Esztergom és Vidéke, 1910

1910-11-13 / 88.szám

2. Ml elemi iskolák államosítása, tisztán látni nem tud Politikai és felekezeti kérdéssé fújják fel azt a 60000 kor. évi fenntartási összeg megszavazását, pedig ez az egész csupán zsebkérdésből, a teli és üres zseb szempontjából bírálandó el. Ennél is mint minden dolognál, amely az adófizetőkre könnyebséget, de a klikk térveszteségét jelentené, a kirendelt klikkvezér szólalt meg s túlvilági hangú figyelmeztetéseket intézett a tehertől roskadó polgárság képviselőjéhez, a képviselőtestülethez, amely félvén, hogy ha e kérdéshez nyul, akkor nemcsak nyögni fog az adók súlya alatt, hanem meg is hal, nem bolygatja többé a népiskolák államosítását. Nyergesujfalu polgársága, a község kép­viselőtestülete a mi ingadozó, bátortalan polgárságunkkal szemben iskoláit államosí­totta, nem félt a „pogány" állami iskolától, mert fiainak egészségét, szellemi fejlődését, a saját zsebének érdekét többre tartotta, mint bármely személyi érdekek által ösze­tartott klikk vezérének pózát és nagyhangú frázisait. Messze vagyunk mi még Nyergesujfa­lutól, igen messze ! Községi biró és polgármester. A magas hivatali tisztség, a vezető ál­lás mind szép dolog, értéke azonban csak akkor van, ha az azt betöltő tisztviselő egyénisége, személyi kiválósága, a karakter adja áz állásnak a tekintélyt és dekórumot. Mert minden közhivatalnok és hatósági közeg csak annyit ér, amennyit az állás viselőjének személte nyom. Ahol ez nem igy van, ahol az alak csak figura, ott még az állásnak kijáró kö­teles tisztelet is nagyon alacsony fokon van. A biró a falu első polgára és a köz­ségi hatóság képviselője. A nyergesujfalusi biró azonban nemcsak a kötelességét értő hatósági személynek bizonyult, hanem meg­mutatta azt is, hogy a „falu első polgára" elnevezésre is érdemes. Az állami iskola uj épülete még nem kész, a volt községi iskola régi termeit pedig a kath. egyház lelakoltatta Nyerges­újfalun, mert a község a vitás tulajdonjogu tantermekért nem volt hajlandó 800 kor. bért fizetni. Nyergesujfalu 500 tankötelese ehát az utcára lett kitéve. Mindenki elvesztette a fejét, az elöl­járóság, a jegyző, szóval mind. Együtt volt az egész tanács és mégis tanácstalanul ál­lottak valamennyien (mért nem jöttek Esz­tergomba? !) S midőn a tanácstalanság a tanácsban igen soká tartott, felállt a biró és adjután­sát, a kisbirót magához intve kiment a falu házából. Előhivatta a község kovácsát és az iskolagondnokkal meg a kisbiróval a falu népétől kisérve a beszögezett és lela­katolt tantermekhez vonult. A zárakat az ajtókról leverette, kinyittatta és az állami tanítókat a katedrára állította, hogy ott a helyük, oktassák a már fél év óta iskolá­zatlana, levő gyermeksereget. S azóta folyik a tanítás zavartalanul. Ez történt Nyergesujfalun, a magyar Róma szomszédságában. Polgármester ur, itt az idő, úgyis szeret szabadságra járni, siessen ez egyszer, hivja össze a képviselőtestületet, kérjen hat heti szabadságot, meg tandijat és irat­kozzék be Lóhner István községi bíróhoz a határozott és gyors cselekvés elsajátítá­sára, vala i.int a sajtó kellő értékelésének megtanulására, ott lakik Nyergesujfalun a kereszt utcában. Passiv rezisztencia. Passzív rezisztencia készül. Egyelőre nem nálunk, hanem odaát Ausztriában a tisztviselők között. Szervezkednek a vasutasok, a postások, a távirdászok, miniszteri és városi tisztviselők, a bankok alkalmazottai és szervezettségük nagy ere­jével akarják rákényszeríteni az államot, a várost, a társadalmat az ő anyagi viszonyaik megjavítá­sára, megélhetésük megkönnyítésére. A drágaság a végsőre kényszeríti őket. Pasz­sziv rezisztenciába fognak. Teljesíteni fogják köte­lességüket, nem tagadják meg az engedelmességet, nem sztrájkolnak, hanem a már bevált recept sze­rint amerikázni fognak. És még ebben is megtart­ják a törvényt. Sőt azzal akarnak épen küzdeni, hogy megtartják a törvényt. Mert ha minden hiva­talnok megtartja a törvényt, akkor megáll a hivatal, megáll a vasút és nincs rend sehol. Ezzel a módszerrel akarják a tisztviselők ezrei tudtára adni mindenkinek, akit illet, hogy nem tudnak megélni. A kereskedő felemeli az nek, nekik az alacsony kis ember nem törpe, ha­nem knirps, vagy zwergli; a barátság nem szoros, benső, hanem dick, az énekes nem hamisan, ha­nem falschul énekel, az ékszer schmuk, a szőnyeg teppich, leányaik nem libasorban, hanem „Gans­marschban" sétálnak és világért se viselnének ővet, csakis „gürtlit". A divat. — A Divat Ujság-ból. — Az uj szövetek feldolgozásáról. Az utolsó divattudositásunk arról szólt, mi­lyenek a divatos szövetek, amelyekből a séta-, látogatási- és egyéb öltözékeket készítik. Most essék néhány szó a szövetek feldolgozásáról. Mindenekelőtt azt kell megemlítenünk, hogy ujab­ban fekete a divatszin. Sietve jegyezzük meg, hogy ez az előszeretet a fekete szin iránt nem csupán a kabátos ruháknál, köpenyeknél és díszesebb öltözékeknél észlelhető. Nagyon sok a fekete bársony gyermek-köppeny és ruha, másrészt meg a más színű ruháknak legalább a disze feltétlenül fekete. Nagy újdonság számba megyén egy szinte érdekesnek mondható szövet: a szatin foutré;erős, fekete atlasz ez, durvaszőrü, hozzászőt béléssel, melyből nagyon szeretik készíteni a kabátos és látogatóruhákat, látogató- és sétaköpenyeket. A köpeny különben rendesen megfelel a ruha színé­nek és anyagának. A karcsú vonal természetesen itt is meg van, mint ahogy „vezet" az idény kez­detén a nem túlságosan szük szoknya is. Ámde megnyugtatásul mondhatjuk, hogy már tul vagyunk az ízléstelenül szűken összekötött és szűkre sza­bott szoknyákon. Ennek a haladásnak mindenkép örülhetünk, mert hiszen a szük szoknya korlátot vet a szabad mozgásnak, ami viszont ellenkeznék Poiret, a nagy divatmüvész kísérletével, aki ujitást kockáz­tat a fűzetlen öltözködési móddal. Ugy ám, bár­mily hitetlenül hangozzék is, a bilincsek, amelyekbe a csipőn tul érő fűző által szorítják a testet le fognak hullani; Poiret hajlékony, kecses mozdula­tokat akar adni a testnek. Most, amikor a fűzetlen alak ellentétéül nem nagyon tetszetős, de idővel meg fogjuk szokni az egyenes, gyengén ives vona­lat és érvényre jut a divatban az is, ami egész­séges. Hogy az elkényeztetett testnek mégis legyen némi tartása, a ruhán belől van egy 6—12 cm. magas fűző ővszalagból. A bélésderékba halcsont már sohsem kerül. Gyakran csak könnyű selyem­ből készül a bélés. A derék szabása, mint eddig, most is a lehető legegyszerűbb. A felső derék majdnem kivétel nélkül egybe van szabva az ujjakkal. Láttunk egy különösen szép modelt, a melyen a fekete és piros szin rendkívül Ízlésesen van összeállítva. Mint minden uj modellen, ezen is féloldalu a disz. Mig a ruha felét fekete liberti­ből készítették, a másik fele fekete bársony. A nyakkivágásnál a sötét feketeséget piros libertivel enyhítették, mely a váll egy részének alakjában folytatódik. Bő fekete ttilldudor teszi szebbé a ruhát, mely sűrűn ki van varrva apró tejüveg­gyönggyel. Még mindig nagy előszeretettel viseltetnek a himzés iránt; nyitott selyemmel végzik, közvetle­nül a ruha szövetére. Igy egy fekete libertiatlasz ruhára borított fátyol szövettunikán széles fehér hímzett szélpánt díszelgett. Ha a kivágott, fekete estélyi ruha nagyon szép kerete is a bőrnek és nem egy olvasónk örül ennek a divatnak, egészben véve mégis nagyon egyhangú a hatás, ha vesszük, hogy egy kisebb összejövetelen ne lássunk egyebet, mint fekete estélyi ruhát a sok fekete frakk közt. Ezért azt tanácsoljuk, hogy csak az a hölgy ragaszkodjék a fekete ruhához, akinek a hófehér bőréhez ez külö­nösen illik; Mások válasszanak inkább a szebbnél szebb világos színekből. A legdivatoseéb szin az aranysárga, lombzöld, pezsgő- és lazac-szin, a szamócapiros stb. Csupa csillogó szin, melyet a fátyolboritással nagyon szépen lehet enyhíteni. A fényes liberti-szatén vagy erős atlasz alsó töbnyire szorosan a testhez simul és az alján egy 40 cm. széles, közel 150—200 errr. bő bársonydarab sze­gélyezi. Leggyakoribb az ilyen szegély fekete bár­sonyból, ami különösen világos ruhának nagyon szép disze. Érdekes megjegyezni való még az, hogy az estélyi ruha is majdnem kivétel nélkül rövid, melyre rövid, legfeljebb 50 cm. széles, lazán lehulló uszály van tűzve. A Divat Újság minden hónapban kétszer jelenik meg. Előfizetési ára nagyon olcsó: negyed­évre postán való szétküldéssel két korona husz fillér. Előfizetni legcélszerűbben a kiadóhivatalba intézett postautalványon lehet. A Divat Újság kiadó­hivatala Budapesten, VIII., Rökk Szilárd-utca 4. számú házban van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom