Esztergom és Vidéke, 1910

1910-10-09 / 79.szám

2 1910. okt kat az okokat, amelyek ízléstelen emberi cselekedetekre vezethetnek. Az emberi gonosz cselekedetek rugói rendszerint gazdaságiak, mint teszem az irigység, az élhetetlenség vagy a nyomo­rúság. A kenyéririgységet és az élhetetlensé­get sajnos nem áll módunkban megszün­tetni, mert azt csakis a magunk kárával tehetnénk. A nyomort azonban, mint a gonosz cselekedetek leghatalmasabb forrását be­tömni módjában áll azoknak, akik a köz nevében cselekszenek. Nem dicsekvésből mondjuk, de bizo* nyos önérzettel mutatunk rá arra, hogy amig más lapok a jóizlés nevében izetlen­kednek, mi inkább a legszebb embe/i ér­zelmet, a szeretetet gyakoroljuk. Az a ténykedésünk, amelynek segít­ségével egy nyomorgó család könnyeit iparkodtunk felszárítani, sokkal nagyobb elégtétel nekünk, mintha izetlenkedő lap­társaink jóizlésűnek tüntetnének fel ben­nünket. Magyarok a közös intézmé­nyekben. Ahányszor csak eljön a hadsereg kér­dése vagy akármelyik közös intézményünk, rögtön tele vagyunk panasszal, siránkozás­sal, hogy igy meg ugy, ott magyar ember nem érvényesülhet, a magyar nyelv hát­térbe van szorítva, magyar nem tud előre jutni stb. Hiszen igaz, ami igaz, igen-igen sok kívánni valót hagynak maguk után a közös intézmények, de vizsgáljuk meg ma­gunkat, valljuk be őszintén, nem vagyunk­e magunk is hibásak abban, hogy a ma­gyar elem a közös intézményeknél nem tud érvényesülni ? Itt van mindjárt a hadsereg. Eddig minden honvédelmi miniszter uni sono ki­jelentette, hogy a magyar elem absolute nem foglalja el a hadseregben azt a helyet, a mely őt megilletné, ami más oldalról, és ebben már a magyar társadalom a hibás, azt jelenti, hogy a magyar ifjak nem vá­lasztják a katonai pályát. Gondoljuk csak meg, Tróját is csak ugy tudták bevenni, hogy belopták a falovat a várfal mögé. Be kell menni a magyaroknak a hadseregbe és be kell azt a szószoros értelmében venni. Napról-napra szívós munkával kell tért hó­dítani. A gyalogságnál, lovasságnál még csak akad magyar tiszt, de a .tüzérségnél, pionéroknál, pláne a tengerészetnél már csak mutatóba. Ami áll a hadseregre, fokozottabb mérvben illik a többi közös intézményre,. Hiszen a többi közös intézménynél nincs meg, ami talán a katonaságnál riasztó : a vas fegyelem. Ott a közös pénzügyminisz­térium, a boszniai közigazgatás, a közös külügyminisztérium, a diplomácia. Mind fényesebbnél-fényesebben dotált állásokat nyújt. A csehek, morvák, stb. germán-szlo­vén fajta be is lepi mint cukrot a legyek és a magyar ölbe tett kezekkel nézi, és boldog, ha a postához, vagy vasúthoz cím­zetes, tiszteletbeli, díjtalan gyakornoknak irtózatos protekcióval bekerülhet. Magyar fiúnak eszébe se jutna, hogy a királyi ud­varhoz forduljon állásért, mely pedig igen sok szép állást nyújt. Nincs vállalkozási szellem. Éppen itt a tizenkettedik órája, hogy ez megváltozzék. Kollektív képkiállítás a Kaszi­nóban. Rajnerné Istvánffy Gabriella festőművészeté­nek 3 évi termését állította ki a kaszinó nagy­termében. A modern impresszionistáktól megcsömörlö­dött szem jólesőleg nyugszik meg az amatőrsorból rég kiemelkedett és a legelőkelőbb országos tár­latokon elismert művésznő alkotásain. A nagy koncepciókat kerülő és a természetet hűen rep­rodukáló vénája a szemnek léleknek legkedvesebb világos, friss szinek egész garmadáját vetette vá­szonra. Valóságos tavaszi illat szűrődik le a kiál­lítás minden faláról. Minden képe levegős, színpompás friss és eleven. Emellett kitűnő rajzoló. Ez a nagy rajzolási készség köti le azonnal a műértő figyelmét. A legkisebb árnyalat, a legjelentéktelenebb tárgy hűen, művészi rajzolatban szinte fényképszerű pontossággal van felrakva vásznaira. Tollrajzai adják vissza legszemléltetőbben ezt a nagy kali­berű rajzképességet. Egészében pedig univerzális képességű Raj­nerné. Olajfestmény, aquarell, pastelloid, kréta és tollrajz terén mindenütt otthon van és minden zsa­nérban friss és eleven. Tárgyait az életből, a ter­mészetből meriti. A portrait terén elsőrendű kvali­tás. Termékenysége meglepő. A kiállításon sze­replő 155 munka csak harmadrészét mutatja három évi produktumának. A kiállított képek mind­egyike művészi alkotás és Esztergom műértő közönségének a műélvezeten kivül nem minden­napi alkalma nyilik művásárló igényeinek kielé­gítésére is. A képek ára a budapesti tárlatárakhoz viszonyítva, a legalacsonyabban van megállapítva, úgy, hogy aki otthonát szemnek-léleknek kelle­mes, határozott műbecscsel biró festményekkel akarja Ízlésessé tenni, kedvére válogathat Rajner­né művészi alkotásaiban. A kiállítás védnökségét Meszleny Pál főispánunk, aki maga is kiváló mű­értő vállalta magára. A mai vernissage< művészi esemény városunkban és tekintve a már előze­tesen is megnyilvánult széleskörű érdeklődést, hisszük és óhajtjuk, hogy a festőművésznő, akit egyébként is erős szálak fűznek Esztergomhoz, meg lesz elégedve a mi minden szépért lelkesülő közönségünkkel. A kiállítást Berán Károly, Pott Gusztáv, Einczinger Ferenc és Istvánfly Elemér rendezték el kiváló Ízléssel és szakértelemmel. A kiállítás anyaga a következő : Olajfestmé­nyek. 1. Szamos Kolozsvárnál. 2. Vörös reflex. 3. Olasz koldus. 4. Kaufmann Angelika. Másólat a Müncheni képtárból. 5. Tanya télen. 6. Holdfeljötte. 7. Varjú. 8. Fiatal őzbak. 9. Fiatal oroszlán. 10. Kis angóra macskák. 11. Fias tyúk. 12. Angyal­földi jégverem. 13. Téli hangulat. 14. Koldus. 15. Zolti. 16 Szebeni fiatalerdő. 17. Oroszlán kölyök. 18. Disznók. 19. Erdőrészlet. 20. Éjjel a Dunánál. 21. Csendélet. 22. Szamarak. 23. Kendermagos kakas. 24. Olasz, (tanulmány) 25. Tanulmányfej. 26. Tanulmányfej. 27. Tanulmányfej. 28. Tanul­mányfej. 29. Pulykakakas. Olajfestmény. 30. Zöld­ségvásár. 31. Riska. 32. Udvarrészlet. 33. Angóra macska. 34. Kakas. 35. Sáros út. (Vázlat.) 36. íriszek. 37. Téli táj. 38. Arckép. Magántulajdon. 39. Interieur, nálam. Olajfestmény. 40. Gombák. 41. Angyalföldi mocsár. 42. Tibeti macskák. 43. Havas keiités. 44. H. arcképe. 45. "K. arcképe. Magántulajdon. 46. Olasz koldus, miniatűr. Ma­gántulajdon. 47. Angóra család. 48. Esti hangulat. 4&. Pávát; akok. 50. borjúk az istállóbar félek. 51. Oroszlánfej, pasztelloid. 52 aquarelle. 53. Voloskai utcarészlet, toll Virágvölgyi részlet, aquarelle. 55. Hang telle. 56. Gazdasági udvar, tollrajz. 57 nálam, szines ceruza. 58. Raktárégés, 59. Garamparti részlet, tollrajz. 60. Angoi„, rajz. 61. Abbáziái parkból, aqurelle. 62: Vinodoli részlet, aquarelle. 63. Kis macska, aquarelle, ma­gántulajdon. 64. Pulykák, szines ceruza. 65. Jó pajtások, szénrajz. 66. Alvó macska, tollrajz. 67. Tél a tanyán, aquarelle. 68. Hótakaritás, apuarelle. 69. Tájkép, tollrajz. 70. Tyúkok, tollrajz. 71. Majom, tollrajz. 72. Margitszigeti részlet, pastel­loid. 73. Udvarrészlet Voloskán, aquarelle. 74. Hajó, aquarelle. 75. Duna télen, tollrajz. 76. Nem­sovai részlet, aqurelle. 77- Angyalföldi jégverem, tollrajz. 78. Müncheni utca, aquarelle, 79. Csend­élet, (tanulmány) aquarelle. 80. Leégett raktár, pastelloid. 81. Disznók, tollrajz. 82. Pihenés, toll­rajz. 83. Vihar előtt, aquarelle. 84. Garampartja, tollrajz. 85. Kutyakoponya, szines ceruza. 86. Vonat éjjel, tollrajz. 87. Dunai részlet, tollrajz. 88. Esztergomi vasgyár, tollrajz. 89. Segesvári susz­tertorony, tollrajz. 90. Alvó oroszlán, tollrajz. 91 Tájkép, pastelloid. 92. Bivalyok, fénykép. Magán tulajdon. 93. Bazilika Kovácspatakról, pastelloid 94. Házi, nyulak, tollrajz. 95. Udvarrészlet, pas telloid. 96. Utca Szebenben, szines ceruza. 97 Falusi ház, pastelloid. 98. Napsütéses tornác, pas telloid. 99. Brassói részlet, pastelloid. 100. Dub nitzi parkból, pastelloid. 101. Duna Orsovánál pastelloid. 102. Olt Vöröstoronynál, pastelloid 103. Chrimson rózsák, pastelloid. 104. Párkány kikötői részlet, pastelloid. 105. Szerbiai szikla pastelloid. 106. Voloskai ház, gouache. 107. Alvó angóra, pastelloid. 108. Ősszel a Margitszigeten pastelloid. 109. Duna Baziásnál, pastelloid. 110 Erdőrészlet, pastelloid. 111. Stilizált macska, pas­telloid. 112. Naplemente, tollrajz. 113. Kosok, pastelloid. 114. Alsó város Szebenben, pastelloid. 115. Tölgyfa, pastelloid. 116. Hajó kikötő, pas­telloid. 117. Reggel a Dunánál, pastelloid. 118. Kövesdi garamhid, tollrajz. 119. Voloskai részlet, pastelloid. 120. Szikla a tengerben, pastelloid. 121. Hangulat, olajfestmény. 122. Fiumei kikötő­ből, tollrajz. 123. Angóra, pastelloid. 124. Szeles­tyei-utca, pastelloid. 125. Tehenek, pasztelloid. 126. Fecskefészek, pastelloid. 127. A kis hiú, szines ceruza. Vázlatok. 128 —155 ig. Eladók. — Személyi hir. Meszleny Pál főispán va­sárnap reggel városunkba érkezett, hogy a tör­vényhatóság keddi és a közigazgatási bizottság szerdai ülésén elnököljön. Vasárnap d. e. 11 óra­kor nyitja meg a főispán a Rajnerné Istvánffy Gabriella fővárosi festőművésznő által a Kaszinó nagytermében rendezett, collectiv képkiállitást. — Magna Hungarorum Domina. Magyarok Nagyasszonya a neve a most vasárnapi kath. ün­nepnek. Ez egy tisztán magyar ünnep, melyet az előbbi XIII. Leó pápa 1896-ban, a millenium évé­ben engedélyezett a magyar püspöki kar előter­jesztésére a magyar katholikusoknak s melyet azóta nagy áhítattal ülnek meg a hármas bérc országában. — Kerscb Ferenc halála. Az esztergomi fő­székesegyház karnagya f. hó 6-án éjjeli fél egy órakor rövid betegeskedés után tüdőgyulladásban meghalt. Az országos nevű halott, akinek zenei talentuma és kiválósága különösen az egyházi zenében tünt ki, még vasárnap személyesen diri­gált a főszékesegyház kórusán. Szerdán a tüdő­gyulladás annyira elhatalmasodott rajta, hogy az orvosok konzíliumot tartottak felette. A beteg ál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom