne legyen az számukra továbbra is a nyomorúság országa . . . HÍREK. — Gróf Széchenyi Emil nyug. főispán, cs. és kir. kamarás, főrendiházi tag, a kath. nagygyűlés volt elnöke elfogadta a jelöltséget és folyó hó 8-án fényes kísérettel városunkba érkezik, programmbeszédének elmondására, Á jelöltet Kálmán Gusztáv államtitkár, volt képviselőnk és Zichy János gróf kultuszminiszter fogja kisérni. — A 48-asok és Szemere. A helybeli 48-as Kossuth párt paktumos tárgyalásokat folytat Szemerével. Azon esetben, ha Kossuth Ferenc hozzájárul, az esztergomi 48-asok Szén ere mellé fognak állani. — Szemere Miklós, aki ezidőszerint betegen fekszik Bécsben még nem tudja megállapítani, hogy mikor tartja programmbeszédét. Valószínűnek tartjuk, hogy program inját körlevelekben fogja ismertetni a választókkal. — Dr. janits Imre jelölése. A nemzeti munkapárt elnökét a szentgyörgymezei választók megbízásából felkérték, hogy a mostani megyebizottsági tagválasztás alkalmával Szenttamás és Szentgyörgymező kerületben vállaljon megbízatást. Dr. Janits Imre a szentgyörgymezei és szenttamási választók felkérésének engedve a harmadik kerületben jelölteti magát. Úgy tudjuk azonban, hogy az első kerületben is felléptetik a munka párt érdemes elnökét. — Városi közgyűlés. Csütörtökön a város képviselőtestülete rendes közgyűlést tartott, mely alkalommal az 1910 évi pót költségvetést, az 1911 évi háztartási, járdakő, mezőőri és közmunkapénztári költségvetést is tárgyalták. Most, a képviselő- testületi választások idején kell megválogatni a városatyai tisztségre pályázókat, nehogy az uj képviselő testületben is a 170 városatya közül 47-en érdeklődjenek a város közügyei iránt, mint volt ez például a költségvetés tárgyalásánál. — Adorján és a csőszök. A csütörtöki városi közgyűlésen a mezőőri költségvetés tárgyalásánál Adorján János képviselő azt az indítványt tette, hogy a mezőőri szolgálat reorganizáltassék és a rendőrség hatáskörébe utaltassék, mert szerinte az egész csősz intézmény nem ér egy hajitó fát. A közgyűlés kiadta az indítványt a rendőr- kapitánynak véleményezés ééljából. — Jelölő értekezlet. Az esztergomi nemzeti munkapárt hétfőn d. u. 5 órakor a magyar király szálló nagytermében pártgyülést tart, melyre a párt tagjait ezúton is meghívja a munkapárt intéző bizottsága. — Törvényhatósági jelöltek. A párkányi ipartestület csütörtökön tartott értekezletén kimondotta, hogy a párkányi körben megüresedett két megyebizottság tagsági helyre Ivanits Gyula főjegyzőt és Krizsán Vincze bírót jelöli. _ A törvényhatósági tagválasztás. A f. év i me°yebizottsági tagválasztások december hó 9-én fognak az egész megye területén megejtetni. Esztergomban a következők maradnak ki a törvény- hatóságból : Dr. Helcz Antal, Magyary László, dr. Földváíy István f, Tóth János, Hoffmann Ferenc, Trexler Antal, dr. Wippünger Ödön. — Pilisma- róthon : Hollósy Károly, — Kesztölcön : Srobár József, — Tokodon : Dr. Hüke Kálmán f, Eggen- hoffer* Ernő, Zachrada Ferenc, — Sárisápon : Füredi József, — Kirván : Fául Sebestyén. — Bajnán : Hermann József, Józsa István, Balogh B. István. — Nyergesujfalun : Ledergerber Pál, Baits György, Hartmann Péter. — Muzslán : Dr. Szilárd Bcla.&— Párkányban : Ivanits Gyula, Weiss József, Bucson : Szegi Pál, Tauber Mihály, ifj. Rédly Gyű 1 a, — Köbölkuton : Hogenbuck Ferencz. — Kéménden : Bodnár Gyula, Miskovicz Endre, Holop Imre. — Nagyölveden : Feichtinger Sándor, Csupor István. — Ersekkétyen : Dr. Uray István. — Szőgyénben : Ivanits József és Kiss József. MEGÉRKEZTEK a LEG JOBB MINŐSÉGŰ és LEGDIVATOSABB salon-, ebédlő- és hálószoba-, valamint futószőnyegek KRAJCÁRTÓL FELJEBB, JÓT- Q«Y>pai|n |pn» . m P DIVATÁRUHÁZÁBAN KOSSUTH LAJOS-UTCA 2 ^ ^ ÁLLÁS MELLETT KAPHATÓK %J) |j § ï M EL il L O* TELEFON 120.
